Зәбур 94
1 И итиқамлар алғучи Тәңри, Пәрвәрдигар! И интиқамлар алғучи Тәңри, парлиғайсән!
Uram, bosszúállásnak Istene! Bosszúállásnak Istene, jelenj meg!
2 Көтирилгин, Өзүңни көтәргин, и җаһанни Сорақ Қилғучи, Мәғрурларға җазасини бәргин!
Emelkedjél fel te, földnek birája, fizess meg a kevélyeknek!
3 Қачанғичә рәзилләр, и Пәрвәрдигар, Қачанғичә рәзилләр тәнтәнә қилип жүривериду?
A hitetlenek, Uram, meddig még, meddig örvendeznek még a hitetlenek?
4 Қачанғичә һакавурларчә сөзләп валақшийду, Қәбиһлик қилғучиларниң һәммиси йоған гәп қилип жүриду?
Piszkolódnak, keményen szólnak; kérkednek mindnyájan a hamisság cselekedői.
5 Улар хәлқиңни езиду, и Пәрвәрдигар, Сениң мирасиңға җәбир-җапа салмақта.
A te népedet Uram tapossák, és nyomorgatják a te örökségedet.
6 Тул аял вә ғерип-мусапирларни қирип, Йетим-йесирләрни өлтүрүп: —
Az özvegyet és jövevényt megölik, az árvákat is fojtogatják.
7 «Яһ көрмәйду», «Яқупниң Худаси көңүл бөлмәйду», — дәйду.
És ezt mondják: Nem látja az Úr, és nem veszi észre a Jákób Istene!
8 Силәр көңүл қоюңлар, и әлниң һамақәтлири! Ахмақлар, қачан дана болисиләр?
Eszméljetek ti bolondok a nép között! És ti balgatagok, mikor tértek eszetekre?
9 Қулақни тиклигүчиниң Өзи аңлимамду? Көзни Ясиғучиниң Өзи көрмәмду?
A ki a fület plántálta, avagy nem hall-é? És a ki a szemet formálta, avagy nem lát-é?
10 Әлләрни тәрбийилигүчи, Инсанға әқил-билим үгәткүчиниң Өзи адәмни әйиплимәмду?
A ki megfeddi a népeket, avagy nem fenyít-é meg? Ő, a ki az embert tudományra tanítja:
11 Пәрвәрдигар инсанниң ой-хияллириниң тутами йоқлуғини билиду.
Az Úr tudja az embernek gondolatjait, hogy azok hiábavalók.
12 Сән тәрбийилигән адәм бәхитликтур, и Яһ, Йәни Сән Тәврат-қанунуңдин әқил үгитидиған киши бәхитликтур!
Boldog ember az, a kit te megfeddesz Uram, és a kit megtanítasz a te törvényedre;
13 Шундақ қилип, таки пасиқлар үчүн орәк коланғичә — Сән уни яман күнләрдин хатирҗәм сақлайсән.
Hogy nyugalmat adj annak a veszedelem napján, míg megásták a vermet a hitetlennek!
14 Чүнки Пәрвәрдигар Өз хәлқини тәрк әтмәйду, Яки Өз мирасидин ваз кәчмәйду.
Bizony nem veti el az Úr az ő népét, és el nem hagyja az ő örökségét!
15 Чүнки һөкүм-пәрман һоқуқи һаман адаләткә қайтиду, Барлиқ дили дуруслар болса, униң кәйнидин маңиду.
Mert igazságra fordul vissza az ítélet, és utána mennek mind az igazszívűek.
16 Мән үчүн яманлар билән қаршилишишқа ким орнидин туриду? Мән үчүн қәбиһлик қилғучилар билән қаршилишишиқа ким мәйданға чиқиду?
Kicsoda támad fel én mellettem a gonoszok ellen? Kicsoda áll mellém a hamisság cselekedők ellen?
17 Әгәр Пәрвәрдигар маңа ярдәмдә болмиған болса, Җеним балдур чиқип сүкүт диярида ятар еди.
Ha az Úr nem lett volna segítségül nékem: már-már ott lakoznék lelkem a csendességben.
18 Айиғим путлишай дегинидә, Өзгәрмәс муһәббитиң, и Пәрвәрдигар, мени йөлиди.
Mikor azt mondtam: Az én lábam eliszamodott: a te kegyelmed, Uram, megtámogatott engem.
19 Ичимдики көплигән ғәм-әндишиләр арисида, Сениң тәсәллилириң җенимни сөйүндүрди.
Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vígasztalásaid megvidámították az én lelkemet.
20 Инсапсизлиқни қанунға айландуридиған, Ач көз олтарған бир тәхт, Сән билән алақидә боламду?
Van-é köze te hozzád a hamisság székének, a mely nyomorúságot szerez törvény színe alatt?
21 Улар һәққанийларниң җениға һуҗум қилишқа жиғилиду, Бигуна қанни төкидиған һөкүмләрни чиқармақта.
Egybegyülekeznek az igaznak lelke ellen, és elkárhoztatják az ártatlannak vérét.
22 Бирақ Пәрвәрдигар мениң егиз қорғиним болиду; Һә, мениң Худайим панаһ Қорам Тешимдур.
De kőváram lőn én nékem az Úr, és az én Istenem az én oltalmamnak kősziklája;
23 У уларниң қәбиһлигини өз бешиға салиду, Уларниң өз явузлуқлири билән уларни үзүп ташлайду, Бәрһәқ, Пәрвәрдигар Худайимиз уларни үзүп ташлар.
És visszafordítja reájok az ő álnokságukat, és az ő gonoszságukkal veszti el őket; elveszti őket az Úr, a mi Istenünk.
