Ezra 4
1 Yehuda we Binyamindiki reqibler sürgünlüktin qaytip kelgenler Israilning Xudasi Perwerdigargha atap öyni yéngiwashtin salmaqchiken, dégen gepni anglap,
És meghallották Jehúda és Benjámin ellenségei, hogy a számkivetettség fiai templomot építenek az Örökkévalónak, Izraél Istenének;
2 Zerubbabel we jemet bashliqliri bilen körüshüp: — Biz siler bilen bille salayli; chünki bizmu silerge oxshashla silerning Xudayinglarni izlep, bizni bu yerge ekelgen Asuriye padishahi Ésar-Haddonning künliridin tartip uninggha qurbanliq sunup kéliwatimiz, déyishti.
ekkor odaléptek Zerubbábelhez és az atyai házak fejeihez és mondták nekik: Hadd építsünk veletek, mert úgy mint ti, keressük mi is a ti Istenteket, és neki áldozunk Észar-Chaddónnak, Assúr királyának napjai óta, aki minket ide fölhozott.
3 Lékin Zerubbabel, Yeshua bilen Israilning bashqa jemet bashliqliri ulargha: — Xudayimizgha öy sélishta silerning biz bilen héchqandaq alaqenglar yoq; belki Pars padishahi Qoresh bizge buyrughandek, peqet biz özimizla Israilning Xudasi bolghan Perwerdigargha öy salimiz, déyishti.
És mondta nekik Zerubbábel meg Jésúa és Izraél atyai házának többi fejei: Nincs közötök hozzánk, hogy építsetek házat Istenünknek, hanem csakis mi épitünk az Örökkévalónak, Izraél Istenének, amint megparancsolta nekünk a király, Kóres, Perzsia királya.
4 Shuningdin kéyin shu yerdiki ahale Yehudalarning qolini ajiz qilip, ularning qurulush qilishigha kashila tughdurup turdi.
És az ország népe ellankasztotta Jehúda népe kezeit s elrémítette őket az épitéstől.
5 Ular yene Pars padishahi Qoreshning barliq künliridin taki Pars padishahi Darius textke olturghan waqitqiche, daim meslihetchilerni sétiwélip, Yehudalar bilen qériship, qurulush nishanini buzushqa urunup turdi.
Béreltek is ellenük tanácsosokat, hogy meghiusitsák az ő tanácsukat, Kóresnek, Perzsia királyának minden napjaiban egészen Darjáves, Perzsia királyának uralmáig.
6 Ahashwérosh textke chiqqan deslepki waqitlarda ular uninggha Yehudiye we Yérusalém ahalisi üstidin bir erzname yazdi.
És Achasvérós királysága alatt, királysága kezdetén vádat irtak Jehúda és Jeruzsálem lakói ellen.
7 Shuningdek Artaxshashta künliride Bishlam, Mitridat, Tabeel we ularning qalghan shériklirimu Pars padishahi Artaxshashtagha aramiy tilida bir erz xétini yazdi; xet aramiy tilidin terjime qilindi.
És Artachasaszta napjaiban irt Bislám, Mitredát, Tábeél s a többi társai Artachsaszthoz, Perzsia királyához; és a levélnek irata arámul volt írva és arámul fordítva.
8 Waliy Rehum bilen diwan bégi Shimshay padishah Artaxshashtagha Yérusalém üstidin töwendikidek erzname yazdi: —
Rechúm, a főtanácsos és Simsáj az iró, irtak egy levelet Jeruzsálem ellen Artachsaszt királyhoz, következőképen:
9 «Mezkur mektupni yazghanlardin, waliy Rehum, katip bégi Shimshay we ularning bashqa hemrahliri bolghan soraqchilar, mupettishler, mensepdarlar, katiplar, arqiwiliqlar, Babilliqlar, Shushanliqlar, yeni Élamiylar
Ekkor Rechúm, a főtanácsos és Simsáj, az iró és többi társaik, a díniak, az afarszátaiak, tarpelaiak, afarszaiak, arkaik, bábeliek, súsániak, dehaiak, élámiak,
10 we ulugh janabiy Osnappar Samariye shehirige we [Efrat] deryaning mushu teripidiki bashqa yerlerge orunlashturghan ahalimu bar
és a többi népek, akiket számkivetett Osznappár, a nagy és dicső, és letelepítette őket Sómrón városában és a Folyamontúlnak többi vidékén, és igy tovább.
11 (mana bu ularning padishahqa yazghan xétining köchürülmisi) — özlirining deryaning mushu teripidiki xizmetkarliridin padishah aliliri Artaxshashtagha salam!
Ez a levél másolata, amelyet küldtek hozzá, Artachsaszt királyhoz: Szolgáid, a Folyamontúlnak emberei – s így tovább.
12 Padishah aliylirige melum bolsunki, özliri tereptin biz terepke kelgen Yehudiylar Yérusalémgha kélishti; ular ashu asiy we sésiq sheherni quruwatidu, ulini yasap püttürdi, sépilni yasap chiqti we sépilning ullirini bir-birige ulap yasawatidu.
Tudtára legyen a királynak, hogy a zsidók, akik fölvonultak tőled, mihozzánk jöttek Jeruzsálembe, a lázadó és gonosz várost fölépitik, befejezik a falakat és az alapokat helyreállítják.
