Ayup 21
1 Ayup jawaben mundaq dédi: —
Felele pedig Jób, és monda:
2 «Geplirimge qulaq sélinglar, Bu silerning manga bergen «teselliliringlar»ning ornida bolsun!
Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok helyett.
3 Söz qilishimgha yol qoysanglar; Söz qilghinimdin kéyin, yene mazaq qiliwéringlar!
Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.
4 Méning shikayitim bolsa, insan’gha qaritiliwatamdu? Rohim qandaqmu bitaqet bolmisun?
Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserű a lelkem?
5 Manga obdan qaranglarchu? Siler choqum heyran qalisiler, Qolunglar bilen aghzinglarni étiwalisiler.
Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.
6 Men bu ishlar üstide oylansamla, wehimige chömimen, Pütün etlirimni titrek basidu.
Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.
7 Némishqa yamanlar yashiwéridu, Uzun ömür köridu, Hetta zor küch-hoquqluq bolidu?
Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sőt még meg is gyarapodnak?
8 Ularning nesli öz aldida, Perzentliri köz aldida mezmut ösidu,
Az ő magvok előttök nő fel ő velök, és az ő sarjadékuk szemeik előtt.
9 Ularning öyliri wehimidin aman turidu, Tengrining tayiqi ularning üstige tegmeydu.
Házok békességes a félelemtől, és az Isten vesszeje nincsen ő rajtok.
10 Ularning kaliliri jüplense uruqlimay qalmaydu, Iniki mozaylaydu, Moziyinimu tashlimaydu.
Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.
11 [Reziller] kichik balilirini qoy padisidek talagha chiqiriwéridu, Ularning perzentliri taqlap-sekrep ussul oynap yüridu.
Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az ő magzataik.
12 Ular dap hem chiltargha tengkesh qilidu, Ular neyning awazidin shadlinidu.
Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.
13 Ular künlirini awatchiliq ichide ötküzidu, Andin közni yumup achquchila tehtisaragha chüshüp kétidu. (Sheol h7585)
Jóllétben töltik el napjaikat, és egy pillanat alatt szállnak alá a sírba; (Sheol h7585)
14 Hem ular Tengrige: «Bizdin néri bol, Bizning yolliring bilen tonushqimiz yoqtur!» — deydu,
Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tőlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!
15 — «Hemmige Qadirning xizmitide bolushning erzigüdek neri bardu? Uninggha dua qilsaq bizge néme payda bolsun?!».
Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük őt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk előtte?
16 Qaranglar, ularning bexti öz qolida emesmu? Biraq yamanlarning nesihiti mendin néri bolsun!
Mindazáltal az ő javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
17 Yamanlarning chirighi qanche qétim öchidu? Ularni özlirige layiq külpet basamdu? [Xuda] ghezipidin ulargha derdlerni bölüp béremdu?
Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jő rájok az ő veszedelmök! Hányszor osztogatja részöket haragjában.
18 Ular shamal aldidiki éngizgha oxshash, Qara quyun uchurup kétidighan paxalgha oxshashla yoqamdu?
Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél előtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.
19 Tengri uning qebihlikini balilirigha chüshürüshke qalduramdu? [Xuda] bu jazani uning özige bersun, uning özi buni tétisun!
Isten az ő fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.
20 Özining halakitini öz közi bilen körsun; Özi Hemmige Qadirning qehrini tétisun!
Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.
21 Chünki uning békitilgen yil-ayliri tügigendin kéyin, U qandaqmu yene öz öydikiliridin huzur-halawet alalisun?
Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az ő hónapjainak száma letelt?!
22 Tengri kattilarning üstidinmu höküm qilghandin kéyin, Uninggha bilim ögiteleydighan adem barmidur?!
Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz ő ítéli meg a magasságban levőket is!
23 Birsi saq-salamet, pütünley ghem-endishsiz, azadilikte yilliri toshqanda ölidu;
Ez meghal az ő teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;
24 Béqinliri süt bilen sémiz bolidu, Ustixanlirining yiliki xéli nem turidu.
Fejőedényei tejjel vannak tele, csontjainak velője nedvességtől árad.
25 Yene birsi bolsa achchiq armanda tügep kétidu; U héchqandaq rahet-paraghet körmigen.
Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.
26 Ular bilen bille topa-changda teng yatidu, Qurutlar ulargha chaplishidu.
Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi őket.
27 — Mana, silerning némini oylawatqanliqinglarni, Méni qarilash niyetliringlarni bilimen.
Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;
28 Chünki siler mendin: «Ésilzadining öyi nege ketken? Rezillerning turghan chédirliri nedidur?» dep sorawatisiler.
Mert ezt mondjátok: Hol van ama főembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?
29 Siler yoluchilardin shuni sorimidinglarmu? Ularning shu bayanlirigha köngül qoymidinglarmu?
Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik sokat utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?
30 [Démek], «Yaman adem palaket künidin saqlinip qalidu, Ular ghezep künidin qutulup qalidu!» — [deydu].
Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.
31 Kim [rezilning] tutqan yolini yüz turane eyibleydu? Kim uninggha öz qilmishi üchün tégishlik jazasini yégüzidu?
Kicsoda veti szemére az ő útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?
32 Eksiche, u heywet bilen yerlikige kötürüp méngilidu, Uning qebrisi közet astida turidu.
Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.
33 Jilghining chalmiliri uninggha tatliq bilinidu; Uning aldidimu sansiz ademler ketkendek, Uning keynidinmu barliq ademler egiship baridu.
Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok mentek el előtte.
34 Siler némishqa manga quruq gep bilen teselli bermekchi? Silerning jawabliringlarda peqet saxtiliqla tépilidu!
Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.
