Самуил 2 22
1 Пәрвәрдигар уни барлиқ дүшмәнлиридин һәм Саул падишаниң қолидин қутқузған күни, у Пәрвәрдигарға бу күйни ейтти: —
És elmondta Dávid az Örökkévalónak ez ének szavait, amely napon megmentette őt az Örökkévaló mind az ellenségei kezéből meg Sául kezéből.
2 У мундақ деди: — Пәрвәрдигар мениң хада теғим, мениң қорғиним, мениң ниҗаткаримдур!
Mondta: Oh Örökkévaló, szirtem és váram és megszabadítóm nekem.
3 Худа мениң қорам тешимдур, мән Униңға тайинимән — У мениң қалқиним, мениң қутқузғучи мүңгүзүм, Мениң егиз мунарим вә башпанаһим, мениң қутқузғучимдур; Сән мени зораванлардин қутқузисән!
Isten, sziklám, kihez menekülök; pajzsom, üdvöm szaruja, mentsváram és menedékem, segítőm, erőszaktól megsegítesz.
4 Мәдһийиләргә лайиқ Пәрвәрдигарға мән нида қилимән, Шундақ қилип, мән дүшмәнлиримдин қутқузулимән;
A dicséretest szólítom, az Örökkévalót, és elleneimtől megsegíttetem.
5 Чүнки өлүмниң асарәтлири мени қоршивалди, Ихлассизларниң ямрап кетиши мени қорқитивәтти;
Mert körülfogtak halálnak hullámai, vésznek árjai ijesztettek;
alvilágnak kötelei környékeztek, elémkerültek halálnak tőrei. (Sheol h7585)
7 Қийналғинимда мән Пәрвәрдигарға нида қилдим, Худайимға пәряд көтәрдим; У ибадәтханисидин авазимни аңлиди, Мениң пәрядим Униң қулиқиға кирди.
Szorultságomban szólítom az Örökkévalót és Istenemhez kiáltok: hallotta templomából szavamat, fohászom eljutott füleibe.
8 Андин йәр-зимин тәврәп силкинип кәтти, Асманларниң һуллири дәһшәтлик тәврәнди, силкинип кәтти; Чүнки У ғәзәпләнди.
Megingott, megrezgett a föld, az ég alapjai megreszkettek, meginogtak, mert haragra lobbant.
9 Униң димиғидин ис өрләп туратти, Ағзидин чиққан от һәммисини жутувәтти; Униңдин көмүр чоғлири чиқти;
Füst szállott föl orrából és tűz emésztett a szájából, parázs izzott belőle.
10 У асманларни еңиштүрүп егип чүшти, Пути астида тум қараңғулуқ еди.
Meghajtotta az eget és leszállt, ködhomály lábai alatt.
11 У бир керуб үстидә пәрваз қилди, У шамалниң қанатлирида көрүнди.
Kérubra ült és repült, megjelent szélnek szárnyain.
12 У қараңғулуқни, шундақла жиғилған суларни, Асманларниң қоюқ булутлирини, Өз әтрапида чедири қилди.
Sötétséget tett maga köré sátorrá, vizek tömegét, fellegek sűrűjét.
13 Униң алдида турған йоруқлуқтин, Отлуқ чоғлар чиқип өтти;
A fényből őelőtte tűzparazsak izzottak.
14 Пәрвәрдигар асманда гүлдүрлиди; Һәммидин алий Болғучи авазини яңратти;
Égből dörög az Örökkévaló, s a legfelsőbb adja a hangját.
15 Бәрһәқ, У оқлирини етип, [дүшмәнлиримни] тарқитивәтти; Чақмақларни чақтуруп, уларни қийқас-сүрәнгә салди;
Küldött nyilakat és szétszórta őket, villámot és megzavarta.
16 Шуниң билән деңизниң тәкти көрүнүп қалди, Аләмниң һуллири ашкариланди, Пәрвәрдигарниң тәнбиһи билән, Димиғиниң нәпәсиниң зәрбиси билән.
Meglátszottak tengernek medrei, feltárultak a világ alapjai, dorgálásától az Örökkévalónak, orra fuvallatának leheletétől.
17 У жуқуридин қолини узитип, мени тутти; Мени улуқ сулардин тартип алди.
Lenyúl magasból, megfog engem, kihúz engem nagy vizekből.
