Пәнд-несиһәтләр 23
1 Катта әрбаб билән һәмдәстихан болсаң, Алдиңдики ким екәнлигини убдан ойлан.
Midőn leülsz étkezni az uralkodóval, ügyelve ügyelj arra, hogy ki van előtted;
2 Иштийиң яман болса, Гелиңға пичақ тәңләп турғандәк өзүңни тарт.
kést tennél a torkodra, ha vágynak vagy az embere.
3 Униң назу-немәтлирини тама қилма, Улар адәм алдайдиған тамақлардур.
Ne kívánkozzál csemegéi után, hisz hazugság étele az.
4 Бай болимән дәп өзүңни упратма; Өзүңниң зеһниңни бу ишқа қаратма.
Ne fáradozzál, hogy meggazdagodj, eszességednél fogva hagyj föl avval.
5 [Байлиқларға] көз тикишиң биләнла, улар йоқ болиду; Пул-мал дәрвәқә өзигә қанат ясап, Худди бүркүттәк асманға учуп кетәр.
A mint ráröpíted szemeidet, nincs meg; mert bizony szárnyakat csinál magának, mint a sas, mely az égbe röpül.
6 Ач көзниң ненини йемә, Униң есил назу-немәтлирини тама қилма;
Ne étkezzél az irigyszeműnek ételéből és ne kívánkozzál csemegéi után.
7 Чүнки униң көңли қандақ болғандәк, өзиму шундақ. У ағзида: — Қени, алсила, ичсилә! — десиму, Бирақ көңлидә сени ойлиғини йоқ.
Mert olyan ő, a mint lelkében számítgat; egyél és igyál mondja neked, de szíve nincs veled.
8 Йегән бир жутум таамниму қусуветисән, Униңға қилған чирайлиқ сөзлириңму бекарға кәткән болиду.
Falatodat, melyet megettél, kihányod, elvesztegetted kedves beszédeidet.
9 Ахмаққа йол көрситип салма, Чүнки у әқил сөзлириңни көзгә илмас.
Balgának fülei előtt ne beszélj, mert kigúnyolná szavaid eszes voltát.
10 Қедимдә бекиткән йәрниң пасил ташлирини йөткимә, Житимларниң етизлириғиму аяқ басма;
Ne told el az ősrégi határt, s az árvák földjeibe ne lépj be;
11 Чүнки уларниң Һәмҗәмәт-Қутқузғучиси интайин күчлүктур; У Өзи улар үчүн үстүңдин дәва қилар.
mert megváltójuk erős, ő viszi majd ügyüket ellened.
12 Несиһәткә көңүл қой, Илим-билимләргә қулақ сал.
Nyújtsd oda az oktatásnak szívedet és füledet a tudás mondásainak.
13 Балаңға тәрбийә бериштин еринмә; Әгәр таяқ билән урсаң, у өлүп кәтмәйду;
Ne vond meg a fiútól a fenyítést; midőn vesszővel vered, nem hal meg;
te vesszővel vered őt és lelkét az alvilágtól mented meg. (Sheol h7585)
15 И оғлум, дана болсаң, Мениң қәлбим қанчә хуш болар еди!
Fiam, ha bölcs lett a szíved, örül az én szívem is;
16 Ағзиңда орунлуқ сөзләр болса, ич-ичимдин шатлинимән.
és vigadnak veséim, mikor ajkaid egyeneset beszélnek.
17 Гуна садир қилғучиларға рәшк қилма, Һәрдайим Пәрвәрдигардин әймиништә турғин;
Ne irigykedjék szíved a vétkesekre, hanem istenfélelemben legyen egész nap.
18 Шундақ қилғиниңда җәзмән көридиған яхши күнүң болиду, Арзу-үмүтүң бекарға кәтмәс.
Mert bizony van jövendő, és reményed nem írtatik ki.
19 И оғлум, сөзүмгә қулақ селип дана бол, Қәлбиңни [Худаниң] йолиға башлиғин.
Halljad, fiam te, és légy bölcs, és igazítsd az útra szívedet.
