< Матта 23 >
1 Бу сөзләрдин кейин, Әйса топ-топ халайиққа вә мухлислириға мундақ деди:
Akkor szólt Jézus a sokaságnak és a tanítványainak:
2 — Тәврат устазлири вә Пәрисийләр Муса пәйғәмбәрниң [һөкүм чиқириш] орнида олтарған болиду.
„Az írástudók és a farizeusok Mózes székében ülnek.
3 Шуңа, уларниң силәргә ейтқан һәммә сөзлиригә көңүл қоюп, дегәнлирини қилиңлар. Лекин уларниң қилғанлиридәк қилмаңлар; чүнки улар өзлириниң дегинигә өзлири әмәл қилмайду,
Ezért amit parancsolnak nektek, mindazt tartsátok meg, és tegyétek meg, de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek. Mert ők mondják, de nem cselekszik.
4 Бәлки улар көтирәлмигидәк еғир жүкләрни бағлап адәмләрниң зиммисигә артип қойиду. Амма өзлири бу жүкләрни көтиришкә бирму бармиғини мидирлитишни хушяқмайду.
Nehéz és elhordozhatatlan terheket kötöznek egybe, és az emberek vállaira vetik, de ők az ujjukkal sem akarják azokat megérinteni.
5 Улар һәммә әмәллирини инсанларға көз-көз қилиш үчүнла қилиду; чүнки улар «айәт қаплири»ни кәң қилип чигивелип, тонлириниң чучилирини узун саңгилитип қойиду;
Minden dolgukat pedig csak azért cselekszik, hogy lássák őket az emberek, mert megszélesítik homlokszíjaikat, megnagyobbítják köntöseik peremét,
6 улар зияпәтләрдә төрдә, синагогларда алдинқи орунларда олтиришқа,
szeretik a lakomákon a főhelyeket, és a gyülekezetekben az első helyeken szeretnek ülni.
7 базарларда кишиләрниң уларға болған [узун] саламлириға вә өзлирини «Устаз, устаз» дәп аташлириға амрақ келиду.
Szeretik, ha a piacokon köszöntik őket, és ha az emberek így hívják őket: Mester, mester!
8 Бирақ силәр болсаңлар «Устаз» дәп атилишни қобул қилмаңлар; чүнки силәрниң ялғуз бирла устазиңлар бар вә һәммиңлар қериндаштурсиләр.
De ti ne hivassátok magatokat mesternek, mert egy a ti mesteretek, a Krisztus, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok.
9 Йәр йүзидә һеч қандақ кишини «Атам» демәңлар, чүнки пәқәт бирла Атаңлар, йәни әрштә Турғучи бардур.
Atyátoknak se szólítsatok senkit ezen a földön, mert egy a ti Atyátok, aki a mennyben van.
10 Силәр «муәллим» дәп атилишниму қобул қилмаңлар, чүнки пәқәт бирла муәллим, йәни Мәсиһниң өзи бардур;
Tanítóknak se hívassátok magatokat, mert egy a ti tanítótok, a Krisztus.
11 бәлки араңларда әң мәртивилик болған киши силәрниң хизмитиңларда болиду.
Hanem aki nagyobb közöttetek, legyen a ti szolgátok.
12 Өзини жуқури тутмақчи болғини төвән қилиниду, өзини төвән тутқини жуқури қилиниду.
Mert aki magát felmagasztalja, megaláztatik, és aki magát megalázza, felmagasztaltatik.
13 Бирақ һалиңларға вай, әй Тәврат устазлири вә Пәрисийләр, сахтипәзләр! Силәр әрш падишалиғиниң ишигини инсанларға тақап келиватисиләр! Я өзүңлар кирмәйсиләр, я киришни истигәнләрниң киришигә йол қоймайсиләр.
De jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert a mennyeknek országát bezárjátok az emberek előtt: ti nem mentek be, és azokat sem engeditek be, akik be akarnának menni.
14 Һалиңларға вай, әй Тәврат устазлири вә Пәрисийләр, сахтипәзләр! Силәр тул аялларниң мал-дуниясини йәватисиләр, шундақтиму башқилар алдида тәқвадар көрүнсәк дәп, узундин-узун дуа қилисиләр. Шуңа, силәр техиму еғир җазаға тартилисиләр.
Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert felemésztitek az özvegyek házát, és színből hosszan imádkoztok: ezért annál súlyosabb lesz a ti büntetésetek.
