< Luqa 23 >
1 Andin [kéngeshmidikilerning] hemmisi ornidin turushup, uni [waliy] Pilatusning aldigha élip bérishti.
Ezután fölállt az egész testület, és elvitték őt Pilátushoz.
2 U yerde ular uning üstidin shikayet qilip: — Özini Mesih, yeni padishah dep atiwélip, xelqimizni azdurup we qutritip, Qeyserge baj-séliq tapshurushni tosqan bu ademni bayqap uni tuttuq, — déyishti.
Elkezdték vádolni, és ezt mondták: „Úgy találtuk, hogy ez a népet félrevezeti, és tiltja, hogy a császárnak adót fizessünk, mert Krisztus-királynak mondja magát.“
3 Pilatus uningdin: — Sen Yehudiylarning padishahimusen? — dep soridi. U: — Éytqiningdek, — dep jawab berdi.
Pilátus megkérdezte őt: „Te vagy-e a zsidók királya?“És ő ezt felelte: „Te mondod!“
4 Andin Pilatus bash kahinlar bilen köpchilikke: — Bu ademdin birer shikayet qilghudek ishni tapalmidim, — dédi.
Pilátus pedig ezt mondta a főpapoknak és a sokaságnak: „Semmi bűnt nem találok ebben az emberben.“
5 Lékin ular téximu qet’iy halda: — U Galiliyedin tartip taki bu yergiche, pütkül Yehudiyedimu telim bérish bilen xelqni qutritidu.
De azok erősködtek, és ezt mondták: „A népet fellázítja tanításával egész Júdeában, Galileától kezdve egészen idáig.“
6 Pilatus «Galiliye» dégen sözni anglap: — Bu kishi Galiliyelikmu? — dep soridi
Pilátus ezt hallva, megkérdezte, hogy Galileából való ember-e ő.
7 we uning Hérod [xanning] idare kilghan ölkidin kelgenlikidin xewer tépip, uni Hérodqa yollap berdi (u künlerde Hérodmu Yérusalémda idi).
És amikor megtudta, hogy Heródes fennhatósága alá tartozik, Heródeshez küldte, mert az is Jeruzsálemben volt azokban a napokban.
8 Hérod Eysani körgende intayin xushal boldi. Chünki u uzundin béri uninggha dair köp ishlarni anglap, uningdin bir möjize körüsh ümidide bolup, uni körüsh pursitini izdewatatti.
Heródes pedig látva Jézust, igen megörült, mert régóta kívánta őt látni, mert sokat hallott felőle, és remélte, hogy valami csodát lát, amelyet ő tesz.
9 U Eysadin köp soallarni soridi, lékin u Hérodqa bir éghizmu jawab bermidi.
Sok beszéddel kérdezgette, de ő semmit sem felelt neki.
10 Bash kahinlar we Tewrat ustazliri yéqin turup uning üstidin he dep erz-shikayet qiliwatatti.
Ott álltak a főpapok és az írástudók, és hevesen vádolták őt.
11 Hérod xan we uning leshkerliri uni xarlap mesxire qiliship, uninggha shahane ton-kiyim kiydürüp, uni yene Pilatusning aldigha qayturup yollidi.
Heródes pedig katonáival együtt megvetően bánt vele, és kicsúfolta, miután fényes ruhába öltöztette, és visszaküldte Pilátushoz.
12 Mana shu kündin bashlap, Pilatus bilen Hérod dost bolup qaldi; chünki ilgiri ular arisida adawet bolghanidi.
Azon a napon Heródes és Pilátus barátok lettek, azelőtt ugyanis ellenségeskedésben voltak egymással.
13 Waliy Pilatus bash kahinlarni, [Yehudiy] hökümdarlarni we xalayiqni yighip,
Ekkor Pilátus a főpapokat, a főembereket és a népet összehívta,
14 ulargha: — Siler bu ademning üstidin «Xelqni azduridu we qutritidu» dep shikayet qilip uni aldimgha tartip keldinglar. Mana, men silerning aldinglarda uni soraq qilghinim bilen, uningdin siler shikayet qilghan jinayetlerdin birinimu tapalmidim.