13 Emdi ulugh padishah aliylirige shu melum bolghayki, mubada bu sheher onglansa, sépil pütküzülse, ular baj tapshurmaydighan, olpan tölimeydighan we paraq tapshurmaydighan boluwalidu, bundaq kétiwerse padishahlarning xezinisige sözsiz ziyan bolidu.
Már most tudtára legyen a királynak, hogy ha ez a város fölépül és a falak befejeztetnek, akkor adót, vámot és utipénzt nem fognak adni és végül a királyokat megkárosítja.
14 Biz ordining tuzini yep turup, padishahimizning bundaq bihörmet qilinishigha qarap turushimizgha qet’iy toghra kelmeydu, shu sewebtin padishahimizgha melum qilishqa jür’et qilduq.
Már most minthogy mi a palotának sóját eszszük és a királynak kárát néznünk nem illik, ezért küldünk és tudtul adjuk a királynak:
15 Shuning üchün [aliylirining] ata-bowilirining tarixnamisini sürüshte qilishlirini teshebbus qilimiz; sili tarixnamidin bu sheherning ehwalini bilip, uning padishahlarghimu, herqaysi ölkilergimu ziyan yetküzüp kelgen asiy bir sheher ikenlikini, qedimdin tartip bu sheherdikiler aghdurmichiliq térighanliqini bilgeyla; del shu sewebtin bu sheher weyran qilin’ghanidi.
hogy kutassanak őseid emlékeinek könyvében, és találni fogod az emlékek könyvében s megtudod, hogy ez a város lázadó város s a királyoknak meg tartományoknak kárositója s fölkelést mivelnek benne az őskor napjaitól fogva; ezért pusztittatott el a város.
16 Shunga biz aliylirigha shuni uqturmaqchimizki, eger bu sheher qurulsa, sépilliri pütküzülse, undaqta silining deryaning mushu teripidiki yerlerge héchqandaq igidarchiliqliri bolmay qalidu».
Tudtul adjuk a királynak, hogy ha ez a város fölépül s a falak befejeztetnek, ennélfogva részed a Folyamontúlban neked nem lesz.
17 Padishah mundaq jawab yollidi: — «Waliy Rehum, diwan bégi Shimshaygha we Samariye hem Deryaning shu teripidiki bashqa yerlerde turushluq hemrahliringlargha salam!
Rendeletet küldött a király Rechúmhoz, a főtanácsoshoz és Simsájhoz, az iróhoz, s a többi társakhoz, akik laktak Sómrónban és a Folyamontúlnak többi vidékén:
18 Silerning bizge yazghan erz xétinglar méning aldimda éniq qilip oqup bérildi.
Béke és igy tovább. A levél, melyet hozzánk küldtetek, világosan fölolvastatott előttem.
19 Tekshürüp körüshni buyruwidim, bu sheherning derweqe qedimdin tartip padishahlargha qarshi chiqip isyan qozghighan, sheherde daim asiyliq-qozghilang kötürüshtek ishlarning bolup kelgenliki melum boldi.
Tőlem pedig parancs adatott és kutatták és találták, hogy ez a város az őskor napjaitól fogva királyok fölé emelkedett és lázadás és fölkelés miveltetett benne.
20 Ilgiriki waqitlarda qudretlik padishahlar Yérusalémgha hökümranliq qilip, Deryaning shu teripidiki pütün yerlerni idare qilip kelgen, ular shulargha béqinip baj, olpan we pariqini tapshurup kelgeniken.
És hatalmas királyok voltak Jeruzsálem fölött és akik urak voltak az egész Folyamontúlon és adó, vám és utipénz adatott nekik.
21 Emdi siler buyruq chüshürüp u xelqni ishtin toxtitinglar, mendin bashqa yarliq chüshürülmigüche, bu sheherni yéngiwashtin qurup chiqishqa bolmaydighanliqi uqturunglar.
Már most adjatok parancsot, hogy gátolják meg azokat a férfiakat s ez a város föl ne épittessék, mignem tőlem parancs adatik.
22 Bu ishni ada qilmay qélishtin pexes bolunglar; padishahlargha ziyan keltüridighan apet némishqa küchiyiwéridiken?».
És óvatosak legyetek, nehogy hanyagságot kövessetek el az iránt, miért növekedjék a baj a királyok megkárosítására?
23 Padishah Artaxshashtaning yarliqining köchürülmisi Rehumgha, diwan bégi Shimshay hem ularning hemrahlirigha oqup bérilishi bilenla, ular alman-talman Yérusalémdiki Yehudalarning qéshigha chiqip, herbiy küch ishlitip, ularni ishni toxtitishqa mejbur qildi.
Ekkor mihelyt Artachsaszt király levelének másolata felolvastatott Rechúm és Simsáj, az iró és társaik előtt, sietve mentek Jeruzsálembe a zsidókhoz és meggátolták őket karhatalommal és erővel.
24 Shuning bilen Yérusalémdiki Xudaning öyidiki ishlar toxtidi; ish taki Pars padishahi Darius textke chiqip ikkinchi yilighiche toxtaghliq qaldi.
Ekkor megszünt a Jeruzsálemben levő Isten házának munkája, és szünetelt Darjáves Perzsia királya uralmának második évéig.
