Ayup 21
1 Ayup jawaben mundaq dédi: —
Felelt Jób és mondta:
2 «Geplirimge qulaq sélinglar, Bu silerning manga bergen «teselliliringlar»ning ornida bolsun!
Hallva halljátok szavaimat s ez legyen vigasztalástok.
3 Söz qilishimgha yol qoysanglar; Söz qilghinimdin kéyin, yene mazaq qiliwéringlar!
Tűrjetek el engem, majd én beszélek, s miután beszéltem, gúnyolódhatsz!
4 Méning shikayitim bolsa, insan’gha qaritiliwatamdu? Rohim qandaqmu bitaqet bolmisun?
Vajon embernek szól-e az én panaszom, avagy miért nem volnék türelmetlen?
5 Manga obdan qaranglarchu? Siler choqum heyran qalisiler, Qolunglar bilen aghzinglarni étiwalisiler.
Forduljatok hozzám, iszonyodjatok el s tegyétek kezeteket szátokra!
6 Men bu ishlar üstide oylansamla, wehimige chömimen, Pütün etlirimni titrek basidu.
Hisz, ha rágondolok, megrémülök, s borzadály fogja el testemet.
7 Némishqa yamanlar yashiwéridu, Uzun ömür köridu, Hetta zor küch-hoquqluq bolidu?
Miért élnek a gonoszok, megszilárdulnak, meg is erősödnek vagyonban?
8 Ularning nesli öz aldida, Perzentliri köz aldida mezmut ösidu,
Magzatjuk bizton áll előttük, velök, és ivadékaik szemeik előtt.
9 Ularning öyliri wehimidin aman turidu, Tengrining tayiqi ularning üstige tegmeydu.
Házaik csupa béke, félelem nélkül, és nincsen rajtuk Isten vesszeje.
10 Ularning kaliliri jüplense uruqlimay qalmaydu, Iniki mozaylaydu, Moziyinimu tashlimaydu.
Bikája hág s el nem vetél, tehene ellik és nem szül idétlent.
11 [Reziller] kichik balilirini qoy padisidek talagha chiqiriwéridu, Ularning perzentliri taqlap-sekrep ussul oynap yüridu.
Kieresztik, mint a juhokat, gyerkőczeiket, és gyermekeik ugrándoznak.
12 Ular dap hem chiltargha tengkesh qilidu, Ular neyning awazidin shadlinidu.
Énekelnek dobszó és hárfa mellett s örülnek a fuvola hangjánál.
13 Ular künlirini awatchiliq ichide ötküzidu, Andin közni yumup achquchila tehtisaragha chüshüp kétidu. (Sheol h7585)
Jóban végzik el napjaikat a egy pillanat alatt az alvilágba szállanak alá. (Sheol h7585)
14 Hem ular Tengrige: «Bizdin néri bol, Bizning yolliring bilen tonushqimiz yoqtur!» — deydu,
Pedig mondták Istennek: Távozz tőlünk s útaidat megismerni nem kívánjuk;
15 — «Hemmige Qadirning xizmitide bolushning erzigüdek neri bardu? Uninggha dua qilsaq bizge néme payda bolsun?!».
mi a Mindenható, hogy szolgáljuk őt, s mi hasznunk lesz, ha imádjuk őt?
16 Qaranglar, ularning bexti öz qolida emesmu? Biraq yamanlarning nesihiti mendin néri bolsun!
Lám, nem kezökben van javuk, – a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
17 Yamanlarning chirighi qanche qétim öchidu? Ularni özlirige layiq külpet basamdu? [Xuda] ghezipidin ulargha derdlerni bölüp béremdu?
Hányszor alszik ki a gonoszok mécsese, és jön reájuk szerencsétlenségök, midőn részeket oszt ki haragjában!
18 Ular shamal aldidiki éngizgha oxshash, Qara quyun uchurup kétidighan paxalgha oxshashla yoqamdu?
Lesznek olyanok, mint szalma szél előtt s mint polyva, melyet elragad a vihar.
19 Tengri uning qebihlikini balilirigha chüshürüshke qalduramdu? [Xuda] bu jazani uning özige bersun, uning özi buni tétisun!
Isten majd gyermekei számára teszi el jogtalanságát. – Fizessen neki magának, hogy érezze;
20 Özining halakitini öz közi bilen körsun; Özi Hemmige Qadirning qehrini tétisun!
saját szemei lássák vesztét és a Mindenható haragjából igyék!
21 Chünki uning békitilgen yil-ayliri tügigendin kéyin, U qandaqmu yene öz öydikiliridin huzur-halawet alalisun?
Mert mi dolga van ő utána házával a hónapjainak száma után, melyek neki rendeltettek?
22 Tengri kattilarning üstidinmu höküm qilghandin kéyin, Uninggha bilim ögiteleydighan adem barmidur?!
Istent lehet-e tanítani tudásra, őt, ki a magasakat is ítéli?
23 Birsi saq-salamet, pütünley ghem-endishsiz, azadilikte yilliri toshqanda ölidu;
Emez teljes épségében hal el, egészen gondtalan és boldog;
24 Béqinliri süt bilen sémiz bolidu, Ustixanlirining yiliki xéli nem turidu.
sajtárai telve voltak tejjel és csontjainak veleje üde.
25 Yene birsi bolsa achchiq armanda tügep kétidu; U héchqandaq rahet-paraghet körmigen.
Amaz pedig keserű lélekkel hal meg és nem élvezett a jóból:
26 Ular bilen bille topa-changda teng yatidu, Qurutlar ulargha chaplishidu.
Együtt a porban feküsznek és féreg fedi el őket.
27 — Mana, silerning némini oylawatqanliqinglarni, Méni qarilash niyetliringlarni bilimen.
Lám, ismerem a ti gondolataitokat a a fondorlatokat, melyekkel erőszakot míveltek ellenem.
28 Chünki siler mendin: «Ésilzadining öyi nege ketken? Rezillerning turghan chédirliri nedidur?» dep sorawatisiler.
Midőn mondjátok: hol van a hatalmasnak háza és hol a gonoszoknak sátra, lakása?
29 Siler yoluchilardin shuni sorimidinglarmu? Ularning shu bayanlirigha köngül qoymidinglarmu?
– nem kérdeztétek-e az úton járókat, hisz az ő jeleiket nem ismerhetitek félre:
30 [Démek], «Yaman adem palaket künidin saqlinip qalidu, Ular ghezep künidin qutulup qalidu!» — [deydu].
hogy a szerencsétlenség napjára tartatik fenn az, a ki rossz, a harag napjára vitetik el?
31 Kim [rezilning] tutqan yolini yüz turane eyibleydu? Kim uninggha öz qilmishi üchün tégishlik jazasini yégüzidu?
Ki mondja meg neki szemébe az útját, s a mit cselekedett, ki fizeti meg neki?
32 Eksiche, u heywet bilen yerlikige kötürüp méngilidu, Uning qebrisi közet astida turidu.
Hisz ő a sírkertbe vitetik és a sírhalom fölött virraszt;
33 Jilghining chalmiliri uninggha tatliq bilinidu; Uning aldidimu sansiz ademler ketkendek, Uning keynidinmu barliq ademler egiship baridu.
édesek neki a völgy göröngyei, és ő utána húzódik minden ember, s őelőtte számtalanok.
34 Siler némishqa manga quruq gep bilen teselli bermekchi? Silerning jawabliringlarda peqet saxtiliqla tépilidu!
Hogy vigasztaltok hát engem hiábavalóval, hisz válaszaitok – a mi marad, hűtelenség!
