< Pend-nesihetler 8 >
1 [Qulaq sal, ] danaliq chaqiriwatmamdu? Yoruqluq sada chiqiriwatmamdu?
Nemde, szólít a bölcsesség és az értelem hallatja hangját;
2 Yollarning égiz jayliridin, Doqmushlardin u orun alidu,
magaslatok tetején, az útnál, ösvények közében ott áll,
3 Sheherge kiridighan qowuqlarning yénida, Herqandaq derwaza éghizlirida u murajiet qilmaqta: —
kapuk oldalán, város elején, ajtók bejáratánál megszólal:
4 «I mötiwerler, silerge murajet qilimen, Hey, adem baliliri, sadani siler üchün qilimen,
Hozzátok szólok, férfiak, s hangommal az ember fiaihoz.
5 Gödek bolghanlar, zéreklikni öginiwélinglar, Exmeq bolghanlar, yoruqluqqa érishinglar!
Értsetek, együgyűek, okosságot, s balgák ti, értelmes szívűek legyetek!
6 Manga qulaq sélinglar, Chünki güzel nersilerni dep bérimen, Aghzimni échip, durus ishlarni [silerge] yetküzimen.
Halljátok, mert jeles dolgokat beszélek s ajkaim megnyílása egyenesség:
7 Éytqanlirim heqiqettur, Aghzim rezilliktin nepretlinidu;
mert igazat szól ínyem és ajkaim utálata a gonoszság.
8 Sözlirimning hemmisi heq, Ularda héchqandaq hiyligerlik yaki egitmilik yoqtur.
Igazsággal vannak szájam minden mondásai; nincs közöttük ferde és görbe;
9 Ularning hemmisi chüshen’genler üchün éniq, Bilim alghanlar üchün durus-toghridur.
mindnyájan egyenesek az értelmesnek és helyesek azoknak, kik tudást találnak.
10 Kümüshke érishkendin köre, nesihetlirimni qobul qilinglar, Sap altunni élishtin köre bilimni élinglar.
Fogadjátok el oktatásomat és ne az ezüstöt, s a tudást inkább válogatott aranynál.
11 Chünki danaliq leel-yaqutlardin ewzel, Herqandaq etiwarliq nersengmu uninggha teng kelmestur.
Mert jobb a bölcsesség koráloknál, és semmi drágaság nem ér fel ő vele.
12 Men bolsam danaliqmen, Zéreklik bilen bille turimen, Istiqamettin kélip chiqqan bilimni ayan qilimen.
Én bölcsesség lakom az okosság mellett és tudást, meggondolást találok.
13 Perwerdigardin eyminish — Yamanliqqa nepretlinish démektur; Tekebburluq, meghrurluq, yaman yol hem shum éghizni öch körimen.
Istenfélelem: gyűlölni a rosszat; gőgöt és gőgösséget, rossz utat és álnok szájat gyűlölök.
14 Mende obdan meslihetler, pishqan hékmet bar; Men dégen yoruqluq, qudret mendidur.
Enyém a tanács és valódi belátás, én vagyok az értelem, enyém az erő.
15 Padishahlar men arqiliq höküm süridu, Mensiz hakimlar adil höküm chiqarmas.
Általam uralkodnak királyok, és törvényt szabnak fejedelmek igazsággal;
16 Men arqiliqla emirler idare qilidu, Aliyjanablar, yer yüzidiki barliq soraqchilar [toghra] höküm qilidu.
általam vezérelnek vezérek és a nemesek, mind a földnek bírái.
17 Kimki méni söyse, menmu uni söyimen, Méni telmürüp izdigenler méni tapalaydu;
Azokat, kik engem szeretnek, szeretem, s kik engem keresnek, meg fognak találni.
18 Mende bayliq, shöhret, Hetta konirimas, köchmes dölet we heqqaniyetmu bar.
Gazdagság és dicsőség nálam van, tartós vagyon és igazság.
19 Mendin chiqqan méwe altundin, Hetta sap altundin qimmetliktur, Mendin alidighan daramet sap kümüshtinmu üstündur.
Jobb gyümölcsöm aranynál és színaranynál és jövedelmem a válogatott ezüstnél.
