Ayup 38
1 Andin Perwerdigar qara quyun ichidin Ayupqa jawab bérip mundaq dédi: —
S felelt az Örökkévaló Jóbnak a viharból és mondta:
2 «Nesihetni tuturuqsiz sözler bilen xireleshtürgen zadi kim?
Ki az, ki elhomályosítja a tanácsot, tudás nélküli szavakkal.
3 Erkektek bélingni ching baghla; Shunda Men sendin soray, Andin sen Méni xewerdar qil!
Övezd csak föl férfiként ágyékodat, hadd kérdelek, s te tudasd velem.
4 Men yer-zéminni apiride qilghinimda, sen zadi nede iding? Bularni chüshen’gen bolsang, bayan qiliwer.
Hol voltál, midőn alapítottam a földet, jelentsd ki, ha tudsz értelmet!
5 Kim yer-zéminning ölchimini békitken? — Sen buni bilmemsen? Kim uning üstige tana tartip ölchigen?
Ki vonta méreteit, ha tudod, vagy ki nyújtotta ki reá a mérőzsinórt?
6 Tang seherdiki yultuzlar bille küy éytishqan waqtida, Xudaning oghulliri xushalliqtin tentene qilishqan waqtida, Yer-zéminning ulliri nege paturulghan? Kim uning burjek téshini salghan?
Mire süllyesztettek le oszloplábai, vagy ki vetette oda sarokkövét?
Midőn együtt ujjongtak a reggel csillagai s riadoztak mind az Istenfiak;
8 Baliyatqudin chiqqandek, déngiz süyi bösüp chiqqanda, Kim uni derwazilar ichige bend qilghan?
s elrekesztette ajtókkal a tengert, midőn előtörve kijött a méhből;
9 Men bulutni déngizning kiyimi qilghanda, We qap-qarangghuni uning zakisi qilghanda,
midőn felhőt tettem öltözetévé és sűrű ködöt pólyájává,
10 Men uning üchün pasil kesken waqitta, Uni cheklep baldaqlarni hem derwazilarni salghanda,
és reája szabtam törvényemet és elhelyeztem reteszt meg ajtókat,
11 Yeni uninggha: «Mushu yergiche barisen, pasildin ötme, Séning tekebbur dolqunliring mushu yerde toxtisun» dégende, sen nede iding?
és mondtam, idáig jöjj s ne tovább, s itt legyen határa vetve hullámaid gőgjének!
12 Sen tughulghandin béri seherni «Chiq» dep buyrup baqqanmusen? Sen tang seherge özi chiqidighan jayini körsetkenmusen?
Világéletedben rendeltél-e reggelt, tudattad-e a hajnallal az ő helyét?
13 Sen shundaq qilip seherge yer yüzining qerinimu yorutquzup höküm sürgüzüp, Shundaqla rezillerni titritip yer-zémindin qoghlatquzghanmusen?
Hogy megragadja a földnek széleit, hogy lerázassanak róla a gonoszok:
14 Shuning bilen yer-zémin séghiz laygha bésilghan möhür izliridek özgertilidu; Kiygen kiyimdek hemme éniq bolidu;
elváltozik mint pecsét agyag, a minden előáll mint egy ruha;
15 Hem shuning bilen rezillerning «nur»i ulardin élip kétilidu; Kötürülgen bilekler sundurulidu.
s megvonatik a gonoszoktól világosságuk, s a fölemelt kar megtöretik.
16 Déngizdiki bulaqlargha seper qilip yetkenmusen? Okyanlarning qeride méngip baqqanmusen?
Eljutottál-e a tenger örvényéig, s a mélység fenekén járkáltál-e?
17 Ölümning derwaziliri sanga ashkarilan’ghanmu? Ölüm sayisining derwazilirini körgenmusen?
Feltárultak-e neked a halál kapui s láttad-e a vakhomálynak kapuit?
18 Eqling yer-zéminning chongluqigha yetkenmu? Hemmisini bilgen bolsang éniq bayan qil!
Figyeltél-e a föld tágasságáig? Jelentsd ki, ha mindezt tudod.
19 Nur turushluq jaygha baridighan yol nede? Qarangghuluqning bolsa, esliy orni nede?
Melyik az út oda, a hol lakik a világosság, és a sötétségnek merre van helye,
20 Sen [buni bilip] ularni öz chégrasigha apiralamsen? Ularning öyige mangidighan yollarni bilip yételemsen?
hogy elvinnéd határához, a hogy értenéd házának ösvényét?
21 Hee, rast, sen bilisen, chünki sen ularning chaghliridin ilgiri tughulghansen, Künliringning sani derheqiqet köptin köptur!
Tudhatod, mert akkor születtél, és sok a te napjaidnak száma!
