Hékmet toplighuchi 10
1 Xuddi ölük chiwinler ettarning etirini sésitiwétidighandek, azraqqine exmeqliq tarazida danaliq we izzet-hörmettinmu éghir toxtaydu.
Halált hozó légy büzhödtté, erjedővé teszi a kenőcskeverőnek olaját; nyomósabb bölcseségnél, dicsőségnél egy kevés balgaság.
2 Danaliqning köngli onggha mayil, exmeqningki solgha.
A bölcsnek szive jobbja felől van, és a balgának szíve balja felől.
3 Exmeq kishi hetta yolda méngiwatqandimu, uning eqli kem bolghachqa, u exmeq ikenlikini hemmige ayan qilidu.
Az úton is, a midőn a balgatag jár, hiányzik a szíve, és mindenkinek azt mondja, hogy balgatag ő.
4 Hökümdarning sanga achchiqi kelse, ornungdin istépa berme; chünki tinch-sewrichanliq xata-sewenliktin bolghan zor xapiliqni tinchitidu.
Ha az uralkodónak indulata fölgerjed ellened, helyedet el ne hagyd, mert a szelídség nagy vétségeket enyhít.
5 Quyash astida yaman bir ishni kördumki, u hökümdardin chiqqan bir xata ishtur —
Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, – mint egy tévedés, mely a hatalmastól ered:
6 exmeqler yuqiri mensepte, shuning bilen teng baylar pes orunda olturidu;
a balgaság nagy magasságba helyeztetett, míg a gazdagok alacsonyságban ülnek.
7 men qullarning atqa min’genlikini, emirlerning qullardek piyade mangghanliqini kördum.
Szolgákat láttam lovakon, míg vezérek a földön jártak, miként szolgák.
8 Orini kolighan kishi uninggha yiqilishi mumkin; tamni buzghan kishini yilan chéqishi mumkin;
A ki vermet ás, belé esik; s a ki falat áttör, azt kígyó marja meg.
9 tashlarni yötkigen kishi tash teripidin yarilinishi mumkin; otun yaridighan kishi xewpke uchraydu.
A ki köveket szakít ki, megsérül általuk, a ki fát hasogat, veszélyeztetik általa.
10 Palta gal bolsa, birsi tighini bilimise, paltini küchep chépishqa toghra kélidu; biraq danaliq ademni utuq-muweppeqiyetke érishtüridu.
Ha megtompult a vas s ő nem köszörülte meg az élét, akkor meg kell feszíteni az erőt, s ügyes eljárás nyereségét a bölcseség adja.
11 Yilan oynitilmay turup, yilanchini chaqsa, yilanchigha néme payda?
Ha mar a kígyó, nem lévén igézés, akkor nincsen nyeresége a nyelv emberének.
12 Dana kishining sözliri shepqetliktur; biraq exmeqning lewliri özini yutidu.
A bölcs szájának szavai csupa kellem, de a balgának ajkai megrontják őt;
13 Sözlirining béshi exmeqliq, ayighi rezil telwiliktur;
szája szavainak kezdete balgaság, szájának vége pedig gonosz eszelősség.
14 emma exmeq yenila gepni köpeytidu. Biraq héchkim kelgüsini bilmeydu; uningdin kéyinki ishlarni kim uninggha éytalisun?
S a balgatag szaporítja a szókat; nem tudja az ember azt, a mi lesz, és ahogy lesz ő utána, ki mondhatja meg neki?
15 Exmeqler japasi bilen özlirini upritidu; chünki ular hetta sheherge baridighan yolnimu bilmeydu.
A balgának fáradsága kifárasztja őt, a ki nem tud a városba menni.
16 I zémin, padishahing bala bolsa, emirliring seherde ziyapet ötküzse, halinggha way!
Jaj neked ország, te melynek királya gyermek, míg vezéreid reggel étkeznek!
17 I zémin, padishahing mötiwerning oghli bolsa we emirliring keyp üchün emes, belki özini quwwetlesh üchün muwapiq waqtida ziyapet ötküzse, bu séning bexting!
Boldog vagy ország, te melynek királya nemesek fia, míg vezéreid a maga idején étkeznek – erőben és nem ivásban.
18 Hurunluqtin öyning torusi ghulay dep qalidu; qollarning boshluqidin öydin yamghur ötidu.
Renyheség folytán sülyed a gerendázat és a kezek tunyasága folytán csepeg a ház.
19 Ziyapet külke üchün teyyarlinar, sharab hayatni xush qilar; lékin pul hemme ishni hel qilar!
Vígságra készítenek lakomát és a bor megörvendezteti az életet; a pénz módot ad mindenre.
20 Padishahqa lenet qilma, hetta oyungdimu tillima; hujrangdimu baylarni tillima; chünki asmandiki bir qush awazingni taritidu, bir qanat igisi bu ishni ayan qilidu.
Még gondolatodban se átkozd a királyt és hálóazobáidban se átkozd a gazdagot; mert az ég madara elviszi a hangot és a szárnyas tudtúl adja a szót.
