Ayup 26
1 Ayup [Bildadqa] jawaben mundaq dédi: —
Jób pedig felele, és monda:
2 «Maghdursiz kishige qaltis yardemlerni bériwetting! Bilekliri küchsiz ademni karamet qutquzuwetting!
Bezzeg jól segítettél a tehetetlenen, meggyámolítottad az erőtelen kart!
3 Eqli yoq kishige qaltis nesihetlerni qiliwetting! We uninggha alamet bilimlerni namayan qiliwetting!
Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanusítottál!
4 Sen zadi kimning mediti bilen bu sözlerni qilding? Sendin chiqiwatqini kimning rohi?
Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belőled?
5 — «Erwahlar, yeni su astidikiler, Shundaqla u yerde barliq turuwatqanlar tolghinip kétidu;
A halottak is megremegnek tőle; a vizek alatt levők és azok lakói is.
6 Berheq, [Xudaning] aldida tehtisaramu yépinchisiz körünidu, Halaketningmu yapquchi yoqtur. (Sheol h7585)
Az alvilág mezítelen előtte, és eltakaratlan a holtak országa. (Sheol h7585)
7 U [yerning] shimaliy [qutupini] alem boshluqigha sozghan, U yer [sharini] boshluq ichide muelleq qilghan;
Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.
8 U sularni qoyuq bulutliri ichige yighidu, Bulut ularning éghirliqi bilenmu yirtilip ketmeydu.
Ő köti össze felhőibe a vizeket úgy, hogy a felhő alattok meg nem hasad.
9 U ayning yüzini yapidu, U bulutliri bilen uni tosidu.
Ő rejti el királyi székének színét, felhőjét fölibe terítvén.
10 U sularning üstige chember sizip qoyghan, Buning bilen U yoruqluq hem qarangghuluqning chégrasini békitken.
Ő szab határt a víz színe fölé – a világosságnak és setétségnek elvégződéséig.
11 Asmanlarning tüwrükliri tewrep kétidu, Uning eyibini anglapla alaqzade bolup kétidu.
Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitől.
12 U déngizni qudriti bilen tinchlanduridu; Öz hékmiti bilen Rahabni pare-pare qilip yanjiwétidu.
Erejével felriasztja a tengert, és bölcseségével megtöri Ráhábot.
13 Uning Rohi bilen asmanlar bézelgen, Uning qoli téz qachqan ejdihani sanjiydu.
Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót.
14 Mana, bu ishlar peqet uning qilghanlirining kichikkine bir qismidur, xalas; Uning söz-kalamidin anglawatqinimiz nahayiti pes bir shiwirlash, xalas! Uning pütkül zor qudritining güldürmamisini bolsa kimmu chüshinelisun?!».
Ímé, ezek az ő útainak részei, de mily kicsiny rész az, a mit meghallunk abból! Ám az ő hatalmának mennydörgését ki érthetné meg?