22 Qar qachilan’ghan xezinilerge kirip kördüngmu. Möldür ambirlirinimu körüp baqtingmu?
Eljutottál-e a hó tárházaihoz, és a jégeső tárházait láttad-e,
23 Bularni azab-oqubetlik zaman’gha qaldurdum, Jeng we urush küni üchün teyyarlap qoydum.
melyet tartogattam szorongatás idejére, harcz és háború napjaira.
24 Chaqmaq dégen qandaq yol bilen yérilidu? Sherq shamili yer yüzide qandaq yol bilen tarqitilidu?
Melyik az út oda, a hol szétoszlik a világosság, szétterjed a keleti szél a földre?
25 Yamghur kelkünining chüshidighan qanilini chépip teyyarlighan kimdu? Güldürmamining chaqmiqi üchün yol teyyarlighan kimdu?
Ki hasított csatornát az áradatnak és utat a mennydörgés villámának,
26 Shundaq qilip yamghur héch adem yoq bolghan yer yüzige, Héch ademzatsiz desht-bayawan’gha yaghdurulmamdu?
hogy esőt hullasson földre, hol nincs férfi, pusztára, melyben ember nincs.
27 Shuning bilen chölleshken, qurghaq tupraqlar qandurulidu, Ot-chöp bix urup köklep chiqmamdu?
Hogy jól lakasson pusztát és pusztaságot, és hogy sarjasztóvá tegye a pázsit eredőjét?
28 Yamghurning atisi barmu? Shebnemni kim tughqandu?
Van-e az esőnek apja, vagy ki nemzette a harmat cseppjeit?
29 Muz bolsa kimning baliyatqusidin chiqidu? Asmandiki aq qirawni bolsa kim dunyagha keltüridu?
Kinek méhéből eredt a jég, s az égnek derét ki szülte?
30 Shu chaghda su qétip tashtek bolidu, Chongqur déngizlarning yüzi qétip tutashturulidu.
Mint a kő összezsugorodnak a vizek, s a mélység felszíne összefogódzik.
31 «Qelb yultuzlar topi»ning baghlimini baghliyalamsen? Orionning rishtilirini boshitalamsen?
Megkötöd-e a fiastyúknak kötelékeit, vagy megoldod-e órión pórázait;
32 «On ikki Zodiak yultuz türkümliri»ni öz peslide élip chiqiralamsen? «Chong Éyiq türkümi»ni Küchükliri bilen yétekliyelemsen?
kihozod-e a csillagzatokat idején, és a gönczölszekeret fiaival együtt vezeted-e?
33 Asmanning qanuniyetlirini bilip yetkenmusen? Asmanning yer üstige süridighan hökümlirini sen belgilep qoyghanmu?
Ismered-e az ég törvényeit, avagy te állapítod-e meg kormányát a földön?
34 Sen awazingni kötürüp bulutlarghiche yetküzüp, Yamghur yaghdurup özüngni qiyan-tashqinlargha basturalamsen?
Emeled-e a hangodat a felhőhöz, hogy víznek bősége borítson el téged?
35 Sen chaqmaqlarni buyrup öz yoligha mangduralamsen? Uning bilen ular: «Mana biz!» dep sanga jawab béremdu?
Kiküldesz-e villámokat, hogy menjenek s hogy azt mondják neked: íme itt vagyunk?
36 Ademning ich-baghrigha danaliq béghishlap kirgüzgen kimdu? Eqilge chüshinish qabiliyitini bergen kimdu?
Ki helyezett a vesékbe bölcsséget, vagy ki adott a gondolatba értelmességet?
37 Bulutlarni danaliq bilen sanighan kim? Asmanlardiki su tulumlirini tökidighan kim?
Ki számlálja meg a fellegeket bölcsséggel s az ég tömlőit ki folyatja ki?
38 Buning bilen topa-changlarni qaturup uyul qildurghan, Chalmilarni bir-birige chaplashturghuzghan zadi kim?
Mikor tömörré tömörül a por s a göröngyök összetapadnak?
39 «Chishi shir üchün ow owlap yüremsen, Shir küchüklirining ishtihasini qanduramsen?
Vadászol-e a nőoroszlánnak ragadmányt, s a fioroszlánok vágyát kitöltöd-e;
40 Ular uwilirida zongziyip yürgen waqtida, Chatqalliq ichide turup tuzaq qoyup, [sen ulargha olja bérelemsen]?
midőn guggolnak az odúkban, lesre ülnek a bozótban?
41 Yémi kemchil bolup, ézip kétip yiraqqa kétip qalghanda, Baliliri Tengrige iltija qilip nale-peryad kötürgende, Tagh qaghiliri hem baliliri üchün yemni teminligen kimdu?
Ki készíti el a hollónak az ő prédáját, midőn gyermekei Istenhez fohászkodnak, kóvályognak eledel nélkül?