15 Һалиңларға вай, әй Тәврат устазлири вә Пәрисийләр, сахтипәзләр! Силәр бирла адәмни етиқатиңларға киргүзүш үчүн, деңиз вә қуруқлуқни кезип чиқисиләр. Бирақ у киши киргүзүлгәндин кейин, силәр уни өзлириңлардин икки һәссә бәттәр болған дозақниң пәрзәнти қилип йетиштүрүп чиқисиләр. (Geenna )
Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert megkerülitek a tengert és a földet, hogy egy pogányt zsidóvá tegyetek, és ha azzá lett, a gyehenna fiává teszitek őt, kétszerte inkább magatoknál. (Geenna )
16 Һалиңларға вай, әй қариғу йолбашчилар! Силәр: «Һәр қандақ киши ибадәтхана билән қәсәм қилса, һеч немиси йоқ, бирақ ибадәтханидики алтунни тилға елип қәсәм қилғанлар қәсимидә турушқа қәриздар болиду» дәйсиләр.
Jaj nektek, vak vezetők, akik ezt mondjátok: Ha valaki a templomra esküszik, semmi az, de ha valaki a templom aranyára esküszik, akkor az kötelezi.
17 Әй ахмақлар, корлар! Алтун улуқму яки алтунни муқәддәс қилған ибадәтханиму?
Bolondok és vakok, melyik a nagyobb: az arany vagy a templom, amely szentté teszi az aranyat?
18 Силәр йәнә: «Һәр ким қурбангаһ билән қәсәм қилса, һеч немиси йоқ, бирақ қурбангаһ үстидики һәдийәни тилға елип қәсәм қилғанлар қәсимидә турушқа қәриздар болиду» дәйсиләр.
És: ha valaki az oltárra esküszik, semmi az, de ha valaki a rajta levő ajándékra esküszik, akkor az kötelezi.
19 Әй корлар! Һәдийә улуқму яки һәдийини муқәддәс қилған қурбангаһму?
Bolondok és vakok: melyik a nagyobb, az ajándék vagy az oltár, amely szentté teszi az ajándékot?
20 Шуңа, қурбангаһни тилға елип қәсәм қилғучи болса һәм қурбангаһ билән һәм униң үстидики барлиқ нәрсиләр билән қәсәм қилған болиду.
Aki azért az oltárra esküszik, esküszik arra, és mindazokra, amik azon vannak.
21 Ибадәтханини тилға елип қәсәм қилғучиму һәм ибадәтханини, һәм «ибадәтханида Турғучи»ни тилға елип қәсәм қилған болиду.
És aki a templomra esküszik, esküszik rá és arra, aki abban lakik.
22 Әршни тилға елип қәсәм қилғучи Худаниң тәхти вә тәхттә олтарғучиниң нами билән қәсәм қилған болиду.
És aki az égre esküszik, esküszik az Isten királyi székére és arra, aki abban ül.
23 Һалиңларға вай, әй Тәврат устазлири вә Пәрисийләр, сахтипәзләр! Чүнки силәр һәтта ялпуз, арпибәдиян вә зириләрниң ондин бир үлүшини өшрә қилип Худаға атайсиләр-ю, бирақ Тәврат қануниниң техиму вәзинлик тәрәплири болған адаләт, рәһимдиллик вә садиқлиқни етиварға һеч алмайсиләр. Авал мошу ишларни орундишиңлар керәк, андин шу ишларниму ада қилмай қоймаслиғиңлар керәк.
Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert megdézsmáljátok a mentát, a kaprot és a köményt, és elhagyjátok azt, amik a legnehezebbek a törvényben: az ítéletet, az irgalmasságot és a hűséget; pedig ezeket kellene cselekedni, és azokat sem elhagyni.
24 Әй қариғу йолбашчилар! Силәр [чинәңләрдики] пашини сүзүп еливетисиләр, лекин бирәр төгини пүтүн пети жутуветисиләр!
Vak vezetők: kiszűritek a szúnyogot, a tevét pedig lenyelitek.
25 Һалиңларға вай, әй Тәврат устазлири вә Пәрисийләр, сахтипәзләр! Силәр чинә-қачиларниң тешинила жуюп пакизлиғиниңлар билән уларниң ичи һәртүрлүк һерислик вә ишрәтпәрәсликкә толған.
Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert megtisztítjátok a pohárnak és a tálnak a külsejét, belül pedig meg vannak rakva zsákmánnyal és mértéktelenséggel.
26 Әй қариғу Пәрисий! Авал чинә-қачиниң ичини пакла, шундақта тешиму пак болиду!
Vak farizeus, tisztítsd meg először a pohár és tál belsejét, hogy külsejük is tiszta legyen.
