Pend-nesihetler 24
1 Yamanlargha reshk qilma, Ular bilen bardi-keldi qilishni arzu qilma;
Ne irigykedjél a rosszaság embereire, és ne kívánkozzál velök lenni;
2 Chünki ularning köngli zorawanliqnila oylar; Ularning aghzi azar yetküzüshni sözler.
mert pusztítást gondol ki szívök és bajt beszélnek ajkaik.
3 Aile bolsa danaliq asasida berpa qilinar; Chüshinish bilen mustehkemliner.
Bölcsesség által épül fel a ház és értelem által szilárdul meg;
4 Bilim bilen öyning xaniliri herxil qimmetlik, ésil göherlerge toldurular.
és tudás által telnek meg a kamarák, mindennemű drága és kedves vagyonnal.
5 Dana adem zor küchke igidur; Bilimi bar adem qudritini ashurar.
Bölcs férfi hatalmas és a tudás embere bátor erejű.
6 Puxta nesihetler bilen jeng qilghin; Ghelibe bolsa Birdinbir Ulugh Meslihetchi bilen bolar.
Mert útmutatásokkal viselhetsz háborút, és győzelem van a tanácsosok sokaságában.
7 Danaliq eqilsiz ademge nisbeten tolimu égiz, chüshiniksizdur; [Chonglar] sheher derwazisi aldigha yighilghanda u zuwan achalmas.
Magas az oktalannak a bölcsesség: a kapuban nem nyitja meg a száját.
8 Eskilikni niyetligen adem «suyiqestchi» atilar.
A ki azon gondolkodik, hogy rosszat tegyen, azt fondorlatok emberének hívják.
9 Exmeqliqtin bolghan niyet gunahdur; Hakawur kishi ademlerge yirginchliktur.
Oktalanság gondolata a vétek, és utálata az embereknek a csúfoló.
10 Béshinggha éghir kün chüshkende jasaretsiz bolsang, Küchsiz hésablinisen.
Ha elernyedtél a szükség napján, szűknek bizonyult az erőd.
11 [Sewebsiz] ölümge tartilghanlarni qutquzghin; Boghuzlinish xewpide turghanlardin yardem qolungni tartma;
Mentsd meg a halálra vitteket, és a megölésre támolygókat hát ha elvonnád.
12 Eger sen: «Bu ishtin xewirimiz yoqtur» déseng, Her ademning könglini tarazigha Salghuchi buni körmesmu? Jéningni hayat Saqlighuchi uni bilmesmu? U herbir insan balsining öz qilghanliri boyiche ularning özige yandurmasmu?
Ha azt mondod: lám nem tudtunk róla, nemde a szívek meghatározója, ő ügyel rá, és lelked megóvója – ő tudja, és viszonoz az embernek tette szerint.
13 I oghlum, hesel [tapsang] istimal qil, u yaxshidur. Here könikidin alghan hesel bolsa tatliq tétiydu;
Egyél, fiam, mézet, mert jó, és színméz édes az ínyednek:
14 Danaliq bilen tonushsang, umu könglüngge shuningdek bolar; Uni tapqiningda jezmen yaxshi köridighan kününg bolidu, Arzu-ümiding bikargha ketmes.
ilyen, tudd meg, a bölcsesség a te lelkednek; ha megtaláltad, van jövendő és reményed nem írtatik ki.
15 I rezil adem, heqqaniyning öyige yoshurun hujum qilishni kütme, Uning turalghusini bulighuchi bolma!
Ne leselkedjél, te gonosz, az igaznak hajlékára, ne pusztítsd el heverő helyét;
16 Chünki heqqaniy yette qétim yiqilip chüsher, Biraq axiri yene ornidin turar. Lékin rezil kishi külpet ichige putliship chüsher.
mert hétszer elesik az igaz, de fölkel, de a gonoszok megbotlanak a szerencsétlenségben.
