< Zebur 68 >
1 Neghmichilerning béshigha tapshurulup oqulsun dep, Dawut yazghan küy-naxsha: — Xuda ornidin turdi, düshmenlirini tiripiren qiliwétidu! Uninggha öchmenler Uning aldidin beder qachidu!
A karmesternek. Dávidtól. Zsoltár. Ének. Keljen föl Isten, szélyedjenek el ellenei és futamodjanak meg gyűlölői előle.
2 Is-tütek uchurulghandek, ularni uchurup yoqitisen, Mom otta éritilgendek, Reziller Xudaning aldida halak bolidu.
Mint elhajtatik füst, hajtsad el őket; mint elolvad viasz tűz elől, veszszenek el a gonoszok Isten elől!
3 Biraq heqqaniylar xushallinidu, Ular Xuda aldida rohlinip, Tentene qilip shadlinidu.
De az igazak örüljenek, vigadjanak Isten előtt, örvendjenek örömmel!
4 Xudagha küyler éytinglar, Uning namini naxsha qilip yangritinglar; Chöl-bayawanlargha Min’güchige bir yolni kötürüp yasanglar; Uning nami «Yah»dur; Uning aldida shadlininglar.
Énekeljetek Istennek, zengjétek nevét; töltsetek föl utat, a pusztaságokon hajtónak – Jáh a neve – és vigadjatok előtte!
5 Yétimlargha ata bolghuchi, Tul xotunlarning dewasini sorighuchi, Öz muqeddes makanida turghan Xudadur.
Árváknak atyja s özvegyeknek birája Isten, az ő szent hajlékában;
6 Xuda ghériblarni öy-ochaqliq qilidu; U mehbuslarni awatliqqa chiqiridu; Lékin asiylarni qaghjiraq yerde qalduridu.
Isten magánosokat letelepít a házban, foglyokat kivezet boldogulásra; ámde pártütők sivár földön laknak.
7 I Xuda, Öz xelqingning aldida mangghiningda, Chöl-bayawandin ötüp seper qilghiningda, (Sélah)
Isten! mikor elindultál néped előtt, mihor lépdeltél a sivatagon – Széla –
8 Xudaning huzuri aldida, Yeni Israilning Xudasining huzuri aldida, Yer-jahan tewrinip, Asmanlarmu yéghin yaghdurdi; Awu Sinay téghimu tewrinip ketti.
a föld megrendült, az egek is csepegtek Isten előtt, ez a Színáj Isten, Izraél Istene előtt.
9 Sen, i Xuda, Öz mirasing [bolghan zémin-xelq] üstige xasiyetlik bir yamghur yaghdurdung; Ular halsizlan’ghanda ularni küchlendürdüng.
Esőt bőviben permeteztetsz, Isten; birtokodat, a lankadtat, te szilárdítod meg.
10 Séning baqqan padang u yerge makanlashti; Méhribanliqing bilen möminler üchün teyyarliq qilding, i Xuda!
Csapatod letelepedett benne, elkészíted azt jóságodban a szegénynek, oh Isten.
11 Reb emr qildi; Uni jakarlighuchi qiz-ayallar némidégen zor bir qoshundur!
Az Úr szózatot ad, a hirhozók nagy seregben vannak:
12 «Padishahlar hem qoshunliri beder qéchishti, beder qéchishti!» — [déyishti]; Öyde olturghan qiz-ayallar bolsa oljilarni bölishiwalidu;
Seregek királyai bolyongnak, bolyongnak, s a háznak aszszonya osztja a zsákmányt.
13 Siler qoy baqqanda padilar arisida yatqan bolsanglarmu, Zémininglar emdi qanatlirigha kümüsh sepken, Peyliri parqiraq altun bilen bézelgen paxtektek bolidu;
Avagy feküdnétek az aklok között? Galambnak szárnyai ezüsttel borítvák és szárnytollai zöldes aranynyal.
14 Hemmige Qadir Xuda padishahlarni zéminda tiripiren qiliwetkende, Yer Zalmon téghidiki qardek aqirip ketti.
Mikor a Mindenható szétszórta benne a királyokat, hófehéres volt a Czalmónon.
15 Bashan téghi qudretlik bir tagh, Bashan téghi égiz choqqiliri köp bir taghdur;
Isten hegye a Básán hegye, kúpozatos hegy a Básán hegye.
16 Ey égiz choqqiliq taghlar, Néme üchün Xuda Öz makani qilishni xalighan taghqa heset bilen qaraysiler? Derweqe, Perwerdigar shu taghda menggü turidu!
Miért sandítotok, kúpozatos hegyek ti, a hegyre, melyet Isten megkívánt székhelyéül? Lakni is fogja az Örökkévaló mindétig.
17 Xudaning jeng harwiliri tümen-tümen, Milyon-milyondur; Reb ular arisida turidu; Sinay téghidiki muqeddes jayda turidu.
Isten szekere sok tízezernyi, ismételten ezernyi; az Úr van rajtuk – Színaj a szentélyben!
18 Sen yuqirigha kötürüldung, Insanlarni tutqun qilghuchilarni Özüng esir qilip élip ketting; Yah Xuda ularning arisida turushi üchün, Hetta asiyliq qilghanlar [arisida turushi] üchünmu, Sen insan arisida turup iltipatlarni qobul qilding.
