< Pend-nesihetler 14 >
1 Herbir dana ayal öz ailisini awat qilar; Exmeq ayal ailisini öz qoli bilen weyran qilar.
Az asszonyok legbölcsebbike fölépítette házát, de az oktalanság önkezeivel lerontja.
2 Durusluq yolida mangidighan kishi Perwerdigardin qorqar; Qingghir yolda mangghan kishi [Xudani] közge ilmas.
Egyenességében jár, a ki az Örökkévalót féli, de álnok az útjain, a ki őt megveti.
3 Exmeqning tekebbur aghzi özige tayaq bolar; Aqilanining lewliri özini qoghdar.
Az oktalannak szájában a gőgnek vesszeje van, de a bölcsek ajkai megőrzik őket,
4 Ulagh bolmisa, éghil pak-pakiz turar; Biraq öküzning küchi bolghandila [sanggha] ashliq tolar.
Ökrök híján tiszta a jászol, de termések bősége a marha erejében van.
5 Ishenchlik guwahchi yalghan éytmas; Saxta guwahchi yalghan gepni nepestek tinar.
Hűséges tanú nem hazudik, de hazugságokat terjeszt hazug tanú.
6 Hakawurlar danaliq izdep tapalmas; Biraq yorutulghan ademge bilim élish asan’gha chüsher.
Keresett a csúfoló bölcsességet, de nincs, az értelmesnek azonban könnyű a tudás.
7 Birawning aghzida bilim yoqluqini bilip yetkende, Uningdin özüngni néri tart.
Menj el a balga ember közeléből, és nem ismerted meg tudásnak ajkait,
8 Eqil-parasetlik kishining danaliqi öz yolini oylinishtidur; Exmeqlerning eqilsizliki bolsa özlirining aldinishidur.
Az okosnak bölcsessége: érteni az útját, de a balgák oktatalansága csalárdság.
9 Exmeqler bolsa «itaetsizlik qurbanliqi»ni közge ilmaydu, Heqqaniylar arisida bolsa iltipat tépilar.
Az oktalanok közt tolmács a bűn és az egyenesek közt a jóakarat.
10 Köngüldiki derdni peqet özila kötüreler; Köngüldiki xushluqqimu bashqilar shérik bolalmas.
A szív ismeri önmagának keservét, és örömébe nem vegyül idegen.
11 Yamanning öyi örülüp chüsher; Heqqaniy ademning chédiri güllinip kéter.
A gonoszok háza megsemmisül, de az egyenesek sátra virul.
12 Adem balisigha toghridek körünidighan bir yol bar, Lékin aqiwiti halaketke baridighan yollardur.
Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
13 Oyun-külke bolsa qelbtiki ghem-qayghuni yapar, Xushalliq ötüp ketkende, ghem-qayghu yenila qalar.
Nevetés közt is fájhat a szív, és az örömnek vége bánat.
14 Toghra yoldin burulup yan’ghan adem haman öz yolidin toyar; Yaxshi adem öz ishidin qanaetliner.
Saját útjaiból lakik jól a tévedt szívű, az övéiből a jó ember.
15 Saddilar hemme gepke ishinip kéter; Lékin pem-parasetlik kishi herbir qedemni awaylap basar.
Az együgyű minden szónak hisz, de az okos ügyel lépésére.
16 Dana adem éhtiyatchan bolup awarichiliktin néri kéter; Exmeq hakawurluq qilip, özige ishinip aldigha mangar.
A bölcs fél és kerüli a rosszat, de a balga fölháborodik és elbizakodik.
17 Térikkek exmeqliq qilar; Neyrengwaz adem nepretke uchrar.
A hirtelen haragú oktalanságot követ el, és a fondorlatok embere meggyűlöltetik.
18 Saddilar exmeqliqqa warisliq qilar; Pem-parasetlikler bilimni öz taji qilar.
Birtokul nyertek az együgyűek oktalanságot, de az okosok körülfogják a tudást.
