< Ayup 13 >

1 Mana, méning közüm bularning hemmisini körüp chiqqan; Méning quliqim bularni anglap chüshen’gen.
Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.
2 Silerning bilgenliringlarni menmu bilimen; Méning silerdin qélishquchilikim yoq.
A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.
3 Biraq méning arzuyum Hemmige qadir bilen sözlishishtur, Méning Xuda bilen munazire qilghum kélidu.
Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten előtt kivánom védeni ügyemet.
4 Siler bolsanglar töhmet chaplighuchilar, Hemminglar yaramsiz téwipsiler.
Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.
5 Siler peqetla sükütte turghan bolsanglar’idi! Bu siler üchün danaliq bolatti!
Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
6 Méning munaziremge qulaq sélinglar, Lewlirimdiki muhakimilerni anglap béqinglar.
Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.
7 Siler Xudaning wakaletchisi süpitide boluwélip biadil söz qilamsiler? Uning üchün hiyle-mikirlik gep qilmaqchimusiler?
Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és ő érette szóltok-é csalárdságot?
8 Uninggha yüz-xatire qilip [xushamet] qilmaqchimusiler?! Uninggha wakaliten dewa sorimaqchimusiler?
Az ő személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?
9 U ich-baghringlarni axturup chiqsa, siler üchün yaxshi bolattimu? Insan balisini aldighandek uni aldimaqchimusiler?
Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é őt, a mint megcsalható az ember?
10 Siler yüz-xatire qilip yoshurunche xushamet qilsanglar, U choqum silerni eyibleydu.
Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.
11 Buningdin köre Uning heywisining silerni qorqatqini, Uning wehimisining silerge chüshkini tüzük emesmu?
Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?
12 Pend-nesihetinglar peqet külge oxshash sözler, xalas; Siler [ishench baghlighan] istihkaminglar peqet lay istihkamlar, xalas.
A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.
13 Méni ixtiyarimgha qoyuwétip zuwan sürmenglar, méni gep qilghili qoyunglar. Béshimgha hernéme kelse kelsun!
Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.
14 Qandaqla bolmisun, jénim bilen tewekkul qilimen, Men jénimni alqinimgha élip qoyimen!
Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?
15 U jénimni alsimu men yenila Uni kütimen, Uninggha tayinimen; Biraq qandaqla bolmisun men tutqan yollirimni Uning aldida aqlimaqchimen;
Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni előtte!
16 Bundaq qilishim manga nijatliq bolidu; Chünki iplas bir adem uning aldigha baralmaydu.
Sőt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.
17 Sözlirimni diqqet bilen anglanglar, Bayanlirimgha obdan qulaq sélinglar.
Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.
18 Mana, men öz dewayimni tertipliq qilip teyyar qildim; Men özümning heqiqeten aqlinidighanliqimni bilimen.
Ímé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.
19 Men bilen bes-munazire qilidighan qéni kim barkin? Hazir süküt qilghan bolsam, tiniqtin toxtighan bolattim!
Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.
20 [Ah Xuda]! Manga peqet ikki ishnila qilip bergin; Shundaq bolghandila, men özümni Sendin qachurmaymen:
Csak kettőt ne cselekedj velem, szined elől akkor nem rejtőzöm el.
21 — Qolungni mendin yiraq qilghin; — Wehimeng méni qorqatmisun.
Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.
22 Andin méni sot qilishqa chaqir, men sanga jawab bérimen; Yaki men Sanga [dewayimdin] söz qilsam, Senmu manga jawab bérisen.
Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.
23 Méning qebihliklirim hem gunahlirim zadi qanchilik? Itaetsizlikim hem gunahimni manga körsitip ber!
Mennyi bűnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!
24 Némishqa didaringni mendin yoshurisen? Némishqa méni Öz düshmining dep bilding?
Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
25 Uyaq-buyaqqa uchuruwétilidighan anchiki bir yopurmaqni wehimige salmaqchimusen? Qurup ketken paxalni qoghlimaqchimusen?
A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?
26 Chünki Sen méning üstümdin zeherdek erzlerni yazisen, Sen yashliqimdiki qebihliklirimni manga qayturuwatisen.
Hogy ily sok keserűséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!
27 Men chirip ketken bir nerse, Men peqet küye yégen bir kiyimla bolghinim bilen, Lékin Sen méning putlirimni kishenleysen, Hemme yollirimni közitip yürisen; Tapanlirimgha mangmasliq üchün chek sizip qoyghansen.
Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.

< Ayup 13 >