Пәнд-несиһәтләр 27
1 Әтики күнүң тоғрилиқ махтанма, Чүнки бир күни немә болидиғиниңниму билмәйсән.
Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap tereád.
2 Сени башқилар махтисун, өз ағзиң мундақ қилмисун, Ят адәм сени махтисун, өз ләвлириң ундақ қилмисун.
Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.
3 Таш еғир, қум хелә җиң басар, Бирақ ахмақ кәлтүридиған хапичилиқ иккисидин техиму еғирдур.
Nehézség van a kőben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél.
4 Ғәзәп рәһимсиздур, Қәһр болса кәлкүндәк адәмни еқитип кетәр, Бирақ ким һәсәтхорлуқ алдида тақабил туралисун?
A búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt?
5 Ашкарә әйипләш йошурун муһәббәттин әладур.
Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.
6 Достниң қолидин йегән зәхимләр садиқлиқтин болиду; Бирақ дүшмәнниң сөйүшлири һейлигәрликтур.
Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; és temérdek a gyűlölőnek csókja.
7 Тоқ киши һәсәл көнигидинму бизардур, Ач кишигә һәр қандақ аччиқ нәрсиму татлиқ билинәр.
A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.
8 Жут маканидин айрилған киши, Угисидин айрилип жүргән қушқа охшар.
Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, a ki elbujdosott az ő lakóhelyétől.
9 Әтир вә хушбуй көңүлни ачар, Җан көйәр достниң сәмимий мәслиһәти кишини риғбәтләндүрәр. Җан көйәр достниң сәмимий, хушхуй мәслиһәти кишини хуш қилур.
Mint a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az ő barátjának édes szavai is, melyek lelke tanácsából valók.
10 Өз достуңни, атаңниң достиниму унтума; Бешиңға күн чүшкәндә қериндишиңниң өйигә кирип йелинма; Йеқиндики дост, жирақтики қериндаштин әла.
A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.
11 И оғлум, дана бол, көңлүмни хуш қил, Шундақ қилғиниңда мени мәсқирә қилидиғанларға җавап берәләймән.
Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.
12 Зерәк киши балайиқазани алдин көрүп қачар; Саддилар алдиға берип зиян тартар.
Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják.
13 Ятқа кепил болған кишидин қәризгә тонини тутуп алғин; Ят хотунға капаләт бәргән кишидин капаләт пули ал.
Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.
14 Қақ сәһәрдә туруп, жуқури авазда достиға бәхит тилигәнлик, Өзини қарғаш һесаплинар.
A ki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.
15 Ямғурлуқ күндики тохтимай чүшкән тамчә-тамчә йеғин, Вә соқушқақ хотун бир-биригә охшаштур.
A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.
16 Уни тизгәнләш боранни тосқанға, Яки яғни оң қол билән чаңгаллиғанға охшаштур.
Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik.
17 Төмүрни төмүргә билисә өткүрләшкәндәк, Достларму бир-бирини өткүрләштүрәр.
Miképen egyik vassal a másikat élesítik, a képen az ember élesíti az ő barátjának orczáját.
18 Әнҗир көчитини пәрвиш қилғучи униңдин әнҗир йәйду; Ғоҗайинини асрап күткән қул иззәт тапиду.
Mint a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik.
19 Суда адәмниң йүзи әкс әткәндәк, Инсанниң қәлбиниң қандақлиғи өз йенидики киши арқилиқ билинәр.
Mint a vízben egyik orcza a másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat.
Mint a sír és a pokol meg nem elégednek, úgy az embernek szemei meg nem elégednek. (Sheol h7585)
21 Сапал қазан күмүчни, чанақ алтунни тавлар, Адәм болса махталғанда синилар.
Mint az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében próbáltatik meg, úgy az ember az ő híre-neve szerint.
22 Ахмақни буғдай билән биргә сәндәлдә талқан қилип соқсаңму, Ахмақлиғи йәнила униңда турар.
Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága.
23 Падилириңниң әһвалини убдан билип тур, Мал-варанлириңдин яхши хәвәр ал;
Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.
24 Чүнки байлиқниң мәңгү капалити болмас, Таҗ-тәхтму дәвирдин-дәвиргичә турамду?
Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é?
25 Қуруған чөпләр орулғандин кейин, Юмран чөпләр өсүп чиққанда, Тағ бағридинму явайи чөпләр жиғилғанда,
Mikor levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek:
26 Шу чағда қозиларниң жуңлири қирқилип кийимиң болар; Өшкиләрни сатқан пулға бир етиз келәр,
Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául,
27 Һәмдә өшкиләрниң сүтлири сениң һәм аилидикилириңниң озуқлуғини, Дедәклириңниң қосиғини тәминләшкиму йетәр.
És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.
