< Zebur 116 >
1 Men Perwerdigarni söyimen, Chünki U méning awazimni, yélinishlirimni anglighan.
Szeretem, hogy meghallja az Örökkévaló hangomat, könyörgésemet.
2 Chünki U quliqini manga saldi, Shunga men barliq künlirimde Uninggha iltija qilip chaqirimen.
Azért hajlította felém fülét, s napjaimon át szólítom.
3 Ölüm asaretliri méni chirmiwaldi; Tehtisaraning derdliri méni tutuwaldi; Men péshkellikke yoluqtum, elem tarttim; (Sheol )
Körülfogtak engem halálnak kötelei, és alvilágnak szorongásai értek, szorongást és bánatot értem; (Sheol )
4 Shuning bilen men Perwerdigarning namigha toxtimay nida qildim: — «Sendin ötünimen, i Perwerdigar, Jénimni qutuldurghaysen!
de az Örökkévalónak nevét szólítom: oh Örökkévaló, szabadítsd meg lelkemet!
5 Shepqetliktur Perwerdigar, heqqaniydur; Xudayimiz rehimdildur.
Kegyelmes az Örökkévaló és igazságos, s Istenünk irgalmas.
6 Perwerdigar nadanni saqlaydu; Men xarab ehwalgha chüshürüldum, U méni qutquzdi.
Megőrzi az együgyüeket az Örökkévaló; megfogytam, de segített nekem.
7 Hey jénim, qaytidin xatirjem bol; Chünki Perwerdigar séxiylik, méhribanliq körsetti;
Térj vissza, lelkem, nyugalmadra, mert az Örökkévaló jót végzett rajtad!
8 Chünki Sen jénimni ölümdin, közlirimni yashlardin, Ayaghlirimni putlishishtin qutquzghansen.
Bizony, megmentetted lelkemet a haláltól, szememet a könytől, lábamat a taszitástól.
9 Men Perwerdigar aldida tiriklerning zéminida mangimen;
Járhatek az Örökkévaló előtt az élők országaiban.
10 Ishen’ginim üchün mundaq söz qilghanmen: — «Men qattiq xar qilin’ghanmen».
Én hiszek, midőn így szólok: sanyarogtam én nagyon.
11 Jiddiyleshkinimdin: — «ademlerning hemmisi yalghanchi!» — Dégenmen.
Mondtam én elhamarkodásomban: az ember mind hazug.
12 Manga körsetken barliq yaxshiliqlirini men néme bilen Perwerdigargha qayturimen?
Mivel viszonozzam az Örökkévalónak mind a jótéteményeit én irántam?
13 — Nijatliq qedehini qolumgha alimen, We Perwerdigarning namini chaqirip iltija qilimen;
Segítségnek serlegét emelem s az Örökkévalónak nevét szólítom.
14 Men qilghan qesemlirimni Perwerdigar aldida ada qilimen; Berheq, Uning barliq xelqi aldida ularni ada qilimen.
Fogadásaimat megfizetem az Örökkévalónak, előtte bizony egész népének.
15 Perwerdigarning neziride, Öz mömin bendilirining ölümi qimmetlik ishtur!
Drága az Örökkévalónak szemeiben jámborainak a halála.
16 Ah Perwerdigar, men berheq Séning qulungdurmen; Men Séning qulungdurmen, dédikingning oghli ikenmen; Sen méning asaretlirimni yeshkensen;
Oh Örökkévaló – mert szolgád vagyok, szolgád vagyok, szolgálód fia, megoldottad kötelékeimet.
17 Men Sanga teshekkür qurbanliqlirini sunimen, Perwerdigarning namini chaqirip iltija qilimen;
Neked áldozom hálának áldozatát, s az Örökkévaló nevét szólítom.
18 Men qilghan qesemlirimni Perwerdigar aldida ada qilimen; Berheq, Uning barliq xelqi aldida ularni ada qilimen;
Fogadásaimat megfizetem az Örökkévalónak, előtte bizony egész népének.
19 Perwerdigarning öyining hoylilirida, Séning otturungda turup, i Yérusalém, [Qesemlirimni ada qilimen]! Hemdusana!
Az Örökkévaló házának udvaraiban, közepedben, oh Jeruzsálem! Hallelúja!