< Ayup 16 >
1 Andin Ayup jawaben mundaq dédi: —
Felelt Jób és mondta:
2 Men mushundaq geplerni köp anglighanmen; Siler hemminglar azab yetküzidighan ajayib teselli bergüchi ikensiler-he!
Hallottam efféléket sokat, bajt hozó vigasztalók vagytok mindannyian!
3 Mundaq watildap qilghan gepliringlarning chéki barmu? Silerge mundaq jawab bérishke zadi néme qutratquluq qildi?
Vége van-e a szeles szavaknak, vagy mi késztet téged, hogy felelj?
4 Xalisamla özüm silerge oxshash söz qilalayttim; Siler méning ornumda bolidighan bolsanglar, Menmu sözlerni baghlashturup éytip, silerge zerbe qilalaytim, Béshimnimu silerge qaritip chayqiyalayttim!
Én is úgy beszélnék, mint ti, ha lelketek volna az én lelkem helyén, összefűznék beszédeket ellenetek, csóválnám fölöttetek fejemet!
5 Halbuki, men eksiche aghzim bilen silerni righbetlendürettim, Lewlirimning tesellisi silerge dora-derman bolatti.
Szilárdítanálak titeket szájammal, és ajkaim szánalma enyhülést adna.
6 Lékin méning sözlishim bilen azabim azaymaydu; Yaki gépimni ichimge yutuwalisammu, manga néme aramchiliq bolsun?
Ha beszélnék, nem enyhű fájdalmam; s ha abbahagynám, mi tűnik el tőlem?
7 Biraq U méni halsizlandürüwetti; Shundaq, Sen pütkül ailemni weyran qiliwetting!
Ámde most kifárasztott engem; pusztává tetted egész környezetemet.
8 Sen méni qamalliding! Shuning bilen [ehwalim manga] guwahliq qilmaqta; Méning oruq-qaqshal [bedinim] ornidin turup özümni eyiblep guwahliq qilidu!
Ránczossá tettél, az tanúul tett, soványságom ellenem támadt, szemembe vall.
9 Uning ghezipi méni titma qilip, Méni ow oljisi qilidu; U manga qarap chishini ghuchurlitidu; Méning düshminimdek közini alayitip manga tikidu.
Haragja tépett, gyűlölettel támadt engem, vicsorított reám fogaival, szorongatóm szemeit feni reám.
10 [Ademler] manga qarap [mazaq qiliship] aghzini achidu; Ular nepret bilen mengzimge kachatlaydu; Manga hujum qilay dep sep tüzidu.
Feltátották ellenem szájukat, gyalázattal verték orczáimat, együttesen összecsődülnek ellenem.
11 Xuda méni eskilerge tapshurghan; Méni rezillerning qoligha tashliwetkeniken.
Álnoknak szolgáltat ki engem Isten és gonoszok kezébe dönt engem.
12 Eslide men tinch-amanliqta turattim, biraq u méni pachaqlidi; U boynumdin silkip bitchit qiliwetti, Méni Öz nishani qilghaniken.
Boldog voltam és összemorzsolt, nyakszirten fogott és összezúzott és czéltáblául állított engem magának.
13 Uning oqyachiliri méni qapsiwaldi; Héch ayimay U üchey-baghrimni yirtip, Ötümni yerge töküwetti.
Körül fognak engem íjászai, átfúrja veséimet s nem kímél, földre ontja epémet.
14 U u yer-bu yérimge üsti-üstilep zexim qilip bösüp kiridu; U palwandek manga qarap étilidu.
Rést tör rajtam, rést résre, mint vitéz nekem rohan.
15 Téremning üstige böz rext tikip qoydum; Öz izzet-hörmitimni topa-changgha sélip qoydum.
Zsákot varrtam foszló bőrömre és porba dugtam bele szarvamat.
16 Gerche qolumda héchqandaq zorawanliq bolmisimu, Duayim chin dilimdin bolghan bolsimu, Yüzüm yigha-zaridin qizirip ketti; Qapaqlirimni ölüm sayisi basti.
Arczom kivörösödött a sírástól, és szempilláimon vakhomály ül:
bár nincs erőszak kezeimben és imádságom tiszta.
18 Ah, yer-zémin, qénimni yapmighin! Nale-peryadim toxtaydighan’gha jay bolmighay!
Oh föld, ne fedd be véremet, s ne legyen hely kiáltásom számára!
19 Biraq mana, asmanlarda hazirmu manga shahit Bolghuchi bar! Ershlerde manga kapalet Bolghuchi bar!
Most is, íme az égben van tanúm, és bizonyságom a magasságban.
20 Öz dostlirim méni mazaq qilghini bilen, Biraq közüm téxiche Tengrige yash tökmekte.
Csúfolóim – barátim: Istenhez könnyezve tekint szemem;
21 Ah, insan balisi dosti üchün kélishtürgüchi bolghandek, Tengri bilen adem otturisidimu kélishtürgüchi bolsidi!
hogy döntsön a férfi mellett Istennel szemben, és ember fiával szemben a barátja mellett.
22 Chünki yene birnechche yil ötüshi bilenla, Men barsa qaytmas yolda méngip qalimen.
Mert még csak kisszámú évek jönnek, és útra, melyről vissza nem térek, megyek el.