Fölszálltál a magasba, ejtettél foglyot, vettél ajándékokat az emberek közűl; pártütők is lakni fognak Jáhnál, Istennél.
19 Reb medhiyilensun; Chünki U her küni yüklirimizni kötürmekte; Yeni nijatliqimiz bolghan Tengri! (Sélah)
Áldva legyen az Úr, napról-napra, hord bennünket; az Isten a mi segítségünk. Széla.
20 Bizning Tengrimiz birdinbir nijatkar Tengridur; Rebge, yeni Perwerdigarghila, ölümge baghliq ishlar tewedur.
Az Isten nekünk megsegítésre való Isten, a az Örökkévalónál, az Úrnál vannak kiszabadítások a halálból.
21 Berheq, Xuda Öz düshmenlirining béshini yaridu, Öz gunahlirida dawamliq kétiwéridighanlarning chachliq kallisini U chaqidu.
Bizony, Isten ősszezúzza ellenségei fejét, hajas fejetetejét a bűneiben járónak.
22 Reb mundaq dédi: «[Öz xelqimni] Bashan diyaridinmu, Déngizlarning chongqur jayliridinmu qayturup kélimen;
Szólt az Úr: Básánból hozom vissza, visszahozom a tenger mélységeiből:
23 Shundaq qilip [sen xelqim]ning puti qan’gha, Yeni düshmenliringning qénigha milinidu, Itliringning tili buningdinmu nésiwisini [yalaydu]».
azért hogy vérbe mártsad lábadat, ebeid nyelvének az ellenségekben legyen része.
24 Ular Séning mangghanliringni kördi, i Xuda; Yeni méning Ilahim, méning Padishahimning muqeddes jayigha kirip mangghanlirini kördi;
Látták járataidat, Isten, Istenemnek, királyomnak járatait a szentélyben.
25 Aldingda munajatchilar, keyningde chalghuchilar mangdi, Otturisida dapchi qizlar bar idi:
Elől mentek énekesek, azután hárfások, dobverő leányzók közepette.
26 «Jamaetlerde Xuda Rebge teshekkür-medhiye éytinglar, — I Israil bulaqliridin chiqqanlar!» — déyishti.
Gyülekezetekben áldjátok Istent, az Urat, Izraél forrásából valók ti!
27 U yerde ularning bashlamchisi bolghan kichik Binyamin qebilisi mangidu; Yehuda emirliri, zor bir top ademler, Zebulunning emirliri, Naftalining emirlirimu bar.
Ott van Benjámin, a legifjabbik, vezetőjük, Jehúda nagyjai, néptömegükkel, Zebúlún nagyjai, Naftáli nagyjai.
28 Séning Xudaying küchüngni buyrup békitken; Özüng biz üchün qilghiningni mustehkemligeysen, i Xuda!
Elrendelte Istened hatalmadat – hatalmas légy, oh Isten, a ki ezt művelted értünk,
29 Yérusalémdiki muqeddes ibadetxanang wejidin, Padishahlar Sanga atap hediyelerni élip kélidu;
templomodból Jeruzsálem fölött! Neked visznek királyok ajándékot.
30 Ah, héliqi qomushluqtiki [yirtquch] janiwarni, Küchlüklerning topini, Taipilerdiki torpaqlarnimu eyibligeysen; Andin ularning herbiri kümüsh tenggilerni ekilip Sanga tiz püküshidu; Urushxumar xelqlerni tiripiren qiliwetkeysen!
Dorgáld meg a nádasnak vadját, bikák csordáját népek borjai közt, az ezüst rudakon tipródót, szétszórva a karczokat kedvelő népeket.
31 Mötiwer elchiler Misirdin kélidu, Éfiopiye bolsa Xudagha qarap qollirini tézdin kötüridu.
Eljönnek főurak Egyiptomból, Kús sietve terjeszti kezeit Istenhez.
32 I yer yüzidiki el-yurtlar, Xudani naxsha bilen medhiyilenglar; Rebni medhiyilep küylerni éytinglar! (Sélah)
Királyságai a földnek, énekeljetek Istennek, zengjetek az Úrnak- Széla-,
33 Asmanlarning üstige, Qedimdin bar bolghan asmanlarning üstige Min’güchi toghruluq küy éytinglar! Mana, U awazini anglitidu, Uning awazi küchlüktur!
annak a ki hajt az ősrégi egek egein; íme hallatja hangját, hatalmas hangot.
34 Xudani küchlük dep bilip jakarlanglar, Uning heywisi Israil üstide, Uning küchi bulutlarda turidu;
adjatok hatalmat Istennek! Izraélen van fensége és hatalma a felhőkben.
35 I Xuda, muqeddes jayliringdin sürlük körünisen! Israilning birdinbir Tengrisi! Xelqqe küch-qudret bergüchi bolsa, Udur! Xudagha teshekkür-medhiye oqulsun!
Félelmetes az Isten a te szentélyeidből; Izraél Istene, ő ad hatalmat és erősödést a népnek. Áldva legyen Isten.