Зәбур 115
1 Бизгә әмәс, и Пәрвәрдигар, бизгә әмәс — Өзгәрмәс муһәббитиң үчүн, һәқиқәт-садақитиң үчүн, Өз намиңға шан-шәрәп кәлтүргәйсән.
Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget, a te kegyelmedért és hívségedért!
2 Әлләр немишкә «Уларниң Худаси қәйәрдә?» дәп [мазақ] қилишиду?
Miért mondanák a pogányok: Hol van hát az ő Istenök?
3 Бирақ Худайимиз болса әршләрдидур; Немини халиса, У шуни қилғандур.
Pedig a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi.
4 Уларниң бутлири болса пәқәт күмүч-алтундин ибарәт, Инсанниң қоллири ясиғинидур, халас.
Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája.
5 Уларниң ағзи бар, бирақ сөзләлмәйду; Көзлири бар, көрмәйду;
Szájok van, de nem szólanak; szemeik vannak, de nem látnak;
6 Қулақлири бар, аңлимайду, Бурни бар, пуралмайду;
Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak;
7 Қоллири бар, силалмайду; Путлири бар, маңалмайду; Канийидин һеч бир сада чиқармайду.
Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az ő torkukkal.
8 Уларни ясиғанлар уларға охшаштур, Уларға таянғанларму шундақтур.
Hasonlók legyenek azokhoz készítőik, és mindazok, a kik bíznak bennök!
9 И Исраил, Пәрвәрдигарға тайиниңлар; У силәргә ярдәм қилғучиңлар һәм қалқиниңлардур.
Izráel! te az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
10 И Һарун җәмәти, Пәрвәрдигарға тайиниңлар; У силәргә ярдәм қилғучи һәм силәрниң қалқиниңлардур.
Áronnak háza! az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
11 Пәрдәрдигардин әйминидиғанлар, Пәрвәрдигарға тайиниңлар; У силәргә ярдәм қилғучи һәм қалқиниңлардур.
A kik félitek az Urat, az Úrban bízzatok; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
12 Пәрвәрдигар бизни әсләп кәлди; У бәхит ата қилиду; У Исраил җәмәтигә бәхит ата қилиду; У Һарун җәмәтигә бәхит ата қилиду;
Az Úr megemlékezik mi rólunk és megáld minket; megáldja Izráel házát, megáldja Áronnak házát.
13 Пәрвәрдигардин әйминидиғанларға, Чоңлири һәм кичиклиригиму бәхит ата қилиду.
Megáldja azokat, a kik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat.
14 Пәрвәрдигар силәргә қошлап бериду, Силәргә һәм пәрзәнтлириңларға;
Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat.
15 Силәргә Пәрвәрдигар тәрипидин бәхит ата қилинған, Асман-зиминни Яратқучидин бәрикәтләнгән!
Áldottai vagytok ti az Úrnak, a ki teremtette a mennyet és a földet.
16 Асманлар болса Пәрвәрдигарниң асманлиридур; Бирақ зиминни болса инсан балилириға тапшурғандур.
Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta.
17 Өлүкләр Яһни мәдһийиләлмәйду, Сүкүт дияриға чүшүп кәткәнләрму шундақ;
Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, a kik alászállanak a csendességbe.
18 Бирақ бизләр һазирдин башлап Яһқа әбәдил-әбәткичә тәшәккүр-мәдһийә қайтуримиз! Һәмдусана!
De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat!
