< Зәбур 113 >
1 Һәмдусана! Мәдһийиләңлар, и Пәрвәрдигарниң қуллири, Пәрвәрдигарниң намини мәдһийиләңлар!
Dicsérjétek az Urat. Dicsérjétek az Úrnak szolgái! dicsérjétek az Úrnak nevét,
2 Һазирдин башлап, әбәдил-әбәткичә, Пәрвәрдигарниң намиға тәшәккүр-мәдһийә қайтурулсун!
Áldott legyen az Úr neve mostantól fogva és örökké!
3 Күн чиқардин күн патарға, Пәрвәрдигарниң нами мәдһийилинишкә лайиқтур!
Napkelettől fogva napnyugotig dicsértessék az Úr neve!
4 Пәрвәрдигар әлләрдин жуқури көтирилди; Шан-шәриви әршләрдин жуқуридур.
Felmagasztaltatott az Úr minden pogány nép felett; dicsősége túl van az egeken.
5 Кимму Пәрвәрдигар Худайимизға тәң болалисун — Өз макани жуқурида болсиму,
Kicsoda hasonló az Úrhoz, a mi Istenünkhöz, a ki a magasságban lakozik?
6 Асманларға һәм йәргә қараш үчүн, Өзини төвән қилғучиға?
A ki magát megalázva, tekint szét mennyen és földön;
7 Намрат кишини У топа-чаңдин көтириду; Қиғлиқтин йоқсулни жуқурилитиду;
A ki felemeli az alacsonyt a porból, és a szűkölködőt kivonszsza a sárból,
8 Уни есилзадиләр қатариға, Йәни Өз хәлқиниң есилзадилири арисиға олтарғузиду;
Hogy odaültesse őket a főemberek közé, az ő népének főemberei közé;
9 У туғмас аялни өйгә орунлаштуруп, Уни оғулларниң хошал аниси қилиду. Һәмдусана!
A ki beülteti a meddőt a házba, mint magzatoknak anyját, nagy örömre. Dicsérjétek az Urat!