< Pend-nesihetler 15 >
1 Mulayim jawab ghezepni basar; Qopal söz achchiqni qozghar.
Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.
2 Aqilanilerning tili bilimni jari qilar; Exmeqning aghzi quruq gep töker.
A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.
3 Perwerdigarning közi her yerde yürer; Yaxshi-yamanlarni körüp turar.
Minden helyeken vannak az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.
4 Shipa yetküzgüchi til xuddi bir «hayatliq derixi»dur; Tili egrilik kishining rohini sundurar.
A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.
5 Exmeq atisining terbiyisige pisent qilmas; Lékin atisining tenbihige qulaq salghan zérek bolar.
A bolond megútálja az ő atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.
6 Heqqaniyning öyide göherler köptur; Biraq yamanning tapawiti özige awarichilik tapar.
Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.
7 Dananing lewliri bilim tarqitar; Exmeqning könglidin héch bilim chiqmas.
A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.
8 Yamanlarning qurbanliqi Perwerdigargha yirginchliktur; Duruslarning duasi Uning xursenlikidur.
Az istentelenek áldozatja gyűlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.
9 Yamanlarning yoli Perwerdigargha yirginchliktur; Lékin heqqaniyetni intilip izdigüchini U yaxshi körer.
Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.
10 Toghra yoldin chiqqanlar azabliq terbiyini körer; Tenbihge öch bolghuchi öler.
Gonosz dorgálás jő arra, a ki útját elhagyja; a ki gyűlöli a fenyítéket, meghal.
11 Tehtisara we halaket Perwerdigarning köz aldida ochuq turghan yerde, Insan könglidiki oy-pikirni qandaqmu Uningdin yoshuralisun?! (Sheol )
A sír és a pokol az Úr előtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve. (Sheol )
12 Hakawur tenbih bergüchini yaqturmas; U aqilanilerdin nesihet élishqa barmas.
Nem szereti a csúfoló a feddést, és a bölcsekhez nem megy.
13 Köngül shad bolsa, xush chiray bolar; Derd-elem tartsa, rohi sunar.
A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.
14 Yorutulghan köngül bilimni izder; Eqilsizning aghzi nadanliqni ozuq qilar.
Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.
15 Ézilgenlerning hemme künliri teste öter; Biraq shad köngül herkünini héyttek ötküzer.
Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjűnek pedig szüntelen lakodalma van.
16 Zor bayliq bilen biaramliq tapqandin, Azgha shükür qilip, Perwerdigardin eymen’gen ewzel.
Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.
17 Nepret ichide yégen bordaq göshte qilin’ghan katta ziyapettin, Méhir-muhebbet ichide yégen köktat ewzel.
Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyűlölség.
18 Térikkek kishi jédel chiqirar; Éghir-bésiq talash-tartishlarni tinchlandurar.
A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútűrő pedig lecsendesíti a háborgást.
19 Hurunning yoli tikenlik qashadur, Durus ademning yoli kötürülgen yoldek daghdamdur.
A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.
20 Dana oghul atisini shad qilar; Eqilsiz adem anisini kemsiter.
A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját.
21 Eqli yoq kishi exmeqliqi bilen xushtur; Yorutulghan kishi yolini toghrilap mangar.
A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.
22 Meslihetsiz ish qilghanda nishanlar emelge ashmas; Meslihetchi köp bolghanda muddialar emelge ashurular.
Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában előmennek.
23 Kishige jayida bergen jawabidin xush bolar, Del waqtida qilghan söz neqeder yaxshidur!
Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében mondott beszéd, oh mely igen jó!
24 Hayatliq yoli eqilliq kishini yuqirigha bashlayduki, Uni chongqur tehtisaradin qutquzar. (Sheol )
Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van. (Sheol )
25 Perwerdigar tekebburning öyini yuluwéter; Biraq U tul xotunlargha pasillarni turghuzar.
A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerősíti pedig az özvegynek határát.
26 Yamanlarning oy-pikri Perwerdigargha yirginchliktur; Biraq sap dilning sözliri söyümlüktur.
Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.
27 Ach köz kishi öz ailisige awarichilik keltürer; Para élishqa nepretlen’gen kishi kün körer.
Megháborítja az ő házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyűlöli az ajándékokat, él az.
28 Heqqaniy adem qandaq jawab bérishte qayta-qayta oylinar; Yaman ademning aghzidin shumluq töküler.
Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.
29 Perwerdigar yaman ademdin yiraqtur; Biraq U heqqaniyning duasini anglar.
Messze van az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.
30 Xush közler köngülni shadlandurar; Xush xewer ustixanlargha gösh-may qondurar.
A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerősíti a csontokat.
31 Hayatliqqa élip baridighan tenbihke qulaq salghan kishi danalarning qataridin orun alar.
A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.
32 Terbiyeni ret qilghan öz jénini xar qilar; Tenbihge qulaq salghan yorutular.
A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az ő lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.
33 Perwerdigardin qorqush ademge danaliq ögiter; Awwal kemterlik bolsa, andin shöhret kéler.
Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.