Псалми 110

1 Псалом Давидів.

Dávidé; zsoltár. Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomon, a míg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá.

2 Госпо́дь із Сіону пошле бе́рло сили Своєї, — пануй Ти поміж ворога́ми Своїми!

A te hatalmad pálczáját kinyújtja az Úr Sionból, mondván: Uralkodjál ellenségeid között!

3 Наро́д Твій готовий у день військово́го побо́ру Твого, — в оздо́бах святині із ло́ня зірни́ці прилине для Тебе, немов та роса, Твоя молодість.

A te néped készséggel siet a te sereggyűjtésed napján, szentséges öltözetekben; hajnalpir méhéből leszen ifjaidnak harmatja.

4 Поклявся Господь, — і не буде жаліти: „Ти священик навіки за чином Мелхиседе́ковим“.

Megesküdt az Úr és meg nem másítja: Pap vagy te örökké Melkhisedek rendje szerint.

5 По прави́ці Твоїй розторо́щить Владика царів у день гніву Свого́,

Az Úr a te jobbod felől; megrontja az ő haragja napján a királyokat;

6 Він буде суди́ти між наро́дами, землю ви́повнить тру́пами, розторо́щить Він голову в кра́ї великім.

Ítéletet tart a nemzetek között; telve lesz holttestekkel; összezúz messze földön minden főt.

7 Буде пити з струмка́ на дорозі, тому́ то піді́йме Він го́лову!“

Az út mellett való patakból iszik; ezért emeli fel az ő fejét.