20 Men heqqaniyet yoligha mangimen; Adalet yolining otturisida yürimenki,
Az igazság pályáján járok, a jog ösvényeinek közepette:
21 Méni söygenlerni emeliy nersilerge miras qildurimen; Ularning xezinilirini toldurimen.
hogy azoknak, kik engem szeretnek, valódi vagyont adjak birtokul és megtöltsem kincstáraikat.
22 Perwerdigar ishlirini bashlishidila, Qedimde yasighanliridin burunla, Men uninggha tewedurmen. Ezeldin tartipla — muqeddemde, Yer-zémin yaritilmastila, Men tiklen’genmen.
Az Örökkévaló szerzett engem útja kezdetén, cselekedetének elején régtől fogva.
Őskortól fogva avattattam fel, kezdettől, a föld eleitől fogva.
24 Chongqur hanglar, déngiz-okyanlar apiride bolushtin awwal, Men meydan’gha chiqirilghanmen; Mol su urghup turidighan bulaqlar bolmastinla,
Mikor nem voltak mélységek, létesíttettem, mikor nem voltak források, vízzel terheltek;
25 Égiz taghlar öz orunlirigha qoyulmastinla, töpilikler shekillenmestinla, [Perwerdigar] bipayan zémin, keng dalalarni, Alemning esliydiki topa-changlirinimu téxi yaratmastinla, Men meydan’gha chiqirilghanmen.
mielőtt a hegyek elsüllyesztettek, a halmoknak előtte létesíttettem;
míg nem alkotott még földet és térségeket, a világ porainak összegét.
27 U asmanlarni bina qiliwatqinida, Déngiz yüzige upuq siziqini siziwatqinida, Ershte bulutlarni orunlashturup, Chongqur déngizdiki bulaq-menbelerni mustehkemlewatqinida, Déngiz sulirini békitken dairidin éship ketmisun dep perman chüshüriwatqinida, Bipayan zéminning ullirini quruwatqinida, Men u yerde idim;
Midőn megszilárdította az eget, ott voltam, midőn megszabta a kört a mélység felszínén;
midőn megerősítette a fellegeket felülről, midőn erősekké lettek a mélység forrásai;
midőn a tengernek megadta a törvényét, s hogy a vizek meg ne szegjék parancsát, midőn megszabta a földnek alapjait.
30 Shu chaghda goya usta bir hünerwendek Uning yénida turghanidim, Men herdaim Uning aldida shadlinattim, men Uning kündilik dil’arami idim;
Voltam nála növendékül, voltam gyönyörűségül napról napra, játszadozva előtte minden időben,
31 Men Uning alimidin, yer-zéminidin shadlinip, Dunyadiki insanlardin xursenlik tépip yürettim,
játszadozva földje világában, a gyönyörűségem telik az ember fiaival.
32 Shunga i balilar, emdi manga qulaq sélinglar; Chünki yollirimni ching tutqanlar neqeder bext tapar!
Most tehát, fiúk, hallgassatok reám; hisz boldogok, kik útjaimat őrzik.
33 Alghan nesihetke emel qilip, Dana bolghin, uni ret qilma.
Halljátok az oktatást, hogy bölcsekké legyetek, és el ne vessétek.
34 Sözümge qulaq sélip, Herküni derwazilirim aldidin ketmey, Ishiklirim aldida méni kütidighan kishi neqeder bextliktur!
Boldog az az ember, ki rám hallgat, őrködvén ajtóimon napról napra, megőrizvén kapuim ajtófélfáit.
35 Kimki méni tapsa hayatni tapidu, Perwerdigarning shepqitige nésip bolidu.
Mert a ki engem talált, életet talált és kegyet nyert az Örökkévalótól;
36 Lékin manga gunah qilghan herkim öz jénigha ziyan keltüridu, Méni yaman körgenler ölümni dost tutqan bolidu».
de a ki engem elvet, önmagát bántalmazza, mind kik engem gyűlölnek, a halált szeretik.