18 У мени күчлүк дүшминимдин, Маңа өчмәнләрдин қутқузди; Чүнки улар мәндин күчлүк еди.
Megment hatalmas ellenemtől, gyűlölőimtől, mert erősebbek nálam.
19 Күлпәткә учриған күнүмдә, улар маңа қарши һуҗумға өтти; Бирақ Пәрвәрдигар мениң таянчим еди.
Elémtörtek balsorsom napján, de az Örökkévaló támaszom volt.
20 У мени кәңри-азатә бир җайға елип чиқарди; У мени қутқузди, чүнки У мәндин хурсән болди.
Kivezetett engem tágas térre, kiragadt; mert kedvelt engem.
21 Пәрвәрдигар һәққанийлиғимға қарап маңа илтипат көрсәтти; Қолумниң һалаллиғини У маңа қайтурди;
Cselekszik velem az Örökkévaló igazságom szerint, kezeim tisztasága szerint viszonoz nekem.
22 Чүнки Пәрвәрдигарниң йоллирини тутуп кәлдим; Рәзиллик қилип Худайимдин айрилип кәтмидим;
Mert megőriztem az Örökkévaló útjait és nem tértem el gonoszul Istenemtől;
23 Чүнки униң барлиқ һөкүмлири алдимдидур; Мән Униң бәлгүлимилиридин чәтнәп кәтмидим;
mert ítéletei mind előttem vannak és törvényei – nem térek el tőlük.
24 Мән Униң билән ғубарсиз жүрдум, Өзүмни гунадин нери қилдим.
Gáncstalan voltam előtte: őrizkedtem bűnömtől.
25 Вә Пәрвәрдигар һәққанийлиғимға қарап, Көз алдида болған һалаллиғим бойичә қилғанлиримни қайтурди.
S viszonzott nekem az Örökkévaló igazságom szerint, tisztaságom szerint, mely szemei előtt volt.
26 Вападар-меһриванларға Өзүңни вападар-меһриван көрситисән; Ғубарсизларға Өзүңни ғубарсиз көрситисән;
Kegyessel kegyesen bánsz, gáncstalan vitézzel gáncstalanul;
27 Сап диллиқларға Өзүңни сап диллиқ көрситисән; Тәтүрләргә Өзүңни тәтүр көрситисән;
megtisztulttal tisztán bánsz, fonákkal ferdén.
28 Чүнки Сән аҗиз мөмин хәлиқни қутқузисән; Бирақ көзлириңни тәкәббур үстигә тикип, Уларни шәрмәндә қилисән;
S a szegény népet megsegíted, szemeid a büszkék ellen, hogy lealázzad.
29 Чүнки Сән Пәрвәрдигар мениң чирақимдурсән; Пәрвәрдигар мени басқан қараңғулуқни нурландуриду;
Mert te vagy mécsesem, Örökkévaló, s az Örökkévaló fénnyé teszi sötétségemet.
30 Чүнки Сән арқилиқ дүшмән қошуни арисидин жүгүрүп өттүм; Сән Худайим арқилиқ мән сепилдин атлап өттүм.
Mert veled rohanok meg csapatot, Istenemmel ugrok föl falra.
31 Тәңрим — Униң йоли мукәммәлдур; Пәрвәрдигарниң сөзи синап испатланғандур; У Өзигә таянғанларниң һәммисигә қалқандур.
Az Isten – gáncstalan az útja, az Örökkévaló szava salaktalan, pajzsa ő mind a hozzá menekülőknek.
32 Чүнки Пәрвәрдигардин башқа йәнә ким илаһтур? Бизниң Худайимиздин башқа ким қорам таштур?
Mert ki Isten az Örökkévalón kívül, és ki a szikla Istenünkön kívül?
33 Тәңри мениң мустәһкәм қорғинимдур; У йолумни мукәммәл, түп-түз қилиду;
Az Isten az én váram, erőm, fölszabadította akadálytól utamat.
34 У мениң путлиримни кейикниңкидәк қилиду; У мени жуқури җайлиримға турғузиду;
Olyanná teszi lábaimat mint az őzök, állnom enged magaslataimon.
35 Қоллиримни уруш қилишқа үгитиду, Шуңлашқа биләклирим мис каманни керәләйду;
Harcra tanítja kezeimet, hogy ércíjat fogjanak karjaim.