és ezt mondta nekik: „Idehoztátok nekem ezt az embert, mint aki a népet félrevezeti, és íme, én tielőttetek kihallgattam, és semmi olyan bűnt nem találtam ebben az emberben, amivel őt vádoljátok.
15 Hérodmu tapmidi; chünki men silerni uning aldigha ewettim. Mana, uningda ölümge layiq héchqandaq jinayet yoq iken.
De még Heródes sem, mert ő is visszaküldte hozzám, és íme, semmi halálos vétséget nem cselekedett.
16 Shunga men uni jazalap, andin qoyup bérimen, — dédi
Megfenyítem tehát, és elbocsátom.“
17 (uning her qétimliq [ötüp kétish] héytida, [Yehudiy] [mehbuslardin] birini ulargha qoyup bérish mejburiyiti bar idi).
Ünnepenként egy foglyot kellett elbocsátania.
18 Lékin köpchilik tengla chuqan séliship: — Buni yoqiting! Bizge Barabbasni qoyup béring! — déyishti
Akkor felkiáltott az egész sokaság: „Ezt öld meg, és bocsásd el nekünk Barabást!“
19 (Barabbas bolsa sheherde topilang kötürgenliki we qatilliq qilghanliqi üchün zindan’gha tashlan’ghan mehbus idi).
Ezt a városban kitört lázadásért és gyilkosságért vettették tömlöcbe.
20 Shuning bilen Pilatus Eysani qoyup bérishni xalap, köpchilikke yene söz qilghili turdi.
Pilátus ismét szólt hozzájuk, mert szabadon akarta bocsátani Jézust.
21 Lékin ular jawaben yene chuqan séliship: — Kréstligin, uni kréstligin! — dep warqirashti.
De azok egyre kiáltoztak: „Feszítsd meg! Feszítsd meg őt!“
22 [Pilatus] üchinchi qétim ulargha: — Némishqa? U zadi néme yamanliq qilghan? Men uningdin ölümge layiq héch jinayet tapalmidim. Shuning üchün men uni jazalap, qoyup bérimen, — dédi.
Ő pedig harmadszor is szólt hozzájuk: „De hát mi rosszat tett ez? Semmi halálra való bűnt nem találtam benne. Megfenyítem és elbocsátom.“
23 Biraq ular yenila he dep chuqan séliship: «U kréstlensun!» dep telep qilip ching turuwaldi. Ularning hemde bash kahinlarning chuqanliri axir küchlük keldi.
Azok pedig hangos szóval sürgették, és követelték, hogy feszítsék meg, és az ő szavuk győzött.
24 Pilatus ularning telipi boyiche ada qilinsun dep höküm chiqardi.
És Pilátus úgy döntött, hogy legyen meg, amit kértek.
25 We ularning tiliginini, yeni topilang kötürüsh we qatilliq üchün zindan’gha tashlan’ghanni qoyup bérip, Eysani ularning xahishigha tapshurup berdi.
Elbocsátotta tehát nekik azt, aki lázadásért és gyilkosságért volt tömlöcbe vetve, és akit kértek, Jézust, kiszolgáltatta akaratuknak.
26 We ular uni élip kétiwatqanda, yolda Kurini shehirilik Simon isimlik bir kishi sehradin kéliwatatti; ular uni tutuwélip, kréstni uninggha kötürgüzüp, Eysaning keynidin mangdurdi.
Amikor elvezették őt, megragadtak egy bizonyos cirénei Simont, aki a mezőről jött, és arra tették a keresztfát, hogy vigye Jézus után.
27 Eysaning keynide zor bir top xelq, shundaqla uninggha échinip yigha-zar kötürüshiwatqan ayallarmu egiship kéliwatatti.
A népnek és asszonyoknak nagy sokasága követte, akik gyászolták és siratták őt.
