Yeremiyaning yigha-zarliri 3
1 (Alef) Men uning ghezep tayiqini yep jebir-zulum körgen ademdurmen.
Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.
2 Méni U heydiwetti, Nurgha emes, belki qarangghuluqqa mangdurdi;
Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.
3 Berheq, U kün boyi qolini manga qayta-qayta hujum qildurdi;
Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap.
4 (Bet) Etlirimni we térilirimni qaqshal qiliwetti, Söngeklirimni sunduruwetti.
Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.
5 U manga muhasire qurdi, Öt süyi we japa bilen méni qapsiwaldi.
Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.
6 U méni ölgili uzun bolghanlardek qapqarangghu jaylarda turushqa mejbur qildi.
Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.
7 (Gimel) U méni chiqalmaydighan qilip chitlap qorshiwaldi; Zenjirimni éghir qildi.
Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.
8 Men warqirap nida qilsammu, U duayimni héch ishtimidi.
Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.
9 U yollirimni jipsilashqan tash tam bilen tosuwaldi, Chighir yollirimni egri-toqay qiliwetti.
Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.
10 (Dalet) U manga paylap yatqan éyiqtek, Pistirmida yatqan shirdektur.
Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán.
11 Méni yollirimdin burap tétma-titma qildi; Méni tügeshtürdi.
Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!
12 U oqyasini kérip, Méni oqining qarisi qildi.
Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!
13 (Xé) Oqdénidiki oqlarni böreklirimge sanjitquzdi.
Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.
14 Men öz xelqimge reswa obyékti, Kün boyi ularning mesxire naxshisining nishani boldum.
Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.
15 U manga zerdabni toyghuche yutquzup, Kekre süyini toyghuche ichküzdi.
Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.
16 (Waw) U chishlirimni shéghil tashlar bilen chéqiwetti, Méni küllerde tügüldürdi;
És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.
17 Jénim tinch-xatirjemliktin yiraqlashturuldi; Arambexshning néme ikenlikini untup kettim.
És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.
18 Men: «Dermanim qalmidi, Perwerdigardin ümidim qalmidi» — dédim.
És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.
19 (Zain) Méning xar qilin’ghanlirimni, sergedan bolghanlirimni, Emen we öt süyini [yep-ichkinimni] ésingge keltürgeysen!
Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!
20 Jénim bularni herdaim eslewatidu, Yerge kirip ketküdek bolmaqta.
Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.
21 Lékin shuni könglümge keltürüp esleymenki, Shuning bilen ümid qaytidin yanidu, —
Ezt veszem szívemre, azért bízom.
22 (Xet) Mana, Perwerdigarning özgermes méhribanliqliri! Shunga biz tügeshmiduq; Chünki Uning rehimdilliqlirining ayighi yoqtur;
Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
23 Ular her seherde yéngilinidu; Séning heqiqet-sadiqliqing tolimu moldur!
Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!
24 Öz-özümge: «Perwerdigar méning nésiwemdur; Shunga men Uninggha ümid baghlaymen» — deymen.
Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.
25 (Tet) Perwerdigar Özini kütkenlerge, Özini izdigen jan igisige méhribandur;
Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.
26 Perwerdigarning nijatini kütüsh, Uni süküt ichide kütüsh yaxshidur.
Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.
27 Ademning yash waqtida boyunturuqni kötürüshi yaxshidur.
Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.
28 (Yod) U yégane bolup süküt qilip oltursun; Chünki Reb buni uninggha yüklidi.
Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.
29 Yüzini topa-tupraqqa tegküzsun, — Éhtimal, ümid bolup qalar?
Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?
30 Mengzini urghuchigha tutup bersun; Til-ahanetlerni toyghuche ishitsun!
Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.
31 (Kaf) Chünki Reb ebedil-ebed insandin waz kechmeydu;
Mert nem zár ki örökre az Úr.
32 Azar bergen bolsimu, Özgermes méhribanliqlirining molluqi bilen ichini aghritidu;
Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.
33 Chünki U insan balilirini xar qilishni yaki azablashni xalighan emestur.
Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.
