< Аюп 12 >
1 Аюп җававән мундақ деди: —
Respondió Job y dijo:
2 Силәр бәрһәқ әл-әһлисиләр! Өлсәңлар һекмәтму силәр билән биллә кетиду!
“De veras, vosotros sois hombres, y con vosotros morirá la sabiduría.
3 Мениңму силәрдәк өз әқлим бар, Әқилдә силәрдин қалмаймән; Бунчилик ишларни ким билмәйду?!
También yo tengo seso como vosotros; ninguna ventaja tenéis sobre mí; ¿y quién no sabe lo que decís?
4 Мән өз достлиримға мазақ объекти болдум; Мәндәк Тәңригә илтиҗа қилип, дуаси иҗабәт болған киши, Һәққаний, дурус бир адәм мазақ қилинди!
¡Ludibrio soy de mis amigos! ¡Yo, que clamaba a Dios, y Él le respondía! ¡Yo, el recto e inocente, ahora objeto de oprobio!
5 Раһәттә олтарған кишиләр көңлидә һәр қандақ күлпәтни нәзиригә алмайду; Улар: «Күлпәтләр путлири тейилиш алдида турған кишигила тәйяр туриду» дәп ойлайду.
¡Ignominia al que sufre! —así piensa el que vive sin cuidados—. ¡Caiga desprecio sobre aquel cuyo pie resbala!
6 Қарақчиларниң чедирлири аватлишиду; Тәңригә һақарәт кәлтүридиғанлар аман туриду; Улар өзиниң илаһини өз алқинида көтириду.
Las guaridas de los salteadores gozan de paz, seguros están los que irritan a Dios; a ellos Dios se lo otorga (todo).
7 Әнди һайванлардинму сорап бақ, Улар саңа үгитиду, Асмандики учар-қанатларму саңа дәйду;
Pregunta, te ruego, a las bestias, y ellas te enseñarán, a las aves del cielo, y te lo dirán;
8 Вә яки йәр-зиминға гәп қилсаңчу, Уму саңа үгитиду; Деңиздики белиқлар саңа сөз қилиду.
o habla con la tierra, y ella te instruirá; te lo contarán los peces del mar.
9 Буларниң һәммисини Пәрвәрдигарниң қоли қилғанлиғини ким билмәйду?
¿Quién de todos estos seres no sabe que la mano de Yahvé ha hecho (todas) las cosas?
10 Барлиқ җан егилири, барлиқ әт егилири, Җүмлидин барлиқ инсанниң нәпәси униң қолидидур.
En su mano está el alma de todo viviente, y el soplo de toda carne humana.
11 Еғизда таамни тетиғандәк, Қулақму сөзиниң тоғрилиғини синап бақиду әмәсму?
¿No se ha hecho el oído para discernir las palabras; el paladar para gustar los manjares?
12 Яшанғанларда даналиқ раст тепиламду? Күнлириниң көп болуши билән йорутулуш келәмду?
En los ancianos reside la sabiduría, y en la larga vida la prudencia;
13 Униңдила даналиқ һәм қудрәт бар; Униңдила йолйоруқ һәм йорутуш бардур.
con Él, empero, están la sabiduría y el poder, suyo es el consejo y suya la inteligencia.
14 Мана, У харап қилса, һеч ким қайтидин қуруп чиқалмайду; У қамап қойған адәмни һеч ким қоюветәлмәйду.
Lo que Él derriba, no será reedificado; si Él encierra al hombre, no hay quien lo libre.
15 Мана, У суларни тохтитивалса, сулар қуруп кетиду, У уларни қоюп бәрсә, улар йәр-зиминни бесип вәйран қилиду.
Si detiene las aguas, estas se secan; si las suelta, devastan la tierra.
16 Униңда күч-қудрәт, чин һекмәтму бар; Алдиғучи, алданғучиму униңға тәвәдур.
En Él están el poder y el saber, suyos son el engañado y el que engaña.
17 У мәслиһәтчиләрни ялаңач қилдуруп, ялап елип кетиду, Сорақчиларни рәсва қилиду.
Él hace andar a los consejeros privados (de consejo), y entontece a los jueces.
18 У падишалар [әл-әһлигә] салған кишәнләрни йешиду, Андин шу падишаларни ялаңачлап, чатрақлирини лата биләнла қалдуруп [шәрмәндә қилиду].
Él quita a los reyes la faja, y les ciñe los lomos, con una soga.
19 У каһинларни ялиңаяғ маңдуруп елип кетиду; У күч-һоқуқдарларни ағдуриду.
Hace andar a los sacerdotes descalzos, y a los grandes derriba.
20 У ишәшлик қаралған затларниң ағзини етиду; Ақсақалларниң әқлини елип кетиду.
Quita el habla a los más respetados, y a los ancianos los priva del juicio.
21 У ақсүнәкләрниң үстигә һақарәт төкиду, У палванларниң бәлвеғини йешип [уларни күчсиз қилиду].
Vacía desprecio sobre los príncipes, y afloja el cinto de los fuertes.
22 У қараңғулуқтики чоңқур сирларни ашкарилайду; У өлүмниң сайисини йорутиду.
Descubre lo oculto en las tinieblas, y saca a luz la sombra de la muerte.
23 У әл-жутларни улуқлаштуриду һәм андин уларни гумран қилиду; Әл-жутларни кеңәйтиду, уларни тарқитиду.
Da prosperidad a los pueblos y los destruye, dilata a las naciones, y las reduce.
24 У зиминдики әл-җамаәтниң каттивашлириниң әқлини елип кетиду; Уларни йолсиз дәшт-баяванда сәрсан қилип аздуриду.
Quita la inteligencia a los príncipes de los pueblos de la tierra, y los hace vagar por un desierto sin camino;
25 Улар нурсизландурулуп қараңғулуқта йолни силаштуриду, У уларни мәс болуп қалған кишидәк галди-гулдуң маңдуриду.
andan a tientas en tinieblas, sin tener luz; Él los hace errar como a embriagados.”