< Zebur 122 >

1 «Yuqirigha chiqish naxshisi» Ular manga: «Perwerdigarning öyige chiqayli» — déginide, Shadlandim.
Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!
2 Putlirimiz derwaziliring ichide turushqa nésip boldi, i Yérusalém!
Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!
3 I Yérusalém, sen jipsilashturulup retlik sélin’ghan bir sheherdursen;
Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!
4 Qebililer u yerge chiqidu, Yahning qebililiri chiqidu; Israilgha bérilgen körsetme boyiche, Perwerdigarning namigha teshekkür éytish üchün chiqidu.
A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.
5 Chünki u yerde höküm chiqirishqa textler sélindi, Dawutning jemetidikilerge textler sélindi.
Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.
6 Yérusalémning aman-xatirjemlikini izdep dua qilinglar; Séni söygenler ronaq tapidu.
Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!
7 Istihkamliring ichide aman-xatirjemlik bolsun, Ordiliring ichide awat-aramliq bolsun!
Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.
8 Qérindashlirim hem yar-buraderlirim üchün, Men: «Aman-xatirjemlik ichingde bolsun» — deymen.
Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!
9 Perwerdigar Xudayimizning öyi üchün, Séning ronaq tépishinggha intilimen!
Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!

< Zebur 122 >