28 Lékin Eysa keynige burulup ulargha: — Ey Yérusalémning qizliri! Men üchün yighlimanglar, belki özünglar we baliliringlar üchün yighlanglar!
Jézus hozzájuk fordulva ezt mondta: „Jeruzsálem leányai, ne miattam sírjatok, hanem magatokat sirassátok és a ti gyermekeiteket.
29 Chünki silerge shundaq éghir künler kéliduki, kishiler: «Tughmaslar, bala kötürmigen qorsaqlar we émitmigen emchekler bextliktur!» — déyishidu.
Mert íme, jönnek napok, amelyeken ezt mondják: Boldogok a meddők, és az anyaméhek, amelyek nem szültek, és az emlők, amelyek nem szoptattak!
30 Shu chaghda kishiler taghlargha: «Üstimizge örül!», dönglüklerge: «üstimizni yap!» dep nida qilishidu.
Akkor »kezdik mondani a hegyeknek: Essetek ránk, és a halmoknak: Borítsatok el minket!«
31 Chünki ademler yapyéshil derexke shundaq ishlarni qilghan yerde, qurup ketken derexke néme ishlar bolar?! — dédi.
Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mi lesz a szárazzal?“
32 Ikki jinayetchimu ölümge mehkum qilin’ghili uning bilen teng élip kélin’genidi.
Két gonosztevőt is vittek ővele, hogy kivégezzék azokat is.
33 We ular «bash söngek» dep atalghan jaygha kelgende, u yerde uni we yene ikki jinayetchini, birini uning ong yénida we yene birini sol yénida kréstke tartti.
Amikor elértek arra a helyre, amelyet Koponya-helynek hívtak, ott megfeszítették őt és a gonosztevőket, egyiket jobb kéz felől, a másikat bal kéz felől.
34 Eysa: — I Ata, ularni kechürgin, chünki ular özining néme qiliwatqanliqini bilmeydu, — dédi. [Leshkerler] chek tashlap, uning kiyimlirini bölüshüwaldi.
Jézus ezt mondta: „Atyám! Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.“Azután sorsot vetettek, hogy megosztozzanak ruháin.
35 Xalayiq qarap turatti, Yehudiy hökümdarlarmu yénida turup uninggha dimighini qéqip mesxire qilip: Bashqilarni qutquzuptiken! Eger u rasttin Xudaning Mesihi, Uning talliwalghini bolsa, özini qutquzup baqsun! — déyishti.
A nép ott állt, és nézte. Azokkal együtt a főemberek is csúfolták őt, ezt mondták: „Másokat megtartott, tartsa meg magát, ha ő a Krisztus, Istennek választottja!“
36 Leshkerlermu uni mesxire qiliship, yénigha bérip uninggha sirke tenglep:
Csúfolták őt a katonák is, odamentek hozzá, és ecettel kínálták,
37 — Eger sen Yehudiylarning Padishahi bolsang, özüngni qutquzup baq! — déyishti.
és ezt mondták neki: „Ha te vagy a zsidók királya, szabadítsd meg magad!“
38 Uning üstidiki [taxtaygha] grékche, latinche we ibraniyche herpler bilen: «Bu kishi Yehudiylarning Padishahidur» dep yézip qoyulghanidi.
Felirat is volt fölötte, görög, római és zsidó betűkkel írva: Ez a zsidók királya.
39 Uning bilen bille kréstke tartilghan ikki jinayetchining biri uni haqaretlep: — Sen Mesih emesmiding? Emdi özüngnimu, biznimu qutquze! — dédi.
A megfeszített gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazta őt: „Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat és minket is!“
40 Biraq yene biri uning gépige tenbih bérip: Sen özüng oxshash hökümning tégide turup Xudadin qorqmamsen?
De a másik megdorgálta, és ezt mondta neki: „Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy!
41 Bizning jazalinishimiz heqliq, chünki öz qilmishlirimizning tégishlik jazasini tarttuq; lékin bu kishi héchqandaq natoghra ish qilmighan’ghu! — dep jawab berdi.