36 Сән маңа ниҗатиңдики қалқанни бәрдиң, Сениң мулайим кәмтәрлигиң мени улуқ қилди.
Adtad nekem üdvödnek pajzsát, naggyá tesz a nyájasságod.
37 Сән қәдәмлирим астидики җайни кәң қилдиң, Мениң путлирим тейилип кәтмиди.
Kitágítod léptemet én alattam, hogy meg ne tántorodjanak a bokáim.
38 Мән дүшмәнлиримни қоғлап йоқаттим, Улар һалак болмиғичә һеч янмидим.
Üldözöm ellenségeimet és megsemmisítem, vissza se térek, míg el nem pusztítottam őket.
39 Қайта туралмиғидәк қилип, Уларни һалак қилип янҗидим, Улар путлирим астида жиқилди.
Elpusztítottam, szétzúztam, hogy föl nem kelnek, elhulltak lábaim alatt.
40 Сән җәң қилишқа күч билән белимни бағлидиң; Сән маңа һуҗум қилғанларни путум астида егилдүрдүң;
Felöveztél erővel a harcra, legörnyeszted támadóimat alattam.
41 Дүшмәнлиримни маңа арқини қилип қачқуздуң, Шуниң билән мән маңа өчмәнләрни йоқаттим.
Ellenségeimet háttal fordítottad felém, gyűlölőimet, hogy kiirtsam.
42 Улар тәлмүрди, бирақ қутқузидиған һеч ким йоқ еди; Һәтта Пәрвәрдигарға қаривиди, Уму уларға җавап бәрмиди.
Felnéznek, de nincs segítő, az Örökkévalóhoz, de nem hallgatta meg őket.
43 Мән уларни соқуп йәрдики топидәк қиливәттим; Кочидики патқақтәк мән уларни чәйливәттим; Уларниң үстидин петиқдивәттим.
Szétmorzsolom őket, mint földnek porát, mint utcák sarát, letaposom, ellapítom.
44 Сән мени хәлқимниң низалиридин қутқузғансән; Сән мени әлләрниң беши болушқа сақлидиң; Маңа ят болған бир хәлиқ хизмитимдә болмақта.
Megszabadítottál népek küzdelmeitől, megtartasz nemzetek fejének, nem ismertem nép szolgál engem.
45 Ят әлдикиләр маңа зәиплишип тәслим болиду; Аңлиши биләнла улар маңа итаәт қилиду;
Külföldnek fiai hízelegnek énnekem, fülhallásra engednek nekem.
46 Ят әлдикиләр чүшкүнлишип кетиду; Улар өз истиһкамлиридин титригән һалда чиқип келиду;
Külföldnek fiai ellankadnak, remegve jönnek zárt helyeikből.
47 Пәрвәрдигар һаяттур! Мениң Қорам Тешим мубарәкләнсун; Ниҗатим болған қорам таш Худа алийдур, дәп мәдһийиләнсун!
Él az Örökkévaló, áldva legyen a sziklám, magasztaltassék Isten, üdvöm sziklája;
48 У, йәни мән үчүн толуқ қисас алғучи Тәңри, Хәлиқләрни маңа бойсундурғучидур;
az Isten, ki nekem megtorlást enged és népeket ledönt alattam,
49 У мени дүшмәнлирим арисидин чиқарған; Бәрһәқ, Сән мени маңа һуҗум қилғанлардин жуқури көтәрдиң; Зораван адәмдин Сән мени қутулдурдуң.
kiszabadít ellenségeim közül, és támadóim közül fölemelsz, erőszaknak emberétől megmentesz.
50 Мошу сәвәплик мән әлләр арисида саңа тәшәккүр ейтимән, и Пәрвәрдигар; Намиңни улуқлап күйләрни ейтимән;
Azért dicsőítlek, Örökkévaló, a nemzetek között és dallok a nevednek.
51 У болса Өзи тиклигән падишаға зор қутқузушларни беғишлайду; Өзи мәсиһ қилғиниға, Йәни Давутқа һәм униң нәслигә мәңгүгә өзгәрмәс муһәббәтни көрситиду.
Segítség tornya a királyának és kegyet mivel fölkentjével Dáviddal, meg magzatjával örökké.
