< Zebur 114 >

1 Israil Misirdin, Yaqup jemeti yat tilliq ellerdin chiqqanda,
Mikor Izráel népe kijöve Égyiptomból, Jákóbnak házanépe az idegen nép közül:
2 Shu chaghda Yehuda [Xudaning] muqeddes jayi, Israil uning seltiniti boldi,
Júda lőn az ő szentséges népe és Izráel az ő királysága.
3 Déngiz buni körüp beder qachti, Iordan deryasi keynige yandi;
A tenger látá őt és elfutamodék; a Jordán hátrafordula.
4 Taghlar qochqarlardek, Döngler qozilardek oynaqlidi.
A hegyek szöknek vala, mint a kosok, s a halmok, mint a juhoknak bárányai.
5 Ey déngiz, sen néme boldung, qachqili? Iordan deryasi, yolungdin yan’ghili?
Mi a bajod, te tenger, hogy megfutamodál, és te Jordán, hogy hátrafordulál?
6 Taghlar qochqarlardek, Döngler qozilardek oynaqlighili?
Hegyek, hogy szöktök vala, mint a kosok? Ti halmok, mint a juhoknak bárányai?
7 I yer yüzi, Rebning jamalidin, Yaqupning Xudasining jamalidin tewren;
Indulj meg te föld az Úr orczája előtt, a Jákób Istene előtt,
8 U qoram tashni kölchekke, Chaqmaq téshini mol bulaq sulirigha aylanduridu.
A ki átváltoztatja a kősziklát álló tóvá, és a szirtet vizek forrásává.

< Zebur 114 >