17 Reqibing yiqilip ketse xush bolup ketme, Düshmining putliship chüshse shadlanma;
Midőn elesik az ellenséged, ne örülj, s midőn megbotlik, ne vigadjon szíved;
18 Perwerdigar buni körgende, Bu qiliqingni yaxshi körmey, Belkim ghezipini reqibingge chüshürmesliki mumkin.
nehogy lássa az Örökkévaló és rossznak tetszenék szemeiben és elfordítaná tőle haragját.
19 Yamanlar [rawaj tapsa], biaram bolup ketme; Rezillerge reshk qilma.
Ne gerjedj föl a gonosztevők ellen, ne irigykedjél a gonoszokra;
20 Chünki yamanlarning kélechiki yoqtur, Uning chirighimu öchürüler.
mert nem lesz jövendője a rossznak, a gonoszok mécsese kialszik.
21 I oghlum, Perwerdigardin qorqqin, padishahnimu hörmet qil. Qutratquchilar bilen arilashma.
Féljed az Örökkévalót, fiam, és a királyt, az elszakadókkal ne állj össze;
22 Bundaq kishilerge kélidighan balayi’apet ushtumtut bolar, [Perwerdigar bilen padishahning] ularni qandaq yoqitidighanliqini bilemsen?
mert hírtelen támad szerencsétlenségük, és mindkettejük balvégzetét ki ismeri?
23 Bularmu aqilanilerning sözliridur: — Sot qilghanda bir terepke yan bésish qet’iy bolmas.
Ezek is bölcsektől valók. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
24 Jinayetchige: «Eyibsiz sen» dep höküm chiqarghan kishige, Xelqler lenet éytar; El-yurtlar uningdin nepretliner.
A ki azt mondja a gonosznak: igaz vagy, azt átkozzák a népek, szidják a nemzetek;
25 Biraq ular jinayetchining gunahini échip tashlighan kishidin xursen bolar, Ular uninggha bext-saadet tilisher.
de a megfeddőknek kellemes lesz a dolguk, és reájuk száll a jónak áldása.
26 Durus jawab bergüchi, Goyaki kishining lewlirige söygüchidur.
Az ajkakat csókolja, a ki helyes szavakkal válaszol.
27 Awwal sirtta ishliringning yolini hazirlap, Étiz-ériqliringni teyyarla, Andin öyüngni salghin.
Készítsd el odakünn munkádat, és intézd el azt magadnak a mezőn; azután építsd fel házadat.
28 Yéqininggha qarshi asassiz guwahliq qilma; Aghzingdin héch yalghanchiliq chiqarma.
Ne légy ok nélkül tanú felebarátod ellen; vajon ámítanád-e ajkaiddal?
29 «U manga qandaq qilghan bolsa, menmu uninggha shundaq qilimen, Uning manga qilghinini özige yandurimen», dégüchi bolma.
Ne mondd: amint velem tett, úgy teszek ő vele, viszonzok az embernek tette szerint.
30 Men hurunning étizliqidin öttim, Eqilsizning üzümzarliqi yénidin mangdim,
Rest ember mezeje mellett mentem el, és esztelen ember szőlleje mellett;
31 Mana, her yéridin tikenler ösüp chiqqan, Xoxilar yer yüzini bésip ketken, Qoruq témi örülüp ketken!
s íme egészen benőtte a tövis, ellepte színét a csalán, és kőfala le volt rombolva.
32 Ularni körgech, obdan oylandim; Körginimdin sawaq aldim: —
Néztem én, ráfordítottam szívemet, láttam, tanulságot vettem.
33 Sen: «Yene birdem közümni yumuwalay, Yene birdem uxliwalay, Yene birdem put-qolumni almap yétiwalay» — déseng,
Egy kis alvás, egy kis szendergés, egy kis kézösszekulcsolás, hogy feküdj;
34 Namratliq bulangchidek séni bésip kéler, Hajetmenlik qalqanliq eskerdek sanga hujum qilar.
majd el jön vándorként a te szegénységed és szűkölködésed, mint a pajzsos férfi.
