Пәнд-несиһәтләр 8
1 [Қулақ сал, ] даналиқ чақириватмамду? Йоруқлуқ сада чиқириватмамду?
Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát?
2 Йолларниң егиз җайлиридин, Доқмушлардин у орун алиду,
A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.
3 Шәһәргә киридиған қовуқларниң йенида, Һәр қандақ дәрваза еғизлирида у мураҗиәт қилмақта: —
A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.
4 «И мөтивәрләр, силәргә мураҗәт қилимән, Һәй, адәм балилири, садани силәр үчүн қилимән,
Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz van!
5 Гөдәк болғанлар, зерәкликни үгинивелиңлар, Ахмақ болғанлар, йоруқлуққа еришиңлар!
Értsétek meg ti együgyűek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.
6 Маңа қулақ селиңлар, Чүнки гөзәл нәрсиләрни дәп беримән, Ағзимни ечип, дурус ишларни [силәргә] йәткүзимән.
Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság.
7 Ейтқанлирим һәқиқәттур, Ағзим рәзилликтин нәпрәтлиниду;
Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.
8 Сөзлиримниң һәммиси һәқ, Уларда һеч қандақ һейлигәрлик яки әгитмилик йоқтур.
Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.
9 Уларниң һәммиси чүшәнгәнләр үчүн ениқ, Билим алғанлар үчүн дурус-тоғридур.
Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.
10 Күмүчкә еришкәндин көрә, несиһәтлиримни қобул қилиңлар, Сап алтунни елиштин көрә билимни елиңлар.
Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.
11 Чүнки даналиқ ләәл-яқутлардин әвзәл, Һәр қандақ әтиварлиқ нәрсәңму униңға тәң кәлмәстур.
Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek.
12 Мән болсам даналиқмән, Зерәклик билән биллә туримән, Истиқамәттин келип чиққан билимни аян қилимән.
Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.
13 Пәрвәрдигардин әйминиш — Яманлиққа нәпрәтлиниш демәктур; Тәкәббурлуқ, мәғрурлуқ, яман йол һәм шум еғизни өч көримән.
Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm.
14 Мәндә убдан мәслиһәтләр, пишқан һекмәт бар; Мән дегән йоруқлуқ, қудрәт мәндидур.
Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő.
15 Падишаһлар мән арқилиқ һөкүм сүриду, Мәнсиз һакимлар адил һөкүм чиқармас.
Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.
16 Мән арқилиқла әмирләр идарә қилиду, Алийҗанаблар, йәр йүзидики барлиқ сорақчилар [тоғра] һөкүм қилиду.
Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.
17 Кимки мени сөйсә, мәнму уни сөйимән, Мени тәлмүрүп издигәнләр мени тапалайду;
Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.
18 Мәндә байлиқ, шөһрәт, Һәтта кониримас, көчмәс дөләт вә һәққанийәтму бар.
Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.
19 Мәндин чиққан мевә алтундин, Һәтта сап алтундин қиммәтликтур, Мәндин алидиған дарамәт сап күмүчтинму үстүндур.
Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.
20 Мән һәққанийәт йолиға маңимән; Адаләт йолиниң оттурисида жүримәнки,
Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.
21 Мени сөйгәнләрни әмәлий нәрсиләргә мирас қилдуримән; Уларниң ғәзнилирини толдуримән.
Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.
22 Пәрвәрдигар ишлирини башлишидила, Қедимдә ясиғанлиридин бурунла, Мән униңға тәвәдурмән. Әзәлдин тартипла — муқәддәмдә, Йәр-зимин яритилмастила, Мән тикләнгәнмән.
Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.
Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.
24 Чоңқур һаңлар, деңиз-океанлар апиридә болуштин авал, Мән мәйданға чиқирилғанмән; Мол су урғуп туридиған булақлар болмастинла,
Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.
25 Егиз тағлар өз орунлириға қоюлмастинла, төпиликләр шәкилләнмәстинла, [Пәрвәрдигар] бепаян зимин, кәң далаларни, Аләмниң әслийдики топа-чаңлириниму техи яратмастинла, Мән мәйданға чиқирилғанмән.
Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.
Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.
27 У асманларни бена қиливатқинида, Деңиз йүзигә упуқ сизиғини сизиватқинида, Әрштә булутларни орунлаштуруп, Чоңқур деңиздики булақ-мәнбәләрни мустәһкәмләватқинида, Деңиз сулирини бекиткән даиридин ешип кәтмисун дәп пәрман чүшүриватқинида, Бепаян зиминниң һуллирини қуруватқинида, Мән у йәрдә едим;
Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;
Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;
Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
30 Шу чағда гоя уста бир һүнәрвәндәк Униң йенида турған едим, Мән һәрдайим Униң алдида шатлинаттим, мән Униң күндилик дилъарами едим;
Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.
31 Мән Униң алимидин, йәр-зиминидин шатлинип, Дуниядики инсанлардин хурсәнлик тепип жүрәттим,
Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.
32 Шуңа и балилар, әнди маңа қулақ селиңлар; Чүнки йоллиримни чиң тутқанлар нәқәдәр бәхит тапар!
És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.
33 Алған несиһәткә әмәл қилип, Дана болғин, уни рәт қилма.
Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
34 Сөзүмгә қулақ селип, Һәркүни дәрвазилирим алдидин кәтмәй, Ишиклирим алдида мени күтидиған киши нәқәдәр бәхитликтур!
Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
35 Кимки мени тапса һаятни тапиду, Пәрвәрдигарниң шәпқитигә несип болиду.
Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
36 Лекин маңа гуна қилған һәр ким өз җениға зиян кәлтүриду, Мени яман көргәнләр өлүмни дост тутқан болиду».
De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!
