Zebur 100

1 Teshekkür éytish üchün yézilghan küy: — I pütkül yer-jahan, Perwerdigargha awazinglarni kötürünglar!

Zsoltár hálaáldozatnál. Riadjatok az Örökkévalónak mind a földön levők!

2 Xushalliq bilen Perwerdigarning xizmitide bolunglar, Huzurigha tentene-naxshilar bilen yéqinlishinglar!

Szolgáljátok az Örökkévalót örömmel, jöjjetek eléje ujjongással!

3 Bilip qoyunglarki, Perwerdigar heq Xudadur; Bizni yaratqan Uning Özidur, biz emes! Biz uning xelqidurmiz, Öz yayliqida baqqan qoyliridurmiz.

Tudjátok meg, hogy az Örökkévaló az Isten, ő teremtett minket s övéi vagyunk, népe és legelésének nyája.

4 Derwazilirigha teshekkür éytishlar bilen, Hoylilirigha medhiyeler bilen kiringlar; Uni medhiyilep, namigha teshekkür-medhiye qayturunglar!

Jöjjetek kapuiba hálaszóval, udvaraiba dicsérettel; mondjatok hálát neki, áldjátok nevét!

5 Chünki Perwerdigar méhribandur; Uning méhir-muhebbiti ebedil’ebedgiche, Uning heqiqet-sadaqiti ewladtin-ewladqichidur!

Mert jóságos az Örökkévaló, örökké tart a kegyelme, s nemzedékig meg nemzedékig a hűsége.