< Зәбур 99 >
1 Пәрвәрдигар һөкүм сүриду! Хәлиқләр титрисун! У керублар оттурисида олтириду; Йәр-җаһан зил-зилигә кәлсун!
Az Úr uralkodik, reszkessenek a népek; Kérubokon ül, remegjen a föld!
2 Пәрвәрдигар Зионда бүйүктур, У барлиқ хәлиқләр үстидә туридиған алийдур.
Nagy az Úr a Sionon, és magasságos ő minden nép felett.
3 Улар улуқ вә сүрлүк намиңни мәдһийиләйду; У пак-муқәддәстур!
Tiszteljék a te nagy és rettenetes nevedet, – szent az!
4 Падишаһниң қудрити адаләткә беғишланғандур; Өзүң дуруслуқни мәһкәм орнатқансән; Сән Яқуп арисида адаләт вә һәққанийәт жүргүзгән.
És tisztesség a királynak, a ki szereti a jogosságot! Te megerősítetted az egyenességet; jogosságot és igazságot szereztél Jákóbban.
5 Пәрвәрдигар Худайимизни улуқлаңлар! Тәхтипәри алдида егилип сәҗдә қилиңлар — У муқәддәстур!
Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket, és boruljatok le az ő lábainak zsámolya elé; szent ő!
6 Униң каһинлири арисида Муса вә Һарун бар еди, Намини чақирғанлар ичидә Самуилму һазир еди; Улар Пәрвәрдигарға илтиҗа қилип, чақирди, У уларға җавап бәрди.
Mózes és Áron az ő papjaival, és Sámuel az ő nevét segítségül hívókkal egybe, segítségül hívják vala az Urat, és meghallgatá őket.
7 Худа булут түврүгидә уларға сөзлиди; Улар У тапшурған агаһ-гувалиқларға һәм низам-бәлгүлимигә әмәл қилишатти.
Felhő-oszlopban szólt vala hozzájok; megőrizték az ő bizonyságtételét és rendeletét, a melyet adott vala nékik.
8 И Пәрвәрдигар Худайимиз, Сән уларға җавап бәрдиң; Яман қилмишлириға яриша җаза бәргән болсаңму, Сән уларни кәчүргүчи Илаһ едиң.
Uram, mi Istenünk! Te meghallgattad őket, kegyelmes Isten voltál hozzájok; de bosszúálló az ő hiábavalóságaik miatt.
9 Пәрвәрдигар Худайимизни улуқлаңлар! Униң муқәддәс теғида егилип сәҗдә қилиңлар! Чүнки Пәрвәрдигар Худайимиз муқәддәстур!
Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket, és boruljatok le az ő szent hegyén; mert szent az Úr, a mi Istenünk!