Ayup 28
1 — «Shübhisizki, kümüsh tépilidighan kanlar bar, Altunning tawlinidighan öz orni bardur;
Mert van az ezüstnek eredete és helye az aranynak, ahol olvasztják;
2 Tömür bolsa yer astidin qéziwélinidu, Mis bolsa tashtin éritilip élinidu.
a vasat a porból veszik és rézzé öntik meg a követ.
3 Insanlar [yer astidiki] qarangghuluqqa chek qoyidu; U yer qerigiche charlap yürüp, Qarangghuluqqa tewe, ölümning sayiside turghan tashlarni izdeydu.
Véget vetett a sötétségnek és végesvégig kutatja át a homálynak és vakhomálynak kövét.
4 U yer yüzidikilerdin yiraq jayda tik bolghan quduqni kolaydu; Mana shundaq adem ayagh basmaydighan, untulghan yerlerde ular arghamchini tutup boshluqta pulanglap yüridu, Kishilerdin yiraqta ésilip turidu.
Aknát tört távol a lakóktól; a kik elfelejtvék a lábtól, lebegtek, bolyongtak, távol a halandóktól.
5 Ashliq chiqidighan yer, Tekti kolan’ghanda bolsayalqundek körünidu;
A föld – belőle ered a kenyér, s alatta fel van dúlva, mint tűzzel.
6 Yerdiki tashlar arisidin kök yaqutlar chiqidu, Uningda altun rudisimu bardur.
Zafírnak helye az ő kövei, s aranyporai vannak.
7 U yolni héchqandaq alghur qush bilmeydu, Hetta sarning közimu uninggha yetmigen.
Ösvény az, melyet nem ismer ragadozó madár s nem villant rá a sólyom szeme;
8 Hakawur yirtquchlarmu u yerni héch dessep baqmighan, Esheddiy shirmu u jaydin héchqachan ötüp baqmighan.
nem tiporták meg a büszke vadak, nem vonult el rajta oroszlán.
9 Insan balisi qolini chaqmaq téshining üstige tegküzidu, U taghlarni yiltizidin qomuriwétidu.
A kovára nyújtotta ki kezét, feldúlta tövükből a hegyeket.
10 Tashlar arisidin u qanallarni chapidu; Shundaq qilip uning közi herxil qimmetlik nersilerni köridu;
A sziklákban csatornákat hasított s minden drágaságot meglátott a szeme.
11 Yer astidiki éqinlarni téship ketmisun dep ularni tosuwalidu; Yoshurun nersilerni u ashkarilaydu.
Hogy ne könnyezzenek, elkötötte a vízereket s a rejtelmet napvilágra hozza.
12 Biraq danaliq nedin tépilar? Yorutulushning makani nedidu?
De a bölcsesség honnan található és merre van az értelem helye?
13 Insan baliliri uning qimmetliklikini héch bilmes, U tiriklerning zéminidin tépilmas.
Halandó nem ismeri a becsét a nem található az élők országában.
14 [Yer] tégi: «Mende emes» deydu, Déngiz bolsa: «Men bilenmu bille emestur» deydu.
A mélység mondta: nincs bennem, s a tenger mondta: nincsen nálam.
15 Danaliqni sap altun bilen sétiwalghili bolmaydu, Kümüshnimu uning bilen bir tarazida tartqili bolmas.
Finom arany nem adható helyébe s árául nem mérhető le ezüst;
16 Hetta Ofirda chiqidighan altun, aq héqiq yaki kök yaqut bilenmu bir tarazida tartqili bolmaydu.
nem mérhető föl Ófir színaranyával, drága sóhammal és zafírral;
17 Altun we xrustalnimu uning bilen sélishturghili bolmaydu, Ésil altun qacha-quchilar uning bilen héch almashturulmas.
nem ér fel vele arany és üveg, se nem cserében érte aranyedény;
18 U ünche-marjan, xrustalni ademning ésidin chiqiridu; Danaliqni élish qizil yaqutlarni élishtin ewzeldur.
a korál és kristály nem is említhető, s a bölcsesség birtoka gyöngyöknél külőmb;
19 Éfiopiyediki sériq yaqut uninggha yetmes, Sériq altunmu uning bilen beslishelmeydu.
nem ér fel vele Kús topáza, tiszta színarannyal nem mérhető fel.
20 Undaqta, danaliq nedin tépilidu? Yorutulushning makani nedidu?
A bölcsesség tehát honnan jön, s merre van az értelem helye?
21 Chünki u barliq hayat igilirining közidin yoshurulghan, Asmandiki uchar-qanatlardinmu yoshurun turidu.
El van az rejtve minden élőnek szeme elől, s az ég madarai elől eltakarva.
22 Halaket we ölüm peqetla: «Uning shöhritidin xewer alduq» deydu.
Enyészet és halál mondták: füleinkkel hallottuk hírét.
23 Uning mangghan yolini chüshinidighan, Turidighan yérini bilidighan peqetla bir Xudadur.
Isten érti az útját és ő tudja helyét.
24 Chünki Uning közi yerning qerigiche yétidu, U asmanning astidiki barliq nersilerni köridu.
Mert ő a föld széléig tekint, a mi az egész ég alatt van, látja,
25 U shamallarning küchini tarazigha salghanda, [Dunyaning] sulirini ölchigende,
hogy a szélnek súlyát szabja, s a vizet mérték szerint határozza meg.
26 Yamghurlargha qanuniyet chüshürginide, Güldürmamining chaqmiqigha yolini békitkinide,
Midőn az esőnek törvényt szabott és tat a mennydörgő villámnak:
27 U chaghda U danaliqqa qarap uni bayan qilghan; Uni nemune qilip belgiligen; Shundaq, U uning bash-ayighigha qarap chiqip,
akkor látta őt, számba foglalta, megállapította, át is kutatta;
28 Insan’gha: «Mana, Rebdin qorqush danaliqtur; Yamanliqtin yiraqlishish yorutulushtur» — dégen».
és mondta az embernek: lám, az Istenfélelem – az bölcsesség, s a rossztól távozni – értelem.
