< Pend-nesihetler 10 >
1 Padishah Sulaymanning pend-nesihetliri: — Dana oghul atisini shad qilar; Eqilsiz oghul anisini qayghu-hesretke salar.
Salamon bölcs mondásai. A bölcs fiú örvendezteti az ő atyját; a bolond fiú pedig szomorúsága az ő anyjának.
2 Haram bayliqlarning héch paydisi bolmas; Heqqaniyet insanni ölümdin qutuldurar.
Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a halálból.
3 Perwerdigar heqqaniy ademning jénini ach qoymas; Lékin u qebihlerning nepsini boghup qoyar.
Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti.
4 Hurunluq kishini gaday qilar; Ishchanliq bolsa bayashat qilar.
Szegénynyé lesz, a ki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.
5 Yazda hosulni yighiwalghuchi — dana oghuldur; Lékin orma waqtida uxlap yatquchi — xijaletke qalduridighan oghuldur.
Gyűjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítő fiú.
6 Beriket heqqaniy ademning béshigha chüsher; Emma zorawanliq yamanlarning aghzigha urar.
Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek szája pedig erőszaktételt fed be.
7 Heqqaniy ademning yadikari mubarektur; Yamanlarning nami bolsa, sésiq qalar.
Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.
8 Dana adem yolyoruq-nesihetlerni qobul qilar; Kot-kot, nadan kishi öz ayighi bilen putlishar.
A bölcs elméjű beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát.
9 Ghubarsiz yürgen kishining yürüsh-turushi turaqliqtur, Yollirini egri qilghanning kiri axiri ashkarilinidu.
A ki tökéletességben jár, bátorsággal jár; a ki pedig elferdíti az ő útát, kiismertetik.
10 Köz isharitini qilip yüridighanlar ademni daghda qaldurar; Kot-kot, nadan kishi öz ayighi bilen putlishar.
A ki szemmel hunyorgat, bántást szerez; és a bolond ajkú elesik.
11 Heqqaniy ademning aghzi hayatliq buliqidur, Emma zorawanliq yamanning aghzigha urar.
Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erőszaktételt fedez el.
12 Öchmenlik jédel qozghar; Méhir-muhebbet hemme gunahlarni yapar.
A gyűlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.
13 Eqil-idraqlik ademning aghzidin danaliq tépilar; Eqilsizning dümbisige palaq téger.
Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vessző pedig a bolond hátának való.
14 Dana ademler bilimlerni ziyade toplar; Lékin exmeqning aghzi uni halaketke yéqinlashturar.
A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás.
15 Mal-dunyaliri goya mezmut sheherdek bayning kapalitidur; Miskinni halak qilidighan ish del uning namratliqidur.
A gazdagnak marhája az ő megerősített városa; szűkölködőknek romlása az ő szegénységök.
16 Heqqaniylarning ejirliri jan’gha jan qoshar, Qebihlerning hosuli gunahnila köpeytishtur.
Az igaznak keresménye életre, az istentelennek jövedelme bűnre van.
17 Nesihetni anglap uni saqlighuchi hayatliq yoligha mangar; Tenbihlerni ret qilghan kishi yoldin azghanlardur.
A bölcseség megőrizőnek útja életre van; a fenyítéket elhagyó pedig tévelyeg.
18 Adawet saqlighan kishi yalghan sözlimey qalmas; Töhmet chaplighanlar exmeqtur.
A ki elfedezi a gyűlölséget, hazug ajkú az; és a ki szól gyalázatot, bolond az.
19 Gep köp bolup ketse, gunahtin xaliy bolmas, Lékin aghzigha ige bolghan eqilliqtur.
A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.
20 Heqqaniy ademning sözi xuddi sap kümüsh; Yamanning oyliri tolimu erzimestur.
Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonoszok elméje kevés érő.
21 Heqqaniy ademning sözliri nurghun kishini quwwetler; Exmeqler eqli kemlikidin öler.
Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségökben halnak meg.
22 Perwerdigarning ata qilghan berikiti ademni döletmen qilar; U berikitige héchbir japa-musheqqet qoshmas.
Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal semmi nem szerez bántást.
23 Exmeq qebihlikni tamasha dep biler; Emma danaliq yorutulghan kishining [xursenlikidur].
Miképen játék a bolondnak bűnt cselekedni, azonképen az eszes férfiúnak bölcsen cselekedni.
24 Yaman kishi némidin qorqsa shuninggha uchrar; Heqqaniy ademning arzusi emelge ashurular.
A mitől retteg az istentelen, az esik ő rajta; a mit pedig kivánnak az igazak, meg lesz.
25 Yaman adem quyundek ötüp yoqar; Lékin heqqaniy adem menggülük uldektur.
A mint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké való fundamentoma van.
26 Adem achchiq su yutuwalghandek, Közige is-tütek kirip ketkendek, Hurun ademni ishqa ewetkenmu shundaq bolar.
Minémű az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték.
27 Perwerdigardin eyminish ömürni uzun qilar, Yamanning ömri qisqartilar.
Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek.
28 Heqqaniy ademning ümidi xursenlik élip kéler; Lékin rezilning kütkini yoqqa chiqar.
Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész.
29 Perwerdigarning yoli durus yashawatqanlargha bashpanahdur; Qebihlik qilghuchilargha bolsa halakettur.
Erősség a tökéletesnek az Úrnak úta: de romlás a hamisság cselekedőinek.
30 Heqqaniylarning orni mustehkemdur; Yamanlar zéminda uzun turmas.
Az igaz soha meg nem mozdul; de az istentelenek nem lakják a földet.
31 Heqqaniy ademning aghzidin danaliq chiqar; Lékin shumluq til késip tashlinar.
Az igaznak szája bőségesen szól bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig kivágatik.
32 Heqqaniy ademning sözi kishige mok xushyaqar; Yaman ademning aghzidin shumluq chiqar.
Az igaznak ajkai azt tudják, a mi kedves; az istenteleneknek szája pedig a gonoszságot.