34 (Lamed) Yer yüzidiki barliq esirlerni ayagh astida yanjishqa,
Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;
35 Hemmidin Aliy Bolghuchining aldida ademni öz heqqidin mehrum qilishqa,
Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;
36 Insan’gha öz dewasida uwal qilishqa, — Reb bularning hemmisige guwahchi emesmu?
Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.
37 (Mem) Reb uni buyrumighan bolsa, Kim déginini emelge ashuralisun?
Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?
38 Külpetler bolsun, bext-saadet bolsun, hemmisi Hemmidin Aliy Bolghuchining aghzidin kelgen emesmu?
A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.
39 Emdi tirik bir insan néme dep aghrinidu, Adem balisi gunahlirining jazasidin néme dep waysaydu?
Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.
40 (Nun) Yollirimizni tekshürüp sinap bileyli, Perwerdigarning yénigha yene qaytayli;
Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.
41 Qollirimizni könglimiz bilen bille ershtiki Tengrige kötüreyli!
Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.
42 Biz itaetsizlik qilip sendin yüz öriduq; Sen kechürüm qilmiding.
Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.
43 (Sameq) Sen özüngni ghezep bilen qaplap, bizni qoghliding; Sen öltürdüng, héch rehim qilmiding.
Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.
44 Sen Özüngni bulut bilen qaplighansenki, Dua-tilawet uningdin héch ötelmes.
Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.
45 Sen bizni xelqler arisida dashqal we nijaset qilding.
Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.
46 (Pé) Barliq düshmenlirimiz bizge qarap aghzini yoghan échip [mazaq qildi];
Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.
47 Üstimizge chüshti alaqzadilik we ora-tuzaq, Weyranchiliq hem halaket.
Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.
48 Xelqimning qizi nabut bolghini üchün, Közümdin yashlar östeng bolup aqmaqta.
Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.
49 (Ayin) Közüm yashlarni üzülmey töküwatidu, Ular héch toxtiyalmaydu,
Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,
50 Taki Perwerdigar asmanlardin töwen’ge nezer sélip [halimizgha] qarighuche.
Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.
51 Méning közüm Rohimgha azab yetküzmekte, Shehirimning barliq qizlirining Hali tüpeylidin.
Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.
52 (Tsade) Manga sewebsiz düshmen bolghanlar, Méni qushtek hedep owlap keldi.
Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.
53 Ular orida jénimni üzmekchi bolup, Üstümge tashni chöridi.
Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.
54 Sular béshimdin téship aqti; Men: «Üzüp tashlandim!» — dédim.
Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!
55 (Kof) Hangning tüwliridin namingni chaqirip nida qildim, i Perwerdigar;
Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.
56 Sen awazimni angliding; Qutuldurushqa nidayimgha quliqingni yupuruwalmighin!
Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.
57 Sanga nida qilghan künide manga yéqin kelding, «Qorqma» — déding.
Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!
58 (Resh) I reb, jénimning dewasini özüng soriding; Sen manga hemjemet bolup hayatimni qutquzdung.
Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.
59 I Perwerdigar, manga bolghan uwalliqni kördüngsen; Men üchün höküm chiqarghaysen;
Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.
60 Sen ularning manga qilghan barliq öchmenliklirini, Barliq qestlirini kördungsen.
Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.
61 (Shiyn) I Perwerdigar, ularning ahanetlirini, Méni barliq qestligenlirini anglidingsen,
Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;
62 Manga qarshi turghanlarning shiwirlashlirini, Ularning kün boyi keynimdin kusur-kusur qilishqanlirini anglidingsen.
Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.
63 Olturghanlirida, turghanlirida ulargha qarighaysen! Men ularning [mesxire] naxshisi boldum.
Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.
64 (Taw) Ularning qolliri qilghanliri boyiche, i Perwerdigar, béshigha jaza yandurghaysen;
Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.
65 Ularning köngüllirini kaj qilghaysen! Bu séning ulargha chüshidighan leniting bolidu!
Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.
66 Ghezep bilen ularni qoghlighaysen, Ularni Perwerdigarning asmanliri astidin yoqatqaysen!
Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