Mi ugyan méltán, mert a mi cselekedeteink méltó büntetését kapjuk, ő pedig semmi rosszat nem cselekedetett!“
42 Andin, u Eysagha: — I Reb, padishahliqing bilen kelginingde, méni yad qilghin, — dédi.
Jézusnak ezt mondta: „Uram, emlékezz meg rólam, amikor eljössz a te országodba!“
43 Eysa uninggha: — Berheq, men sanga éytayki, bügün sen men bilen bille jennette bolisen, — dédi.
Jézus ezt mondta neki: „Bizony mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban.“
44 Hazir altinchi saet bolup, pütün zéminni toqquzinchi saetkiche qarangghuluq basti.
Mintegy hat óra volt, és sötétség lett az egész tartományban egészen kilenc óráig.
45 Quyash nurini bermidi we ibadetxanining perdisi tosattin otturisidin yirtilip ikki parche bolup ketti.
A nap elhomályosodott és a templom kárpitja középen kettéhasadt.
46 Eysa qattiq awaz bilen nida qilghandin kéyin: — I Ata! Rohimni qolunggha tapshurdum, — dédi-de, tiniqi toxtap, jan üzdi.
Jézus hangos szóval így kiáltott: „Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.“És ezt mondva meghalt.
47 U yerde turghan yüzbéshi yüz bergen ishlarni körüp: — Bu adem heqiqeten durus adem iken! — dep Xudani ulughlidi.
Amikor a százados látta, mi történt, dicsőítette Istent, és ezt mondta: „Bizony ez az ember igaz volt.“
48 We bu menzirini körüshke yighilghan barliq xelq yüz bergen ishlarni körüp kökreklirige urup öylirige qaytishti.
És az egész sokaság, amely azért ment oda, hogy lássa mindezeket, amikor látta, mi történt, mellét verve ment haza.
49 We uni tonuydighan barliq kishiler we Galiliyedin uninggha egiship kelgen ayallar yiraqta turup, bu weqelerge qarap turdi.
Az ő ismerősei mind és az asszonyok, akik Galileából követték őt, távolabb álltak, és nézték ezt.
50 We mana shu yerde kéngeshmidikilerdin Yüsüp isimlik biri bar idi. U özi aqköngül we adil adem bolup, ularning meslihetige we qilghinigha qoshulmighanidi. Özi Yehudiye ölkisidiki Arimatiya dégen bir sheherdin bolup, Xudaning padishahliqini telmürüp kütetti.
Íme, egy ember, akit Józsefnek hívtak, a tanács tagja, jó és igaz férfi,
aki nem volt részes tanácsukban és cselekedeteikben, aki Arimátiából, a júdeaiak városából való volt, és aki maga is várta Isten országát,
52 U özi Pilatusning aldigha bérip Eysaning jesitini bérishni telep qildi;
Pilátushoz ment, és elkérte Jézus testét.
53 We uni krésttin chüshürüp kanap bilen képenlep, qoram tashtin oyup yasalghan, héchkim qoyulmighan bir qebrige depne qildi.
Aztán levette, gyolcsba göngyölte, és egy sziklába vágott sírba helyezte, amelyben még senki sem feküdt.
54 Bu «teyyarliq küni» bolup, shabat küni yéqinliship qalghanidi.
És az a nap péntek volt, és szombat virradt rá.
55 We uning bilen Galiliyedin kelgen ayallar [Yüsüpke] egiship, qebrini we uning jesetining qandaq qoyulghinini kördi.
Az őt követő asszonyok is, akik Galileából jöttek vele, megnézték a sírt, és hogy hogyan helyezték el testét.
56 Andin yénip bérip etirler we xush puraqliq buyumlarni teyyar qildi we [Tewrattiki] emr boyiche shabat küni aram élishti.
Aztán visszatértek, illatszereket és keneteket készítettek. Szombaton azonban pihentek a parancsolat szerint.