Йәшая 55
1 Һой! Барлиқ уссап кәткәнләр, Суға келиңлар! Пули йоқлар, келиңлар, аш-нан сетивелип йәңлар; Мана келиңлар, нә пул нә бәдәл төлимәйла шарап һәм сүт сетивелиңлар;
Oh mindnyájan, kik szomjúhoztok, jertek e vizekre, ti is, kiknek nincs pénzetek, jertek, vegyetek és egyetek, jertek, vegyetek pénz nélkül és ingyen, bort és tejet.
2 Немишкә һәқиқий аш-нан болмайдиған нәрсигә пул хәҗләйсиләр? Әҗириңларни адәмни һеч қанаәтләндүрмәйдиған нәрсиләр үчүн сәрп қилисиләр? Гепимни көңүл қоюп аңлаңлар, яхшисидин йәңлар, Көңлүңлар молчилиқтин қанаәтлиниду;
Miért adtok pénzt azért, a mi nem kenyér, és gyűjtött kincseteket azért, a mi meg nem elégíthet? Hallgassatok, hallgassatok reám, hogy jót egyetek, és gyönyörködjék lelketek kövérségben.
3 Маңа қулақ селиңлар, йенимға келиңлар; Аңлаңлар, җениңлар һаятқа еришиду; Вә Мән силәр үчүн мәңгүлүк бир әһдә түзүп беримән: — Шу әһдә — Давутқа вәдә қилинған меһри-шәпқәтләрдур!
Hajtsátok ide füleiteket és jertek hozzám; hallgassatok, hogy éljen lelketek, és szerzek veletek örök szövetséget, Dávid iránt való változhatatlan kegyelmességem szerint.
4 Мана, Мән уни әл-жутларға гувачи сүпитидә, Әл-жутларға йетәкчи һәм сәркәрдә сүпитидә тәқдим қилдим —
Ímé, bizonyságul adtam őt a népeknek, fejedelmül és parancsolóul népeknek.
5 — «Мана, сән өзүңгә ят бир әлни чақирисән, Сени билмигән бир әл йениңға жүгүрүп келиду; Сәвәви болса Пәрвәрдигар Худайиң, Исраилдики Муқәддәс Болғучиниң Өзидур; Чүнки У сени улуқлап саңа гөзәллик-җулалиқни яр қилди».
Ímé, nem ismert népet hívsz elő, és a nép, a mely téged nem ismert, hozzád siet az Úrért, Istenedért és Izráel Szentjéért, hogy téged megdicsőített.
6 — Издәңлар Пәрвәрдигарни, У Өзини тапқузмақчи болған пәйттә; У йеқин турған вақтида униңға нида қилиңлар!
Keressétek az Urat, a míg megtalálható, hívjátok őt segítségül, a míg közel van.
7 Рәзил адәм өз йолини, Наһәқ адәм өз ой-хияллирини ташлисун, Пәрвәрдигарниң йениға қайтип кәлсун, У униңға рәһимдиллиқ көрситиду; Худайимизниң йениға қайтип кәлсун, У зор кәчүрүм қилиду.
Hagyja el a gonosz az ő útát, és a bűnös férfiú gondolatait, és térjen az Úrhoz, és könyörül rajta, és a mi Istenünkhöz, mert bővelkedik a megbocsátásban.
8 Чүнки Мениң ойлиғанлирим силәрниң ойлиғанлириңлар әмәс, Мениң йоллирим болса силәрниң йоллириңлар әмәстур;
Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a ti útaitok az én útaim, így szól az Úr!
9 Чүнки асман йәрдин қанчә жуқури болғинидәк, Мана Өз йоллирим силәрниң йоллириңлардин, Мениң ойлиғанлирим силәрниң ойлиғанлириңлардин шунчә жуқуридур.
Mert a mint magasabbak az egek a földnél, akképen magasabbak az én útaim útaitoknál, és gondolataim gondolataitoknál!
10 Ямғур һәм қар асмандин чүшүп, Йәр йүзини суғирип уни көкәртип, чечәклитип, Териғучиға уруқни, йегүчигә аш-нанни тәминлигичә қайтмайдиғандәк,
Mert mint leszáll az eső és a hó az égből, és oda vissza nem tér, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi azt, és magot ád a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek:
11 Мана Мениң ағзимдин чиққан сөз-каламим шундақтур; Өз көңлүмдикини әмәлгә ашурмиғичә, Уни әвәтиш мәхситимгә толуқ йәтмигичә, У Өзүмгә бекардин-бекар қайтмайду.
Így lesz az én beszédem, a mely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, a mit akarok, és szerencsés lesz ott, a hová küldöttem.
12 Чүнки силәр шат-хурам һалда чиқисиләр; Арам-хатирҗәмликтә йетәклинип чиқисиләр; Тағлар һәм дөңләр силәрниң алдиңларда нахша яңритиду, Далалардики барлиқ дәл-дәрәқләр чавак челишип тәнтәнә қилиду;
Mert örömmel jöttök ki, és békességben vezéreltettek; a hegyek és halmok ujjongva énekelnek ti előttetek, és a mező minden fái tapsolnak.
13 Янтақлиқниң орнида қариғай, Җиғанлиқниң орнида хадас дәриғи өсиду; Мошулар болса Пәрвәрдигарға бир нам кәлтүриду, Мәңгүгә үзүлмәс карамәт болиду.
A tövis helyén cziprus nevekedik, és bogács helyett mirtus nevekedik, és lesz ez az Úrnak dicsőségül és örök jegyül, a mely el nem töröltetik.