19 Yamanlar yaxshilarning aldida igiler; Qebihler heqqaniyning derwaziliri aldida [bash urar].
Legörnyedtek a rosszak a jók előtt és a gonoszok az igaznak kapuinál.
20 Namrat kishi hetta öz yéqinighimu yaman körüner. Bayning dosti bolsa köptur.
Társánál is gyűlöletessé válik a szegény, de a gazdagnak barátai sokan vannak.
21 Yéqinini pes körgen gunahkardur; Lékin miskinlerge rehim qilghan beriket tapar.
A ki gúnyolódik felebarátján, vétkezik, de a ki könyörül a szegényeken, boldog az.
22 Yamanliq oylighanlar yoldin adashqanlardin emesmu? Biraq yaxshiliq oylighanlar rehim-shepqet, heqiqet-sadiqliqqa muyesser bolar.
Nemde eltévelyegnek a rosszat koholók, de szeretetet és hűséget találnak a jót koholók.
23 Hemme méhnettin payda chiqar; Biraq quruq paranglar ademni mohtajliqta qaldurar.
Minden fáradalomból nyereség származik, de az ajkak beszédje csak hiányra visz.
24 Aqilaniler üchün bayliqlar bir tajdur; Exmeqlerning nadanliqidin peqet yene shu nadanliqla chiqar.
A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák oktalansága oktalanság.
25 Heqqaniy guwahliq bergüchi kishilerning hayatini qutquzar; Yalghan-yawidaq sözleydighan [guwahchi] yalghan gepni nepestek tinar.
Lelkeket ment meg az igaz tanú, de hazugságokat terjeszt a csalárd.
26 Perwerdigardin qorqidighanning küchlük yölenchüki bar, Uning balilirimu himayige ige bolar.
Az istenfélelemben erős bizalom van, fiainak is menedékük lesz.
27 Perwerdigardin qorqush hayatning buliqidur; U kishini ejellik tuzaqlardin qutquzar.
Az istenfélelem életforrás, hogy távozzunk a halál tőreitől.
28 Padishahning shan-sheripi puqrasining köplikidindur; Puqrasining kemliki emirning halakitidur.
Abban, hogy sok a nép, van a király dísze, és a nemzet fogytában a fejedelem rettegése.
29 Éghir-bésiq kishi intayin aqil kishidur; Chéchilghaq exmeqliqni ulughlar.
A késedelmes haragú nagy értelmességű, de a hirtelen indulatú oktalanságot visz el.
30 Xatirjem köngül tenning saqliqidur; Hesret chékish bolsa söngeklerni chiritar.
A testnek élete a szelíd szív, de a csontok rothadása a vakbuzgalom.
31 Miskinni bozek qilghuchi — Perwerdigargha haqaret qilghuchidur; Hajetmenlerge shapaet qilish Uni hörmetligenliktur.
A ki nyomorgatja a szegényt, az káromolta alkotóját, de tiszteli őt, a ki könyörül a szűkölködőn.
32 Yaman öz yamanliqi ichide yiqitilar; Heqqaniy adem hetta sekratta yatqandimu xatirjem bolar.
Szerencsétlenségében eltaszíttatik a gonosz, de halálakor is bízik az igaz.
33 Yorutulghan kishining könglide danaliq yatar; Biraq exmeqning könglidikisi ashkara bolmay qalmas.
Az értelmesnek szívében bölcsesség nyugszik, de a balgák közepében kitudódik.
34 Heqqaniyet herqaysi elni yuqiri kötürer; Gunah herqandaq milletni nomusqa qaldurar.
Igazság felemeli a nemzetet, de a népek gyalázata a vétek.
35 Padishahning iltipati eqilliq xizmetkarning béshigha chüsher; Biraq uning ghezipi nomusta qaldurghuchi uyatsiz xizmetkarining béshigha chüsher.
A király jóakarata az eszes szolgáé, de haragja lesz a szégyenletesé.