Зәбур 107
1 Аһ, Пәрвәрдигарға тәшәккүр ейтиңлар! Чүнки У меһривандур, әбәдийдур Униң меһир-муһәббити!
Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
2 Пәрвәрдигар яв қолидин қутқузғанлар, У һәмҗәмәт болуп қутқузған хәлқи буни давамлиқ баян қилсун —
Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
3 Йәни У шәриқ билән ғәриптин, шимал билән җәнуптин, Һәр қайси жутлардин жиғивелинғанлар буни ейтсун!
És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
4 Улар чөл-баяванни кезип пинһан йолда адашти, Адәм маканлашқан һеч бир шәһәрни тапалмастин.
Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
5 Ач һәмдә уссуз болуп, Җени чиқай дәп қалди.
Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
6 Андин Пәрвәрдигарға пәряд қилди, У уларни мушәққәтлиридин азат қилди.
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
7 Маканлашқидәк шәһәргә йәткичә, У уларни түз йолда башлиди.
És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
8 Улар Пәрвәрдигарға тәшәккүр ейтсун! Униң өзгәрмәс муһәббити үчүн, Инсан балилириға көрсәткән мөҗизилири үчүн!
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
9 Чүнки У чаңқиған көңүлни қандурди, Ач қалған җанни есил немәтләр билән толдурди.
Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
10 Зүлмәттә, өлүм көләңгисидә яшиғанлар, Төмүр кишән селинип, азап чәккәнләрни болса,
A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
11 (Чүнки улар Тәңриниң әмирлиригә қаршилиқ қилди, Һәммидин Алий Болғучиниң несиһәтини кәмситти)
Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
12 — У уларни җапа-мушәққәт тартқузуп кәмтәр қилди, Улар путлишип жиқилди, уларға ярдәмгә бирисиму йоқ еди.
Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
13 Андин Пәрвәрдигарға йелинип пәряд қилди, У уларни мушәққәтлиридин азат қилди.
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
14 Уларни зулмәт һәм өлүм сайисидин чиқирип, Уларниң зәнҗир-асарәтлирини сундуруп ташлиди.
Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
15 Улар Пәрвәрдигарға тәшәккүр ейтсун! Униң өзгәрмәс муһәббити үчүн, Инсан балилириға көрсәткән мөҗизилири үчүн!
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
16 Мана У мис дәрвазиларни парә-парә қилип, Төмүр тақақларни кесип ташлиди.
Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
17 Һамақәтләр өз итаәтсизлик йоллиридин, Қәбиһликлиридин азапларға учрайду;
A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
18 Көңлидә һәр хил озуқ-түлүктин бизар болуп, Өлүм дәрвазилириға йеқинлишиду.
Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
19 Андин Пәрвәрдигарға йелинип пәряд қилиду, У уларни мушәққәтлиридин азат қилиду.
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
20 У сөз-каламини әвәтип, уларни сақайтиду, Уларни заваллиқлиридин қутқузиду.
Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
21 Улар Пәрвәрдигарға тәшәккүр ейтсун! Униң өзгәрмәс муһәббити үчүн, Адәм балилириға көрсәткән мөҗизилири үчүн!
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
22 Қурбанлиқ сүпитидә тәшәккүрләр ейтсун, Униң қилғанлирини тәнтәнилик нахшилар билән баян қилсун!
És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
23 Кемиләрдә деңизға чүшүп қатниғучилар, Улуқ суларда тирикчилик қилғучилар,
A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
24 Булар Пәрвәрдигарниң ишлириға гувачидур, Чоңқур океанда көрсәткән карамәтләрни көргүчидур.
Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
25 Чүнки У бир сөз биләнла шиддәтлик шамални чиқирип, Долқунлирини өркәшлитиду;
Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
26 Кемичиләр асман-пәләк өрләйду, Суларниң тәһтилиригә чүшиду, Дәһшәттин уларниң җени ерип кетиду.
Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
27 Улар мәс адәмдәк әләң-сәләң ирғаңлайду, Һәр қандақ әқил-чариси түгәйду;
Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
28 Андин Пәрвәрдигарға йелинип пәряд қилиду, У уларни мушәққәтлиридин азат қилиду.
De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
29 У боранни тиничлитиду, Су долқунлириму җим болиду.
Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
30 Шуниң билән улар течлиғидин шатлиниду; У уларни тәшна болған арамгаһиға йетәкләп бариду.
És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
31 Улар Пәрвәрдигарға тәшәккүр ейтсун! Униң өзгәрмәс муһәббити үчүн, Инсан балилириға көрсәткән мөҗизилири үчүн!
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
32 Улар хәлиқниң җамаитидиму Уни улуқлисун, Ақсақаллар мәҗлисидә Уни мәдһийилисун.
És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
33 У дәрияларни чөлгә, Булақларни қақаслиққа айландуриду.
Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
34 Аһалисиниң яманлиғи түпәйлидин, Һосуллуқ йәрни шорлуқ қилиду.
Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
35 У йәнә чөл-баяванни көлгә, Чаңқақ йәрни булақларға айландуриду;
Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
36 Ачларни шу йәргә җайлаштуруп, Улар олтирақлашқан бир шәһәрни бәрпа қилиду;
És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
37 Улар етизларни һайдап-терип, үзүмзарларни бәрпа қилиду; Булар һосул-мәһсулатни мол бериду.
És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
38 У уларға бәрикәт бериду, Шуниң билән уларниң сани хеләла ешип бариду, У уларниң мал-варанлирини һеч азайтмайду.
És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
39 Улар йәнә җәбир-зулум, бала-қаза һәм дәрд-әләмгә йолуғуп, Сани азийип, пүкүлиду.
De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
40 У есилзадиләр үстигә кәмситишлирини төкиду, Йолсиз дәшт-сәһрада уларни сәргәрдан қилиду;
Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
41 Лекин мискин адәмни җәбир-зулумдин жуқури көтирип сақлайду, Униң аилә-тавабатини қой падисидәк көп қилиду.
De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
42 Буни көңли дуруслар көрүп шатлиниду; Пасиқларниң ағзи етилиду.
Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
43 Кимки дана болса, буларни байқисун, Пәрвәрдигарниң меһри-шәпқәтлирини чүшәнсун!
A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
