Pend-nesihetler 23
1 Katta erbab bilen hemdastixan bolsang, Aldingdiki kim ikenlikini obdan oylan.
Midőn leülsz étkezni az uralkodóval, ügyelve ügyelj arra, hogy ki van előtted;
2 Ishtiying yaman bolsa, Gélinggha pichaq tenglep turghandek özüngni tart.
kést tennél a torkodra, ha vágynak vagy az embere.
3 Uning nazunémetlirini tama qilma, Ular adem aldaydighan tamaqlardur.
Ne kívánkozzál csemegéi után, hisz hazugság étele az.
4 Bay bolimen dep özüngni upratma; Özüngning zéhningni bu ishqa qaratma.
Ne fáradozzál, hogy meggazdagodj, eszességednél fogva hagyj föl avval.
5 [Bayliqlargha] köz tikishing bilenla, ular yoq bolidu; Pul-mal derweqe özige qanat yasap, Xuddi bürküttek asman’gha uchup kéter.
A mint ráröpíted szemeidet, nincs meg; mert bizony szárnyakat csinál magának, mint a sas, mely az égbe röpül.
6 Ach közning nénini yéme, Uning ésil nazunémetlirini tama qilma;
Ne étkezzél az irigyszeműnek ételéből és ne kívánkozzál csemegéi után.
7 Chünki uning köngli qandaq bolghandek, özimu shundaq. U aghzida: — Qéni, alsila, ichsile! — désimu, Biraq könglide séni oylighini yoq.
Mert olyan ő, a mint lelkében számítgat; egyél és igyál mondja neked, de szíve nincs veled.
8 Yégen bir yutum taamnimu qusuwétisen, Uninggha qilghan chirayliq sözliringmu bikargha ketken bolidu.
Falatodat, melyet megettél, kihányod, elvesztegetted kedves beszédeidet.
9 Exmeqqe yol körsitip salma, Chünki u eqil sözliringni közge ilmas.
Balgának fülei előtt ne beszélj, mert kigúnyolná szavaid eszes voltát.
10 Qedimde békitken yerning pasil tashlirini yötkime, Yétimlarning étizlirighimu ayagh basma;
Ne told el az ősrégi határt, s az árvák földjeibe ne lépj be;
11 Chünki ularning Hemjemet-Qutquzghuchisi intayin küchlüktur; U Özi ular üchün üstüngdin dewa qilar.
mert megváltójuk erős, ő viszi majd ügyüket ellened.
12 Nesihetke köngül qoy, Ilim-bilimlerge qulaq sal.
Nyújtsd oda az oktatásnak szívedet és füledet a tudás mondásainak.
13 Balanggha terbiye bérishtin érinme; Eger tayaq bilen ursang, u ölüp ketmeydu;
Ne vond meg a fiútól a fenyítést; midőn vesszővel vered, nem hal meg;
te vesszővel vered őt és lelkét az alvilágtól mented meg. (Sheol h7585)
15 I oghlum, dana bolsang, Méning qelbim qanche xush bolar idi!
Fiam, ha bölcs lett a szíved, örül az én szívem is;
16 Aghzingda orunluq sözler bolsa, ich-ichimdin shadlinimen.
és vigadnak veséim, mikor ajkaid egyeneset beszélnek.
17 Gunah sadir qilghuchilargha reshk qilma, Herdaim Perwerdigardin eyminishte turghin;
Ne irigykedjék szíved a vétkesekre, hanem istenfélelemben legyen egész nap.
18 Shundaq qilghiningda jezmen köridighan yaxshi kününg bolidu, Arzu-ümiding bikargha ketmes.
Mert bizony van jövendő, és reményed nem írtatik ki.
19 I oghlum, sözümge qulaq sélip dana bol, Qelbingni [Xudaning] yoligha bashlighin.
Halljad, fiam te, és légy bölcs, és igazítsd az útra szívedet.
20 Meyxorlargha arilashma, Nepsi yaman göshxorlar bilen bardi-keldi qilma;
Ne légy azok közt, kik bort isznak, azok közt, kik húsban dőzsölnek.
21 Chünki haraqkesh bilen nepsi yaman axirida yoqsulluqta qalar, Gheplet uyqusigha patqanlargha jende kiyimni kiygüzer.
Mert az iszákos és dőzsölő elszegényedik, és rongyokba, öltöztet a szendergés.
22 Séni tapqan atangning sözini angla, Anang qérighanda uninggha hörmetsizlik qilma.
Hallgass atyádra, a ki téged nemzett, s ne gúnyolódjál, midőn megvénült az anyád.
23 Heqiqetni sétiwal, Uni hergiz sétiwetme. Danaliq, terbiye we yorutulushnimu al.
Igazságot szerezz és ne add el, bölcsességet és oktatást és értelmet.
24 Heqqaniy balining atisi chong xushalliq tapar; Dana oghulni tapqan atisi uningdin xursen bolar.
Ujjongva ujjong az igaznak atyja, s a ki bölcsnek szülője, örül vele.
25 Ata-anangni söyündürüp, Séni tughqan anangni xush qil.
Örüljön atyád és anyád, és ujjongjon az, ki téged szült.
26 I oghlum, qelbingni manga tapshur; Közliringmu hayatliq yollirimgha tikilsun!
Adjad, fiam, szívedet énnekem, és szemeid óvják meg az útjaimat.
27 Chünki pahishe ayal chongqur oridur, Buzuq yat ayal tar zindandur;
Mert mélységes verem a parázna nő, és szűk kút az idegen nő;
28 Ular qaraqchidek möküwélip, Insaniyet arisidiki wapasizlarni köpeyter.
sőt mint a rabló, úgy leselkedik ő, és hűteleneket az emberek közt gyarapít.
29 Kimde azab bar? Kimde derd-elem? Kim jédel ichide qalar? Kim nale-peryad kötürer? Kim sewebsiz yarilinar? Kimning közi qizirip kéter?
Kinek jaj; kinek baj, kinek viszálykodás, kinek panasz, kinek sebek ok nélkül, kinek szemek vörössége?
30 Del sharab üstide uzun olturghan, Ebjesh sharabtin tétishqa aldirighan meyxorlar!
Azoknak, kik későig ülnek a bor mellett, azoknak, kik bemennek vizsgálni a kevert italt.
31 Sharabning ajayib qizilliqigha, uning jamdiki julaliqigha, Kishining gélidin shundaq siliq ötkenlikige meptun bolup qalma!
Ne nézd a bort, mint piroslik, mint mutatja színét a serlegben, simán csúszik le!
32 Axirida u zeherlik yilandek chéqiwalidu, Oq yilandek neshtirini sanjiydu.
A végén mar mint a kígyó, és mint a baziliszk sebesít.
33 Köz aldingda ghelite menziriler körünidu, Aghzingdin qalaymiqan sözler chiqidu.
Szemeid idegen dolgokat látnak majd, és szíved ferdeségeket beszél;
34 Xuddi déngiz-okyanlarda leylep qalghandek, Yelkenlik kémining moma yaghichi üstide yatqandek bolisen.
s olyan lész, mint a ki a tenger közepén fekszik s mint a ki fekszik az árbócznak tetején.
35 Sen choqum: — Birsi méni urdi, lékin men yarilanmidim! Birsi méni tayaq bilen urdi, biraq aghriqini sezmidim!» — deysen. Biraq sen yene: «Hoshumgha kelsemla, men yenila sharabni izdeymen! — deysen.
Megvertek, nem fájt nekem, ütöttek, nem éreztem; mikor ébredek föl? Még továbbra is keresem.
