< Пәнд-несиһәтләр 22 >

1 Яхши нам зор байлиққа егә болуштин әвзәл; Қәдир-қиммәт алтун-күмүчтин үстүндур.
Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
2 Гадай билән бай бир зиминда яшар; Һәр иккисини яратқан Пәрвәрдигардур.
A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
3 Зерәк киши балайиқазани алдин көрүп қачар; Саддилар алдиға берип зиян тартар.
Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
4 Өзини төвән тутуп, Пәрвәрдигардин әйминишниң бәрикити — баяшатлиқ, иззәт-һөрмәт вә һаяттур.
Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
5 Һейлигәрләрниң йолида тикәнләр, қапқанлар ятар; Өз йолиға һези болған киши улардин жирақ болар.
Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
6 Балиға кичигидә мүҗәзигә қарап дурус тәрбийә бәрсәң, Чоң болғанда у шу йолдин чиқмас.
Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7 Байлар мискинләрни башқурур; Қәриздар қәриз егисиниң қулидур.
A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
8 Наһәқлиқ уруғини чачқанниң алидиған һосули балаю-апәттур; Униң ғәзәп-һәйвиси чүшәр.
A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
9 Сехий адәм бәрикәт тапар; Чүнки у мискинләргә өз ненидин бөлүп бәргүчидур.
Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
10 Һакавурни қоғливәтсәң, җедәл-маҗира бесилар; Келишмәсликләр вә шәрмәндичиликләр түгәр.
Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
11 Пак нийәтни қәдирләйдиған кишиниң сөзлири гөзәлдур; Шуңа падиша униң билән дост болар.
A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
12 Пәрвәрдигарниң көзи илим-һәқиқәтни сақлар; У ипласларниң сөзлирини ечип ташлап бекар қилар.
Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13 Һорун адәм: «Ташқирида бир шир туриду, Кочиға чиқсам өлтүрүлимән!» — дәйду.
A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
14 Зинахор аялниң ағзи чоңқур бир оридур; Пәрвәрдигар нарази болған киши униңға чүшүп кетәр.
Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
15 Наданлиқ сәбий балиларниң қәлбигә бағлағлиқтур; Бирақ тәрбийә тайиғи буни униңдин жирақ қилар.
A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
16 Мискинләрни езиш билән бай болған, Вә байларға соғат сунидиған киши, Ахири пәқәт йоқсуллуқта қалар.
A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
17 Қулақ сал, саңа ақиланиләрниң сөзлирини үгитәй; Көңүл қоюп билимимни үгәнгин.
Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
18 Уларни қәлбиңдә чиң тутсаң, Улар саңа шерин болар, Ләвлириңдә сәп болуп тәйяр туриду.
Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19 Чин қәлбиң билән Пәрвәрдигарға тайинишиң үчүн, Бүгүн [бу һекмәтлик сөзләрни] башқа бирисигә әмәс, Бәлки саңа йәткүздум.
Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20 Униңдин мана оттузни яздим, Буниң ичидә несиһәтләр һәм билим бар.
Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
21 Булар билән һәқиқәтниң сөзлириниң дәрвәқә һәқиқәт екәнлигини биләләйсән, Вә шундақ қилип сени әвәткүчиләргә һәқиқәтниң сөзлири билән җавап қайтуралайсән.
Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
22 Йоқсулдин булап алма, у кәмбәғәл турса, Аҗиз мөминләрни сорақ орнида бозәк қилма.
Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
23 Чүнки Пәрвәрдигар уларниң дәвасини көтирәр, Улардин булап алғанлардин булап алар.
Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
24 Мүҗәзи иштик адәм билән дост болма, Қәһрлик адәм билән арилашма,
Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
25 Болмиса, униң яман йолини үгинип қелип, қилтаққа чүшисән.
Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
26 Башқиларға [кепил болуп] қол бәргүчиләрдин болма, Қәризләрни төләшкә капаләт бәргүчиләрдин болма;
Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
27 Сениң қайтуралиғидәк нәрсәң болған болса, Улар орун-көрпилириңни бекардин-бекар астиңдин елип кәтмигән болатти!
Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
28 Ата-бовилириң пасилни бәлгүләп бәргән кона чегара ташлирини йөткимә.
Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
29 Ишни әстайидил вә чаққан беҗиридиған кишини көргәнмидиң? У пәс адәмләрниң хизмитидә болмас; Падишаһларниң алдида турар.
Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.

< Пәнд-несиһәтләр 22 >