Galatiyaliqlargha 1
1 Menki Pawlus, rosul bolghan (insanlar teripidin emes yaki insanlarning wasitisi bilen emes, belki Eysa Mesih we Uni ölgenlerdin tirildürgüchi Xuda’Ata teripidin teyinlen’gen)
Pál, apostol (nem emberektől, sem nem ember által, hanem Jézus Krisztus által és az Atya Isten által, a ki feltámasztotta őt a halálból);
2 we men bilen bille turuwatqan barliq qérindashlardin Galatiya ölkisidiki jamaetlerge salam.
És a velem levő összes atyafiak, Galátzia gyülekezeteinek:
3 Xuda’Ata we Rebbimiz Eysa Mesihdin silerge méhir-shepqet we xatirjemlik bolghay!
Kegyelem néktek és békesség az Atya Istentől, és a mi Urunk Jézus Krisztustól,
4 U Xuda’Atimizning iradisi boyiche bizni bu hazirqi rezil zamandin qutquzushqa Özini gunahlirimiz üchün pida qildi; (aiōn g165)
A ki adta önmagát a mi bűneinkért hogy kiszabadítson minket e jelenvaló gonosz világból, az Istennek és a mi Atyánknak akarata szerint. (aiōn g165)
A kinek dicsőség örökkön örökké! Ámen. (aiōn g165)
6 Siler özünglarni Mesihning méhir-shepqiti arqiliq Chaqirghuchining yénidin shunche téz yiraqlashturup bashqiche bir xil «xush xewer»ge egiship kétiwatqininglargha intayin heyran qalmaqtimen!
Csodálkozom, hogy Attól, a ki titeket Krisztus kegyelme által elhívott, ily hamar más evangyéliomra hajlotok.
7 Emeliyette u héchqandaq bashqa «xush xewer» emestur! — peqetla bezi kishiler silerni qaymaqturup, Mesihning xush xewirini burmilimaqchi bolghan, xalas.
Holott nincs más; de némelyek zavarnak titeket, és el akarják ferdíteni a Krisztus evangyéliomát.
8 Lékin hetta biz özimiz bolayli yaki asmandin chüshken perishte bolsun, birsi bizning silerge jakarlighinimizgha oxshimaydighan bashqa bir «xush xewer»ni silerge jakarlisa, béshigha lenet yaghsun!
De ha szinte mi, avagy mennyből való angyal hirdetne is néktek valamit azon kívül, a mit néktek hirdettünk, legyen átok.
9 Biz burun éytqinimizdek, hazirmu men shuni éytimenki, birsi silerning qobul qilghininglargha oxshimaydighan bashqa bir xush xewerni jakarlisa, béshigha lenet yaghsun!
A mint előbb mondottuk, most is ismét mondom: Ha valaki néktek hirdet valamit azon kívül, a mit elfogadtatok, átok legyen.
10 Men Xudani ishendürüshüm kérekmu yaki insanlarni ishendürüshüm kérekmu? Yaki insanlarni xursen qilishim kérekmu? Men insanlarni xursen qilishni nishan qilghan bolsam, Mesihning quli bolmighan bolattim.
Mert most embereknek engedek-é, avagy az Istennek? Vagy embereknek igyekezem-é tetszeni? Bizonyára, ha még embereknek igyekezném tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék.
11 Emdi, i qérindashlar, silerge shuni uqturimenki, men jakarlaydighan xush xewer insanlardin kelgen emes.
Tudtotokra adom pedig atyámfiai, hogy az az evangyéliom, melyet én hirdettem, nem ember szerint való;
12 Chünki men uni insandin qobul qilghinim yoq yaki birer kishi uni manga ögetkini yoq, belki Eysa Mesih manga wehiy arqiliq yetküzgen.
Mert én sem embertől vettem azt, sem nem tanítottak arra, hanem a Jézus Krisztus kijelentése által.
13 Chünki siler méning Yehudiylarning diniy yolida qandaq hayat kechürgenlikim toghruluq — méning Xudaning jamaitige esheddiy ziyankeshlik qilip uninggha buzghunchiliq qilghanliqimni anglighansiler.
Mert hallottátok, mint forgolódtam én egykor a zsidóságban, hogy én felette igen háborgattam az Isten anyaszentegyházát, és pusztítottam azt.
14 Hemde men Yehudiylarning diniy yolida élimizdiki nurghun tengtushlirimdin xélila aldida turattim we ata-bowilirimning en’enilirini saqlashqa pewqul’adde qizghin idim.
És felülmultam a zsidóságban nemzetembeli sok kortársamat, szerfelett rajongván atyai hagyományaimért.
15 Emma anamning qorsiqidin tartip méni Özi üchün ayrip, méhir-shepqiti arqiliq méni chaqirghan Xuda Öz Oghlini eller arisida jakarlash üchün mende uni ashkarilashni layiq körginide, men héchqandaq qan-et igisi bilen meslihetleshmey,
De mikor az Istennek tetszett, ki elválasztott engem az én anyám méhétől fogva és elhívott az ő kegyelme által,
Hogy kijelentse az ő Fiát én bennem, hogy hirdessem őt a pogányok között: azonnal nem tanácskoztam testtel és vérrel,
17 yaki Yérusalémgha mendin ilgiri rosul bolghanlar bilen körüshüshke barmay, belki udul Erebistan’gha atlandim. Kéyin Demeshqqe qaytip keldim.
Sem nem mentem Jeruzsálembe az előttem való apostolokhoz, hanem elmentem Arábiába, és ismét visszatértem Damaskusba.
18 Andin üch yildin kéyin Yérusalémgha Pétrus bilen tonushushqa bardim we uning qéshida on besh kün turdum.
Azután három esztendő mulva fölmentem Jeruzsálembe, hogy Pétert meglátogassam, és nála maradtam tizenöt napig.
19 Emma shu chaghda Rebning inisi Yaquptin bashqa rosullarning héchqaysisi bilen körüshmidim.
Az apostolok közül pedig mást nem láttam, hanem csak Jakabot, az Úr atyjafiát.
20 Mana, méning silerge hazir yazghinim Xuda aldida héch yalghan emes!
A miket pedig néktek írok, ímé Isten előtt mondom, hogy nem hazudom.
21 Kéyin, men Suriye we Kilikiye ölkilirige bardim.
Azután mentem Siriának és Ciliciának tartományaiba.
22 Emma Yehudiyediki Mesihde bolghan jamaetler méni chirayimdin tonumaytti.
Ismeretlen valék pedig személyesen a Júdeában levő keresztyén gyülekezetek előtt;
23 Ular peqet burun bizge ziyankeshlik qilghan ademning özi shu chaghda yoqatmaqchi bolghan étiqadni hazir xush xewer dep jakarlimaqta, dep anglighanidi;
Hanem csak hallották, hogy: A ki minket üldözött egykor, most hirdeti azt a hitet, a melyet egykor pusztított.
24 shuningdek ular méning sewebimdin Xudani ulughlidi.
És dicsőíték bennem az Istent.