20 Мәйхорларға арилашма, Нәпси яман гөшхорлар билән барди-кәлди қилма;
Ne légy azok közt, kik bort isznak, azok közt, kik húsban dőzsölnek.
21 Чүнки һарақкәш билән нәпси яман ахирида йоқсуллуқта қалар, Ғәпләт уйқисиға патқанларға җәндә кийимни кийгүзәр.
Mert az iszákos és dőzsölő elszegényedik, és rongyokba, öltöztet a szendergés.
22 Сени тапқан атаңниң сөзини аңла, Анаң қериғанда униңға һөрмәтсизлик қилма.
Hallgass atyádra, a ki téged nemzett, s ne gúnyolódjál, midőn megvénült az anyád.
23 Һәқиқәтни сетивал, Уни һәргиз сетивәтмә. Даналиқ, тәрбийә вә йорутулушниму ал.
Igazságot szerezz és ne add el, bölcsességet és oktatást és értelmet.
24 Һәққаний балиниң атиси чоң хошаллиқ тапар; Дана оғулни тапқан атиси униңдин хурсән болар.
Ujjongva ujjong az igaznak atyja, s a ki bölcsnek szülője, örül vele.
25 Ата-анаңни сөйүндүрүп, Сени туққан анаңни хуш қил.
Örüljön atyád és anyád, és ujjongjon az, ki téged szült.
26 И оғлум, қәлбиңни маңа тапшур; Көзлириңму һаятлиқ йоллиримға тикилсун!
Adjad, fiam, szívedet énnekem, és szemeid óvják meg az útjaimat.
27 Чүнки паһишә аял чоңқур оридур, Бузуқ ят аял тар зиндандур;
Mert mélységes verem a parázna nő, és szűk kút az idegen nő;
28 Улар қарақчидәк мөкүвелип, Инсанийәт арисидики вапасизларни көпәйтәр.
sőt mint a rabló, úgy leselkedik ő, és hűteleneket az emberek közt gyarapít.
29 Кимдә азап бар? Кимдә дәрд-әләм? Ким җедәл ичидә қалар? Ким налә-пәряд көтирәр? Ким сәвәпсиз ярилинар? Кимниң көзи қизирип кетәр?
Kinek jaj; kinek baj, kinek viszálykodás, kinek panasz, kinek sebek ok nélkül, kinek szemek vörössége?
30 Дәл шарап үстидә узун олтарған, Әбҗәш шараптин тетишқа алдириған мәйхорлар!
Azoknak, kik későig ülnek a bor mellett, azoknak, kik bemennek vizsgálni a kevert italt.
31 Шарапниң әҗайип қизиллиғиға, униң җамдики җулалиғиға, Кишиниң гелидин шундақ силиқ өткәнлигигә мәптун болуп қалма!
Ne nézd a bort, mint piroslik, mint mutatja színét a serlegben, simán csúszik le!
32 Ахирида у зәһәрлик иландәк чеқивалиду, Оқ иландәк нәштирини санҗийду.
A végén mar mint a kígyó, és mint a baziliszk sebesít.
33 Көз алдиңда ғәлитә мәнзириләр көрүниду, Ағзиңдин қалаймиқан сөзләр чиқиду.
Szemeid idegen dolgokat látnak majd, és szíved ferdeségeket beszél;
34 Худди деңиз-океанларда ләйләп қалғандәк, Йәлкәнлик кеминиң мома яғичи үстидә ятқандәк болисән.
s olyan lész, mint a ki a tenger közepén fekszik s mint a ki fekszik az árbócznak tetején.
35 Сән чоқум: — Бириси мени урди, лекин мән яриланмидим! Бириси мени таяқ билән урди, бирақ ағриғини сәзмидим!» — дәйсән. Бирақ сән йәнә: «Һошумға кәлсәмла, мән йәнила шарапни издәймән! — дәйсән.
Megvertek, nem fájt nekem, ütöttek, nem éreztem; mikor ébredek föl? Még továbbra is keresem.
