< Приповісті 14 >
1 Мудра жінка будує свій дім, а безумна своєю рукою руйнує його́.
Az asszonyok legbölcsebbike fölépítette házát, de az oktalanság önkezeivel lerontja.
2 Хто ходить в просто́ті своїй, боїться той Господа, а в ко́го доро́ги криві́, той пого́рджує Ним.
Egyenességében jár, a ki az Örökkévalót féli, de álnok az útjain, a ki őt megveti.
3 На устах безу́мця галу́зка пихи́, а губи премудрих їх стережу́ть.
Az oktalannak szájában a gőgnek vesszeje van, de a bölcsek ajkai megőrzik őket,
4 Де немає биків, там я́сла порожні, а щедрість врожа́ю — у силі вола́.
Ökrök híján tiszta a jászol, de termések bősége a marha erejében van.
5 Сві́док правдивий не лже, а сві́док брехливий говорить неправду.
Hűséges tanú nem hazudik, de hazugságokat terjeszt hazug tanú.
6 Насмішник шукає премудрости, — та надаре́мно, пізна́ння легке́ для розумного.
Keresett a csúfoló bölcsességet, de nincs, az értelmesnek azonban könnyű a tudás.
7 Ходи зда́лека від люди́ни безу́мної, і від того, в кого́ мудрих уст ти не бачив.
Menj el a balga ember közeléből, és nem ismerted meg tudásnak ajkait,
8 Мудрість розумного — то розумі́ння дороги своєї, а глупо́та дурних — то ома́на.
Az okosnak bölcsessége: érteni az útját, de a balgák oktatalansága csalárdság.
9 Нерозумні сміються з гріха́, а між праведними — уподо́бання.
Az oktalanok közt tolmács a bűn és az egyenesek közt a jóakarat.
10 Серце знає гірко́ту своєї душі, і в радість його не втручається інший.
A szív ismeri önmagának keservét, és örömébe nem vegyül idegen.
11 Буде ви́гублений дім безбожних, а намет безневи́нних розкві́тне.
A gonoszok háza megsemmisül, de az egyenesek sátra virul.
12 Буває, доро́га люди́ні здається простою, та кінець її — стежка до смерти.
Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
13 Також іноді і від сміху́ болить серце, і закі́нчення радости — сму́ток.
Nevetés közt is fájhat a szív, és az örömnek vége bánat.
14 Хто підступного серця, наси́титься той із доріг своїх, а добра люди́на — із чинів своїх.
Saját útjaiból lakik jól a tévedt szívű, az övéiből a jó ember.
15 Вірить безглу́здий в кожні́сіньке слово, а мудрий зважає на кро́ки свої.
Az együgyű minden szónak hisz, de az okos ügyel lépésére.
16 Мудрий боїться й від злого вступає, нерозумний же гні́вається та сміли́вий.
A bölcs fél és kerüli a rosszat, de a balga fölháborodik és elbizakodik.
17 Скорий на гнів учиняє глупо́ту, а люди́на лукава знена́виджена.
A hirtelen haragú oktalanságot követ el, és a fondorlatok embere meggyűlöltetik.
18 Нерозумні глупо́ту вспадко́вують, а мудрі знання́м коронуються.
Birtokul nyertek az együgyűek oktalanságot, de az okosok körülfogják a tudást.
19 Покло́няться злі перед добрими, а безбожники — при брамах праведного.
Legörnyedtek a rosszak a jók előtt és a gonoszok az igaznak kapuinál.
20 Убогий знена́виджений навіть ближнім своїм, а в багатого дру́зі числе́нні.
Társánál is gyűlöletessé válik a szegény, de a gazdagnak barátai sokan vannak.
21 Хто погорджує ближнім своїм, той грішить, а ласка́вий до вбогих — блаже́нний.
A ki gúnyolódik felebarátján, vétkezik, de a ki könyörül a szegényeken, boldog az.
22 Чи ж не блу́дять, хто о́ре лихе? А милість та правда для тих, хто о́ре добро́.
Nemde eltévelyegnek a rosszat koholók, de szeretetet és hűséget találnak a jót koholók.
23 Кожна праця прино́сить доста́ток, але́ праця уст в недоста́ток веде́.
Minden fáradalomból nyereség származik, de az ajkak beszédje csak hiányra visz.
24 Корона премудрих — їхня му́дрість, а віне́ць нерозумних — глупо́та.
A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák oktalansága oktalanság.
25 Свідок правдивий визво́лює душі, а свідок обма́нливий — бре́хні торо́чить.
Lelkeket ment meg az igaz tanú, de hazugságokat terjeszt a csalárd.
26 У Господньому стра́хові сильна наді́я, і Він пристано́вище ді́тям Своїм.
Az istenfélelemben erős bizalom van, fiainak is menedékük lesz.
27 Страх Господній — крини́ця життя, щоб віддаля́тися від пасток смерти.
Az istenfélelem életforrás, hogy távozzunk a halál tőreitől.
28 У числе́нності люду вели́чність царя, а в бра́ку народу — погибіль воло́даря.
Abban, hogy sok a nép, van a király dísze, és a nemzet fogytában a fejedelem rettegése.
29 Терпели́вий у гніві — багаторозумний, а гнівли́вий вчиняє глупо́ту.
A késedelmes haragú nagy értelmességű, de a hirtelen indulatú oktalanságot visz el.
30 Ла́гідне серце — життя то для тіла, а за́здрість — гнили́зна косте́й.
A testnek élete a szelíd szív, de a csontok rothadása a vakbuzgalom.
31 Хто тисне нужде́нного, той ображає свого Творця́, а хто милости́вий до вбогого, той поважає Його.
A ki nyomorgatja a szegényt, az káromolta alkotóját, de tiszteli őt, a ki könyörül a szűkölködőn.
32 Безбожний у зло своє падає, а праведний повний надії й при смерті своїй.
Szerencsétlenségében eltaszíttatik a gonosz, de halálakor is bízik az igaz.
33 Мудрість має спочи́нок у серці розумного, а що в нутрі безумних, те ви́явиться.
Az értelmesnek szívében bölcsesség nyugszik, de a balgák közepében kitudódik.
34 Праведність люд підійма́є, а беззако́ння — то сором наро́дів.
Igazság felemeli a nemzetet, de a népek gyalázata a vétek.
35 Ласка царе́ва — рабо́ві розумному, гнів же його — проти того, хто соро́мить його.
A király jóakarata az eszes szolgáé, de haragja lesz a szégyenletesé.