< Пәнд-несиһәтләр 29 >
1 Қайта-қайта әйиплинип туруп йәнә бойни қаттиқлиқ қилған киши, Туюқсиздин давалиғусиз янҗилар.
Joka kuritukselle on uppiniskainen, hän äkisti kadotetaan ilman yhdetäkään avuta.
2 Һәққанийлар гүлләнсә, пухралири шатлинар, Қәбиһләр һоқуқ тутса пухра налә-пәряд көтирәр.
Kuin vanhurskaita monta on, niin kansa iloitsee; vaan kuin jumalatoin hallitsee, niin kansa huokaa.
3 Даналиқни сөйгән оғул атисини хуш қилар; Бирақ паһишиләргә һәмраһ болған униң мал-мүлкини бузуп-чачар.
Joka viisautta rakastaa, hän iloittaa isänsä; mutta joka huoria elättää, hän tuhlaa tavaraansa.
4 Падиша адаләт билән жутини тинич қилар; Бирақ баҗ-селиқ салған болса, уни вәйран қилар.
Kuningas rakentaa oikeudella valtakunnan; vaan lahjain ottaja sen turmelee.
5 Өз йеқиниға хушамәт қилған киши, Униң путлириға тор тәйярлап қойғандур.
Joka lähimmäisensä kanssa liehakoitsee, hän hajoittaa verkon jalkainsa eteen.
6 Рәзил адәмниң гунайи өзигә қапқан ясап қурар; Бирақ һәққаний киши нахшилар билән шатлинар.
Kuin paha syntiä tekee, niin hän hänensä paulaan sekoittaa; vaan vanhurskas riemuitsee, ja hänellä on ilo.
7 Һәққаний киши мискинниң дәвасиға көңүл бөлүр; Бирақ яманлар болса бу ишни чүшәнмәс.
Vanhurskas tuntee köyhän asian; vaan jumalatoin ei ymmärrä viisautta.
8 Һакавур кишиләр шәһәрни қутритип давалғутар; Бирақ ақиланиләр аччиқ ғәзәпләрни яндурар.
Pilkkaajat hajoittavat kaupungin; vaan viisaat asettavat vihan.
9 Дана киши ахмақ билән дәвалашса, Ахмақ һүрпийиду яки күлиду, нәтиҗиси һаман течлиқ болмас.
Kuin viisas tulee tyhmän kanssa oikeutta käymään, joko hän on vihainen eli iloinen, niin ei ole hänellä yhtään lepoa.
10 Қанхорлар пак-диянәтликләргә нәпрәтлинәр; Дурусларниң җенини болса, улар қәстләр.
Verikoirat vihaavat siviää; vaan vanhurskaat holhovat häntä.
11 Ахмақ һәрдайим ичидики һәммини ашкарә қилар; Бирақ дана өзини бесивалар.
Tyhmä vuodattaa kaiken henkensä; vaan viisas sen pidättää.
12 Һөкүмдар ялған сөзләргә қулақ салса, Униң барлиқ хизмәткарлири яман үгәнмәй қалмас.
Päämies, joka valhetta rakastaa, hänen palveliansa ovat kaikki jumalattomat.
13 Гадай билән уни әзгүчи киши бир зиминда яшар; Һәр иккисиниң көзини нурландурғучи Пәрвәрдигардур.
Köyhä ja rikas kohtasivat toinen toisensa: Herra valaisee heidän molempain silmänsä.
14 Йоқсулларни диянәт билән сориған падишаниң болса, Тәхти мәңгүгә мәһкәм турар.
Kuningas, joka uskollisesti tuomitsee köyhiä, hänen istuimensa vahvistetaan ijankaikkisesti.
15 Таяқ билән тәнбиһ-несиһәт балиларға даналиқ йәткүзәр; Бирақ өз мәйлигә қоюп берилгән бала анисини хиҗаләткә қалдурар.
Vitsa ja rangaistus antaa viisauden; vaan itsevaltainen lapsi häpäisee äitinsä.
16 Яманлар гүллинип кәтсә, наһәқлик көпийәр; Лекин һәққанийлар уларниң жиқилғинини көрәр.
Jossa monta jumalatointa on, siinä on monta syntiä; vaan vanhurskaat näkevät heidän lankeemisensa.
17 Оғлуңни тәрбәлисәң, у сени арам тапқузар; У көңлүңни сөйүндүрәр.
Kurita poikaas, niin hän sinua virvoitaa, ja saattaa sielus iloiseksi.
18 [Пәрвәрдигарниң] вәһийси болмиған әлниң пухралири йолдин чиқип башпанаһсиз қалар; Лекин Тәврат-қануниға әмәл қилидиған киши бәхитликтур.
Kuin ennustukset loppuvat, niin kansa hajoitetaan; vaan autuas kätkee lain.
19 Қулни сөз биләнла түзәткили болмас; У сөзүңни чүшәнгән болсиму, етивар қилмас.
Palvelia ei anna itsiänsä kurittaa sanoilla; sillä vaikka hän sen ymmärtää, niin ei hän vastaa.
20 Ағзини басалмайдиған кишини көргәнму? Униңдин үмүт күткәндин, ахмақтин үмүт күтүш әвзәлдур.
Jos sinä näet jonkun, joka on nopsa puhumaan: enempi on toivoa tyhmästä kuin hänestä.
21 Кимки өз қулини кичигидин тартип өз мәйлигә қоюп бәрсә, Күнләрниң биридә униң бешиға чиқар.
Jos palvelia nuoruudesta herkullisesti pidetään, niin hän tahtoo sitte poikana olla.
22 Териккәк киши җедәл-маҗира қозғап турар; Асан аччиқлинидиған кишиниң гуналири көптур.
Vihainen mies saattaa riidan, ja kiukkuinen tekee monta syntiä.
23 Мәғрурлуқ кишини пәс қилар, Бирақ кәмтәрлик кишини һөрмәткә ериштүрәр.
Ylpeys kukistaa ihmisen; vaan kunnia korottaa nöyrän.
24 Оғри билән шерик болған киши өз җениға дүшмәндур; У сорақчиниң [гува беришкә] агаһландурушини аңлисиму, лекин раст гәп қилишқа петиналмас.
Joka varkaan kanssa on osallinen, hän vihaa sieluansa, niin myös se, joka kuulee kirouksen ja ei ilmoita.
25 Инсан балисидин қорқуш адәмни қапқанқа чүшүриду; Бирақ кимки Пәрвәрдигарға таянған болса, у бехәтәр көтириләр.
Joka pelkää ihmistä, hän tulee lankeemukseen; mutta joka luottaa Herraan, hän tulee pidetyksi ylös.
26 Көп кишиләр һөкүмдардин илтипат издәп жүрәр; Бирақ адәмниң һәқ-рисқи пәқәт Пәрвәрдигарниңла қолидидур.
Moni etsii päämiehenkasvoja; mutta jokaisen tuomio tulee Herralta.
27 Наһәқләр һәққанийларға жиркиничликтур; Дурус йолда маңған кишиләр яманларға жиркиничликтур.
Jumalatoin ihminen on vanhurskaille kauhistus; ja joka oikialla tiellä on, hän on jumalattomalle kauhistus.