27 Һалиңларға вай, әй Тәврат устазлири вә Пәрисийләр, сахтипәзләр! Силәр ақартип қоюлған, сирти чирайлиқ көрүнидиған лекин ичи өлүкләрниң устиханлири вә һәр хил напак нәрсиләргә толған қәбирләргә охшайсиләр.
Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlóak vagytok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépnek tetszenek, belül pedig holtaknak csontjaival és minden undoksággal vannak teli.
28 Шуниңдәк тешиңлардин инсанларниң алдида һәққаний адәмләрдәк көрүнисиләр, лекин ичиңлар сахтипәзлик вә итаәтсизлик билән толған.
Éppen így ti is, kívülről igazaknak látszotok ugyan, de belül tele vagytok képmutatással és törvénytelenséggel.
29 Һалиңларға вай, әй Тәврат устазлири вә Пәрисийләр, сахтипәзләр! Чүнки силәр пәйғәмбәрләрниң қәбирлирини ясап келиватисиләр, һәққанийларниң мазарлирини безәп келиватисиләр
Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert építitek a próféták sírjait, és felékesítitek az igazak síremlékeit,
30 вә силәр: «Ата-бовилиримизниң заманида яшиған болсақ едуқ, уларниң пәйғәмбәрләрниң қенини төкүшлиригә шерик болмайттуқ» — дәйсиләр.
és ezt mondjátok: Ha atyáink korában éltünk volna, nem lettünk volna bűntársaik a próféták vére ontásában.
31 Шуңа силәр өз сөзүңлар билән өзүңларниң пәйғәмбәрләрни өлтүргәнләрниң әвлатлири екәнлигиңларға гувалиқ бәрдиңлар.
Így hát magatok ellen tesztek bizonyságot, hogy fiai vagytok azoknak, akik megölték a prófétákat.
32 Ундақта, ата-бовилириңлар башлиған қилмишлирини толуқлаңлар!
Töltsétek be ti is atyáitoknak mértékét!
33 Әй иланлар! Зәһәрлик иланларниң нәсиллири! Дозақ җазасидин қандақму қутулаларсиләр? (Geenna )
Kígyók, mérges kígyóknak fajzatai, hogyan kerülitek ki a gyehenna büntetését? (Geenna )
34 Шуңа мана, силәргә пәйғәмбәрләр, данишмәнләр вә алимларни әвәтип туримән. Силәр уларниң бәзилирини крестләп өлтүрисиләр, бәзилирини синагоглириңларда дәрригә басисиләр, шәһәрдин шәһәргә қоғлайсиләр.
Ezért íme, prófétákat, bölcseket és írástudókat küldök hozzátok: és ezek közül némelyeket megöltök és megfeszítetek, másokat ezek közül zsinagógáitokban megostoroztok, és városról városra üldöztök,
35 Шундақ қилип, һәққаний Һабилниң қан қәрзидин тартип таки силәр ибадәтханидики муқәддәс җай билән қурбангаһниң арилиғида өлтүргән Бәрәкияниң оғли Зәкәрияниң қан қәрзигичә, һәққанийларниң йәр йүзидә еқитилған барлиқ қан қәризлири бу дәвирниң бешиға чүшүрүлиду.
hogy rátok szálljon minden igaz vér, amely kiömlött a földön, az igaz Ábelnak vérétől Zakariásnak, Barakiás fiának véréig, akit a templom és az oltár között megöltetek.
36 Мән силәргә бәрһәқ шуни ейтип қояйки, шу қилмишларниң җазасиниң һәммиси мошу дәвирниң бешиға чүшиду.
Bizony mondom néktek, mindezek megtörténnek ezzel a nemzedékkel.
37 Әй Йерусалим, Йерусалим! Пәйғәмбәрләрни өлтүридиған, өзигә әвәтилгән әлчиләрни чалма-кесәк қилидиған шәһәр! Мекиян җүҗилирини қанат астиға жиққандәк пәрзәнтлириңни қанчә қетим қойнумға алмақчи болдум, лекин силәр унимидиңлар!
„Jeruzsálem, Jeruzsálem, ki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek, hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, miképpen a tyúk egybegyűjti kiscsibéit szárnya alá, de te nem akartad.
38 Мана, әнди өйүңлар силәргә харабә болуп қалиду!
Íme, elhagyott lesz a ti házatok.
39 Чүнки мән шуни силәргә ейтип қояйки, силәр: «Пәрвәрдигарниң намида кәлгүчигә мубарәк болсун!» демигичә, силәр мени қайтидин һеч көрәлмәйсиләр.
Mert mondom néktek: Mostantól fogva nem láttok engem mindaddig, amíg ezt nem mondjátok: »Áldott, aki jön az Úr nevében!«“