< Приповісті 14 >

1 Мудра жінка будує свій дім, а безумна своєю рукою руйнує його́.
Fanm saj la bati kay li, men fanm ensanse a demoli li ak pwòp men li.
2 Хто ходить в просто́ті своїй, боїться той Господа, а в ко́го доро́ги криві́, той пого́рджує Ним.
Sila ki mache nan ladwati a gen lakrent SENYÈ a; men sila ki fè chemen kwochi a meprize li.
3 На устах безу́мця галу́зка пихи́, а губи премудрих їх стережу́ть.
Nan bouch a moun sòt la, se yon baton pou do li; men lèv a saj yo va pwoteje yo.
4 Де немає биків, там я́сла порожні, а щедрість врожа́ю — у силі вола́.
Kote nanpwen bèf, manjwa a pwòp; men se fòs a bèf la ki fè richès.
5 Сві́док правдивий не лже, а сві́док брехливий говорить неправду.
Yon temwen fidèl p ap bay manti; men yon fo temwen pale manti.
6 Насмішник шукає премудрости, — та надаре́мно, пізна́ння легке́ для розумного.
Yon mokè chache sajès, e li pa jwenn anyen; men konesans fasil pou sila ki gen bon konprann nan.
7 Ходи зда́лека від люди́ни безу́мної, і від того, в кого́ мудрих уст ти не бачив.
Kite prezans a yon moun ensanse, sinon ou p ap rekonèt pawòl a saj yo.
8 Мудрість розумного — то розумі́ння дороги своєї, а глупо́та дурних — то ома́на.
Sajès a moun rezonab la se pou l konprann chemen li; men betiz a moun ensanse a se desepsyon.
9 Нерозумні сміються з гріха́, а між праведними — уподо́бання.
Moun ensanse kontwole peche kon jwèt; men pami moun dwat yo, gen bòn volonte.
10 Серце знає гірко́ту своєї душі, і в радість його не втручається інший.
Kè a konnen pwòp amètim ak bonè li; men ak lòt, sa p ap pataje.
11 Буде ви́гублений дім безбожних, а намет безневи́нних розкві́тне.
Lakay mechan yo va detwi; men tant a moun dwat la va fleri.
12 Буває, доро́га люди́ні здається простою, та кінець її — стежка до смерти.
Gen yon chemen ki sanble bon pou lòm; men fen li se chemen lanmò an.
13 Також іноді і від сміху́ болить серце, і закі́нчення радости — сму́ток.
Menm lè bouch ri, kè a ka gen doulè, e lajwa kon fini nan tristès.
14 Хто підступного серця, наси́титься той із доріг своїх, а добра люди́на — із чинів своїх.
Kè a ki pa fidèl va jwen rekonpans pou pwòp chemen li; men yon bon moun va rekonpanse pou sa li fè a.
15 Вірить безглу́здий в кожні́сіньке слово, а мудрий зважає на кро́ки свої.
Moun san konprann kwè nan tout bagay; men yon nonm k ap refleshi veye pa li yo.
16 Мудрий боїться й від злого вступає, нерозумний же гні́вається та сміли́вий.
Yon nonm saj fè atansyon pou l vire kite mal; men yon moun fou plen ògèy; li pa pè anyen.
17 Скорий на гнів учиняє глупо́ту, а люди́на лукава знена́виджена.
Yon nonm kolerik aji nan foli, e yon nonm kokèn va rayi pa lòt yo.
18 Нерозумні глупо́ту вспадко́вують, а мудрі знання́м коронуються.
Moun san konprann yo gen foli kon eritaj; men moun rezonab lan kouwone ak konesans.
19 Покло́няться злі перед добрими, а безбожники — при брамах праведного.
Mal la va bese devan sa ki bon an; e mechan an devan pòtay a moun dwat la.
20 Убогий знена́виджений навіть ближнім своїм, а в багатого дру́зі числе́нні.
Malere a vin rayi menm pa vwazen li; men moun gwo kòb gen anpil zanmi.
21 Хто погорджує ближнім своїм, той грішить, а ласка́вий до вбогих — блаже́нний.
Sila ki meprize vwazen li fè peche; men sila ki fè gras a malere a, beni.
22 Чи ж не блу́дять, хто о́ре лихе? А милість та правда для тих, хто о́ре добро́.
Èske sila ki fòmante mechanste a, pa egare? Men ladousè avèk verite se pou sa yo ki fè sa ki bon.
23 Кожна праця прино́сить доста́ток, але́ праця уст в недоста́ток веде́.
Nan tout travay gen pwofi; men pale anpil mennen nan povrete.
24 Корона премудрих — їхня му́дрість, а віне́ць нерозумних — глупо́та.
Kouwòn saj yo se richès yo; men betiz moun ensanse se foli yo.
25 Свідок правдивий визво́лює душі, а свідок обма́нливий — бре́хні торо́чить.
Yon vrè temwen sove lavi a moun; men sila ki pale manti pase moun nan betiz.
26 У Господньому стра́хові сильна наді́я, і Він пристано́вище ді́тям Своїм.
Nan lakrent SENYÈ a, gen gwo konfyans; e pitit li yo va jwenn sekou.
27 Страх Господній — крини́ця життя, щоб віддаля́тися від пасток смерти.
Lakrent SENYÈ a se yon fontèn dlo lavi, pou moun ka evite pèlen lanmò yo.
28 У числе́нності люду вели́чність царя, а в бра́ку народу — погибіль воло́даря.
Nan fòs kantite a pèp yo se glwa a yon wa, men afè prens ki manke moun gate nèt.
29 Терпели́вий у гніві — багаторозумний, а гнівли́вий вчиняє глупо́ту.
Sila ki lan nan kòlè a, gen gwo konprann; men sila ki fè fache vit, leve foli byen wo.
30 Ла́гідне серце — життя то для тіла, а за́здрість — гнили́зна косте́й.
Yon kè trankil se lavi pou kò a; men pasyon fè tout zo yo pouri.
31 Хто тисне нужде́нного, той ображає свого Творця́, а хто милости́вий до вбогого, той поважає Його.
Sila ki oprime malere a ap vekse Kreyatè li; men sila ki gen bonte anvè pòv la, onore L.
32 Безбожний у зло своє падає, а праведний повний надії й при смерті своїй.
Mechan an jete anba pa malfezans li; men moun ladwati a gen sekou lè l mouri.
33 Мудрість має спочи́нок у серці розумного, а що в нутрі безумних, те ви́явиться.
Sajès se nan kè a sila ki gen bon konprann nan; menm moun ensanse yo, nan kè, yo konnen.
34 Праведність люд підійма́є, а беззако́ння — то сором наро́дів.
Ladwati leve yon nasyon; men peche se yon gwo wont pou yon pèp.
35 Ласка царе́ва — рабо́ві розумному, гнів же його — проти того, хто соро́мить його.
Favè a wa a se anvè sèvitè ki aji ak sajès; men kòlè li se anvè sila ki fè gwo wont.

< Приповісті 14 >