Pend-nesihetler 23
1 Katta erbab bilen hemdastixan bolsang, Aldingdiki kim ikenlikini obdan oylan.
Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
2 Ishtiying yaman bolsa, Gélinggha pichaq tenglep turghandek özüngni tart.
És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
3 Uning nazunémetlirini tama qilma, Ular adem aldaydighan tamaqlardur.
Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
4 Bay bolimen dep özüngni upratma; Özüngning zéhningni bu ishqa qaratma.
Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
5 [Bayliqlargha] köz tikishing bilenla, ular yoq bolidu; Pul-mal derweqe özige qanat yasap, Xuddi bürküttek asman’gha uchup kéter.
Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
6 Ach közning nénini yéme, Uning ésil nazunémetlirini tama qilma;
Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
7 Chünki uning köngli qandaq bolghandek, özimu shundaq. U aghzida: — Qéni, alsila, ichsile! — désimu, Biraq könglide séni oylighini yoq.
Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
8 Yégen bir yutum taamnimu qusuwétisen, Uninggha qilghan chirayliq sözliringmu bikargha ketken bolidu.
A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
9 Exmeqqe yol körsitip salma, Chünki u eqil sözliringni közge ilmas.
A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
10 Qedimde békitken yerning pasil tashlirini yötkime, Yétimlarning étizlirighimu ayagh basma;
Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
11 Chünki ularning Hemjemet-Qutquzghuchisi intayin küchlüktur; U Özi ular üchün üstüngdin dewa qilar.
Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
12 Nesihetke köngül qoy, Ilim-bilimlerge qulaq sal.
Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
13 Balanggha terbiye bérishtin érinme; Eger tayaq bilen ursang, u ölüp ketmeydu;
Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki. (Sheol h7585)
15 I oghlum, dana bolsang, Méning qelbim qanche xush bolar idi!
Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
16 Aghzingda orunluq sözler bolsa, ich-ichimdin shadlinimen.
És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
17 Gunah sadir qilghuchilargha reshk qilma, Herdaim Perwerdigardin eyminishte turghin;
Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
18 Shundaq qilghiningda jezmen köridighan yaxshi kününg bolidu, Arzu-ümiding bikargha ketmes.
Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
19 I oghlum, sözümge qulaq sélip dana bol, Qelbingni [Xudaning] yoligha bashlighin.
Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
20 Meyxorlargha arilashma, Nepsi yaman göshxorlar bilen bardi-keldi qilma;
Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
21 Chünki haraqkesh bilen nepsi yaman axirida yoqsulluqta qalar, Gheplet uyqusigha patqanlargha jende kiyimni kiygüzer.
Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
22 Séni tapqan atangning sözini angla, Anang qérighanda uninggha hörmetsizlik qilma.
Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
23 Heqiqetni sétiwal, Uni hergiz sétiwetme. Danaliq, terbiye we yorutulushnimu al.
Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
24 Heqqaniy balining atisi chong xushalliq tapar; Dana oghulni tapqan atisi uningdin xursen bolar.
Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
25 Ata-anangni söyündürüp, Séni tughqan anangni xush qil.
Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
26 I oghlum, qelbingni manga tapshur; Közliringmu hayatliq yollirimgha tikilsun!
Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
27 Chünki pahishe ayal chongqur oridur, Buzuq yat ayal tar zindandur;
Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
28 Ular qaraqchidek möküwélip, Insaniyet arisidiki wapasizlarni köpeyter.
És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
29 Kimde azab bar? Kimde derd-elem? Kim jédel ichide qalar? Kim nale-peryad kötürer? Kim sewebsiz yarilinar? Kimning közi qizirip kéter?
Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
30 Del sharab üstide uzun olturghan, Ebjesh sharabtin tétishqa aldirighan meyxorlar!
A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
31 Sharabning ajayib qizilliqigha, uning jamdiki julaliqigha, Kishining gélidin shundaq siliq ötkenlikige meptun bolup qalma!
Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
32 Axirida u zeherlik yilandek chéqiwalidu, Oq yilandek neshtirini sanjiydu.
Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
33 Köz aldingda ghelite menziriler körünidu, Aghzingdin qalaymiqan sözler chiqidu.
A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
34 Xuddi déngiz-okyanlarda leylep qalghandek, Yelkenlik kémining moma yaghichi üstide yatqandek bolisen.
És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
35 Sen choqum: — Birsi méni urdi, lékin men yarilanmidim! Birsi méni tayaq bilen urdi, biraq aghriqini sezmidim!» — deysen. Biraq sen yene: «Hoshumgha kelsemla, men yenila sharabni izdeymen! — deysen.
Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
