Zebur 2

1 Eller némishqa chuqan salidu? Néme üchün xelqler bikardin-bikar suyiqest oylaydu?

Miért dühösködnek a pogányok, és gondolnak hiábavalóságot a népek?

2 Dunyadiki padishahlar sepke tizilip, Emeldarlar qara niyet eyliship, Perwerdigar we Uning Mesihi bilen qarshiliship: —

A föld királyai felkerekednek és a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és az ő felkentje ellen:

3 «Ularning cheklimilirini chörüwéteyli, Ularning asaretlirini buzup tashlayli!» — déyishidu.

Szaggassuk le az ő bilincseiket, és dobjuk le magunkról köteleiket!

4 Asmanda olturghuchi külidu, Reb ularni mazaq qilidu;

Az egekben lakozó neveti, az Úr megcsúfolja őket.

5 Hem achchiqida ulargha sözlep, Qehri bilen ularni wehimige sélip: —

Majd szól nékik haragjában, és megrettenti őket gerjedelmében:

6 «Özüm bolsam Zionda, yeni muqeddes téghimda, Özüm mesih qilghan padishahni tiklidim».

Én kentem ám fel az én királyomat a Sionon, az én szent hegyemen!

7 «Men [ershtiki] permanni jakarlaymenki, Perwerdigar manga: — «Sen Méning oghlum; Özüm séni bügünki künde tughuldurdum;

Törvényül hirdetem: Az Úr mondá nékem: Én fiam vagy te; én ma nemzettelek téged.

8 Mendin sora, Men sanga miras bolushqa ellerni, Teelluqung bolushqa yer yüzini chet-chetlirigiche bérimen;

Kérjed tőlem és odaadom néked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait.

9 Sen tömür tayaq bilen ularni bitchit qiliwétisen; Sapal chinini kukum-talqan qilghandek, sen ularni pare-pare qiliwétisen» — dédi».

Összetöröd őket vasvesszővel: széjjelzúzod őket, mint cserépedényt.

10 Emdi, hey padishahlar, eqildar bolunglar! Jahandiki soraqchilar sawaq élinglar;

Azért, királyok, legyetek eszesek, és okuljatok földnek bírái!

11 Perwerdigardin qorqush bilen uning xizmitide bolunglar; Titrek ichide xushallininglar!

Szolgáljátok az Urat félelemmel, és örüljetek reszketéssel.

12 Oghulning ghezipining qozghalmasliqi üchün, Uni söyünglar; Chünki uning ghezipi sella qaynisa, Yolunglardila halak bolisiler; Uninggha tayan’ghanlar neqeder bextliktur!

Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék és el ne veszszetek az úton, mert hamar felgerjed az ő haragja. Boldogok mindazok, a kik ő benne bíznak!