Pend-nesihetler 14
1 Herbir dana ayal öz ailisini awat qilar; Exmeq ayal ailisini öz qoli bilen weyran qilar.
A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
2 Durusluq yolida mangidighan kishi Perwerdigardin qorqar; Qingghir yolda mangghan kishi [Xudani] közge ilmas.
A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
3 Exmeqning tekebbur aghzi özige tayaq bolar; Aqilanining lewliri özini qoghdar.
A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
4 Ulagh bolmisa, éghil pak-pakiz turar; Biraq öküzning küchi bolghandila [sanggha] ashliq tolar.
Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
5 Ishenchlik guwahchi yalghan éytmas; Saxta guwahchi yalghan gepni nepestek tinar.
A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
6 Hakawurlar danaliq izdep tapalmas; Biraq yorutulghan ademge bilim élish asan’gha chüsher.
A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
7 Birawning aghzida bilim yoqluqini bilip yetkende, Uningdin özüngni néri tart.
Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
8 Eqil-parasetlik kishining danaliqi öz yolini oylinishtidur; Exmeqlerning eqilsizliki bolsa özlirining aldinishidur.
Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
9 Exmeqler bolsa «itaetsizlik qurbanliqi»ni közge ilmaydu, Heqqaniylar arisida bolsa iltipat tépilar.
A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
10 Köngüldiki derdni peqet özila kötüreler; Köngüldiki xushluqqimu bashqilar shérik bolalmas.
A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
11 Yamanning öyi örülüp chüsher; Heqqaniy ademning chédiri güllinip kéter.
Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
12 Adem balisigha toghridek körünidighan bir yol bar, Lékin aqiwiti halaketke baridighan yollardur.
Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
13 Oyun-külke bolsa qelbtiki ghem-qayghuni yapar, Xushalliq ötüp ketkende, ghem-qayghu yenila qalar.
Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
14 Toghra yoldin burulup yan’ghan adem haman öz yolidin toyar; Yaxshi adem öz ishidin qanaetliner.
Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
15 Saddilar hemme gepke ishinip kéter; Lékin pem-parasetlik kishi herbir qedemni awaylap basar.
Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
16 Dana adem éhtiyatchan bolup awarichiliktin néri kéter; Exmeq hakawurluq qilip, özige ishinip aldigha mangar.
A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
17 Térikkek exmeqliq qilar; Neyrengwaz adem nepretke uchrar.
A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
18 Saddilar exmeqliqqa warisliq qilar; Pem-parasetlikler bilimni öz taji qilar.
Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
19 Yamanlar yaxshilarning aldida igiler; Qebihler heqqaniyning derwaziliri aldida [bash urar].
Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
20 Namrat kishi hetta öz yéqinighimu yaman körüner. Bayning dosti bolsa köptur.
Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
21 Yéqinini pes körgen gunahkardur; Lékin miskinlerge rehim qilghan beriket tapar.
A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
22 Yamanliq oylighanlar yoldin adashqanlardin emesmu? Biraq yaxshiliq oylighanlar rehim-shepqet, heqiqet-sadiqliqqa muyesser bolar.
Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
23 Hemme méhnettin payda chiqar; Biraq quruq paranglar ademni mohtajliqta qaldurar.
Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
24 Aqilaniler üchün bayliqlar bir tajdur; Exmeqlerning nadanliqidin peqet yene shu nadanliqla chiqar.
A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
25 Heqqaniy guwahliq bergüchi kishilerning hayatini qutquzar; Yalghan-yawidaq sözleydighan [guwahchi] yalghan gepni nepestek tinar.
Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
26 Perwerdigardin qorqidighanning küchlük yölenchüki bar, Uning balilirimu himayige ige bolar.
Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
27 Perwerdigardin qorqush hayatning buliqidur; U kishini ejellik tuzaqlardin qutquzar.
Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
28 Padishahning shan-sheripi puqrasining köplikidindur; Puqrasining kemliki emirning halakitidur.
A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
29 Éghir-bésiq kishi intayin aqil kishidur; Chéchilghaq exmeqliqni ulughlar.
A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
30 Xatirjem köngül tenning saqliqidur; Hesret chékish bolsa söngeklerni chiritar.
A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
31 Miskinni bozek qilghuchi — Perwerdigargha haqaret qilghuchidur; Hajetmenlerge shapaet qilish Uni hörmetligenliktur.
A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
32 Yaman öz yamanliqi ichide yiqitilar; Heqqaniy adem hetta sekratta yatqandimu xatirjem bolar.
Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
33 Yorutulghan kishining könglide danaliq yatar; Biraq exmeqning könglidikisi ashkara bolmay qalmas.
Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
34 Heqqaniyet herqaysi elni yuqiri kötürer; Gunah herqandaq milletni nomusqa qaldurar.
Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
35 Padishahning iltipati eqilliq xizmetkarning béshigha chüsher; Biraq uning ghezipi nomusta qaldurghuchi uyatsiz xizmetkarining béshigha chüsher.
A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.
