Zebur 73
1 Asaf yazghan küy: — Derweqe Xuda Israilgha, Qelbi sap bolghanlargha méhribandur;
Zsoltár Ászáftól. Bizony, jóságos Izraélhez az Isten, a tisztult szívűekhez.
2 Lékin özüm bolsam, putliship yiqilip chüshüshke tasla qaldim; Ayaghlirim téyilip ketkili qil qaldi;
Én pedig, kevés híja elhajlottak lábaim, semmi híja megcsúsztak lépteim.
3 Chünki rezillerning ronaq tapqanliqini körüp, Hakawurlargha heset qildim;
Mert megirígyeltem a, kevélykedőket, midőn a gonoszok jólétét láttam.
4 Chünki ular ölümide azablar tartmaydu, Eksiche téni mezmut we saghlam turidu.
Mert nincsenek kínjaik halálukig, hízott az erejük.
5 Ular insan’gha xas japani körmeydu, Yaki xeqlerdek balayi’apetke uchrimaydu.
Halandónak szenvedésében nincsenek benne s emberekkel együtt nem sújtatnak.
6 Shunga meghrurluq marjandek ulargha ésilidu, Zorluq-zomigerlik tondek ulargha chaplishidu.
Azért nyakukat díszíti gőgösség, ruhaként borítja őket erőszak.
7 Ular semrip ketkenlikidin közliri tompiyip chiqti; Ularning qelbidiki xiyaletler heddidin éship kétidu.
Kidülledt kövérségtől szemük, túlcsapongtak szívük képzelődései.
8 Bashqilarni mesxire qilip zeherlik sözleydu; Halini üstün qilip diwinip, doq qilidu.
Csúfolódnak és gonoszúl fosztogatásról beszélnek, szinte a magasból beszélnek:
9 Ular aghzini pelekke qoyidu, Ularning tilliri yer yüzini kézip yüridu.
az egekbe helyezték szájukat, de nyelvük a földön jár.
10 Shunga [Xudaning] xelqi mushulargha mayil bolup, Ularning dégenlirini su ichkendek axirighiche ichip: —
Azért erre felé tér az ő népe, s tele szürcsölik magukat vízzel;
11 «Tengri qandaq bileleytti?», «Hemmidin Aliy Bolghuchida bilim barmu?» — deydu.
és mondják: Miként tudhatja Isten, s van-e tudás a legfelsőbben?
12 Mana bular rezillerdur; Ular bu dunyada rahet-paraghetni köridu, Bayliqlarni toplaydu.
Íme, gonoszok ezek és mint örökkön gondtalanok gyarapítottak vagyont.
13 «Ah, heqiqeten bikardin-bikar könglümni paklanduruptimen, Gunahsiz turup qolumni artuqche yuyup keptimen;
Bizony, hiába tisztítottam szivemet és mostam ártatlanságban kezeimet;
14 Bikargha kün boyi japa chékiptimen; Shundimu her seherde [wijdanning] eyibige uchrap keldim!».
de sújtva vagyok egész nap s reggelenként itt a fenyítésem.
15 Biraq men: — «Bundaq [désem], Bu dewrdiki perzentliringge asiyliq qilghan bolmamdimen?» — dédim.
Ha mondanám, hadd beszélek olykép, íme gyermekeid nemzedékét elárulnám.
16 Ularni kallamdin ötküzey désem, Közümge shundaq éghir köründi.
Gondolkodtam is, hogy megtudjam ezt, gyötrődés volt az szemeimben
17 Tengrining muqeddes jaylirigha kirgüche shundaq oylidim; Kirgendila [yamanlarning] aqiwitini chüshendim.
míg be nem mentem Isten szentélyébe, s figyelhettem az ő végükre.
18 Derweqe Sen ularni téyilghaq yerlerge orunlashturisen, Ularni yiqitip pare-pare qiliwétisen.
Bizony, sikamlós térre helyezted őket, ledöntöd őket romokká.
19 Ular közni yumup achquchila shunche parakende bolidu, Dehshetler ularni bésip yoqitidu!
Miként lettek pusztulássá egy pillanat alatt; eltüntek, végük lett a rémülettől.
20 Sen i Reb, chüshtin oyghan’ghandek oyghinip, Ornungdin turup ularning siyaqini közge ilmaysen.
Mint álmot ébredés után, Uram, fölserkenvén képüket megveted.
21 Yüreklirim qaynap, Ichlirim sanjilghandek bolghan chaghda,
Midőn elkeseredett szívem és töprenkedtem veséimben:
22 Özümni héchnéme bilmeydighan bir hamaqet, Aldingda bir haywan ikenlikimni bilip yettim.
oktalan voltam és tudásom nem volt, akár a barom voltam veled szemben.
23 Halbuki, men hemishe Sen bilen bille; Sen méni ong qolumdin tutup yöliding;
De én mindig veled vagyok, megragadod jobb kezemet;
24 Öz nesiheting bilen méni yétekleysen, Shan-sheripngni namayan qilghandin kéyin, Axirida Sen méni özüngge qobul qilisen.
tanácsoddal vezetsz engem, és aztán dicsőséggel magadhoz veszel engem.
25 Ershte Sendin bashqa méning kimim bar? Yer yüzide bolsa Sendin bashqa héchkimge intizar emesmen.
Kim van nekem az egekben? S melletted mit sem kivánok a földön.
26 Etlirim hem qelbim zeiplishidu, Lékin Xuda qelbimdiki qoram tash hem menggülük nésiwemdur!
Elfogyott bár húsom és szivem – szívem sziklája és osztályrészem az Isten örökké.
27 Chünki mana, Sendin yiraq turghanlar halak bolidu; Wapasizliq qilghan pahishe ayaldek Sendin waz kechkenlerning herbirini yoqitisen.
Mert íme a tőled eltávolodók elvesznek, megsemmisítesz mindenkit, ki elparáználkodik tőled.
28 Biraq men üchün, Xudagha yéqinlishish ewzeldur! Uning barliq qilghan ishlirini jakarlash üchün, Reb Perwerdigarni tayanchim qildim.
Én pedig – Isten közelsége jó nekem; az Úrba, az Örökkévalóba helyeztem bizalmamat, hogy elbeszéljem mind a te műveidet.
