< Zebur 47 >
1 Neghmichilerning béshigha tapshurulup oqulsun dep, Korahning oghulliri üchün yézilghan küy: — Barliq qowmlar, Xudani alqishlanglar! Uninggha yuqiri awazinglar bilen xushalliq tentenisini yangritinglar!
Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.
2 Chünki Hemmidin Aliy Bolghuchi, Perwerdigar, dehshetlik we heywetliktur, Pütkül jahanni sorighuchi büyük Padishahtur.
Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.
3 U bizge xelqlerni boysundurup, Bizni el-milletler üstige hakim qilidu.
Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.
4 U biz üchün mirasimizni tallap, Yeni Özi söygen Yaqupning pexri bolghan zéminni békitip berdi. (Sélah)
Kiválasztja nékünk örökségünket, Jákób dicsőségét, a kit szeret. (Szela)
5 Xuda tentene sadasi ichide, Perwerdigar sunay sadasi ichide yuqirigha kötürüldi;
Felvonul Isten harsona-szónál, kürtzengés közt az Úr.
6 Xudagha naxsha-küy éytinglar, naxsha-küy éytinglar! Padishahimizgha naxsha-küy éytinglar, naxsha-küy éytinglar!
Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!
7 Xuda pütkül jahanning padishahidur; Zéhninglar bilen uninggha naxsha-küy éytinglar!
Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.
8 Xuda eller üstide höküm süridu; U Özining pak-muqeddeslikining textide olturidu.
Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján.
9 El-yurtlarning kattiliri jem bolup, Ibrahimning Xudasining xelqige qoshuldi; Chünki jahandiki barliq qalqanlar Xudagha tewedur; U neqeder aliydur!
Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos ő igen!