< Від Матвія 23 >

1 Рече тодї Ісус до народу, та до учеників своїх:
Akkor szólt Jézus a sokaságnak és a tanítványainak:
2 глаголючи: На Мойсейових сїдалищах посїдали письменники та Фарисеї.
„Az írástudók és a farizeusok Mózes székében ülnek.
3 Тим усе, що скажуть вам держати, держіть і робіть; по ділам же їх не робіть: говорять бо, й не роблять.
Ezért amit parancsolnak nektek, mindazt tartsátok meg, és tegyétek meg, de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek. Mert ők mondják, de nem cselekszik.
4 Вяжуть бо тяжкі оберемки, що важко носити, й кладуть людям на плечі; самі ж і пальцем своїм не хочуть двигнути їх.
Nehéz és elhordozhatatlan terheket kötöznek egybe, és az emberek vállaira vetik, de ők az ujjukkal sem akarják azokat megérinteni.
5 Усї ж дїла свої роблять, щоб бачили їх люде: ширять Филактериї свої, й побільшують поли в одежі своїй,
Minden dolgukat pedig csak azért cselekszik, hogy lássák őket az emberek, mert megszélesítik homlokszíjaikat, megnagyobbítják köntöseik peremét,
6 і люблять перші місця на бенкетах, і перші сідання по школах,
szeretik a lakomákon a főhelyeket, és a gyülekezetekben az első helyeken szeretnek ülni.
7 і витання на торгах, і щоб звали їх люде: Учителю, учителю.
Szeretik, ha a piacokon köszöntik őket, és ha az emberek így hívják őket: Mester, mester!
8 Ви ж не зовіть ся учителями, один бо ваш учитель - Христос; усї ж ви брати.
De ti ne hivassátok magatokat mesternek, mert egy a ti mesteretek, a Krisztus, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok.
9 І отця не звіть собі на землї, один бо Отець у вас, що на небі.
Atyátoknak se szólítsatok senkit ezen a földön, mert egy a ti Atyátok, aki a mennyben van.
10 І не звіть ся наставниками, один бо в вас наставник - Христос.
Tanítóknak se hívassátok magatokat, mert egy a ti tanítótok, a Krisztus.
11 Більший же між вами нехай буде вам слугою.
Hanem aki nagyobb közöttetek, legyen a ti szolgátok.
12 Хто ж нести меть ся вгору, принизить ся, а хто принизить ся, пійде вгору.
Mert aki magát felmagasztalja, megaláztatik, és aki magát megalázza, felmagasztaltatik.
13 Горе ж вам, письменники та Фарисеї, лицеміри! що зачиняєте царство небесне перед людми; ви бо не входите, й тих, що входять, не пускаєте ввійти.
De jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert a mennyeknek országát bezárjátok az emberek előtt: ti nem mentek be, és azokat sem engeditek be, akik be akarnának menni.
14 Горе вам, письменники та Фарисеї, лицеміри! що жерете доми вдовиць, й задля виду довго молитесь; тим ще тяжчий приймете осуд.
Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert felemésztitek az özvegyek házát, és színből hosszan imádkoztok: ezért annál súlyosabb lesz a ti büntetésetek.
15 Горе вам, письменники та Фарисеї, лицеміри! що проходите море й землю, щоб зробити одного нововірця, і коли станеть ся, робите його сином пекла, удвоє гіршим вас. (Geenna g1067)
Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert megkerülitek a tengert és a földet, hogy egy pogányt zsidóvá tegyetek, és ha azzá lett, a gyehenna fiává teszitek őt, kétszerte inkább magatoknál. (Geenna g1067)
16 Горе вам, проводирі слїпі, що кажете: Хто клясти меть ся церквою, нїчого; хто ж покленеть ся золотом Церковним, винуватий!
Jaj nektek, vak vezetők, akik ezt mondjátok: Ha valaki a templomra esküszik, semmi az, de ha valaki a templom aranyára esküszik, akkor az kötelezi.
17 Дурні й слїпі: що бо більше: золото, чи церква, що осьвячує золото?
Bolondok és vakok, melyik a nagyobb: az arany vagy a templom, amely szentté teszi az aranyat?
18 І: Хто клясти меть ся жертівнею, нічого, хто ж покленеть ся даром, що на нїм, винуватий.
És: ha valaki az oltárra esküszik, semmi az, de ha valaki a rajta levő ajándékra esküszik, akkor az kötelezi.
19 Дурні й слїпі: що бо більше: дар, їй жертівня, що осьвячує дар?
Bolondok és vakok: melyik a nagyobb, az ajándék vagy az oltár, amely szentté teszi az ajándékot?
20 Оце ж, хто клснеть ся жертівнею, кленсть ся нею і всїм, що зверху неї.
Aki azért az oltárra esküszik, esküszik arra, és mindazokra, amik azon vannak.
21 І хто кленеть ся церквою, кленеть ся нею й тим, що живе в нїй.
És aki a templomra esküszik, esküszik rá és arra, aki abban lakik.
22 І хто кленеть ся небом, кленеть ся престолом Божим і тим, хто сидить на нїм.
És aki az égre esküszik, esküszik az Isten királyi székére és arra, aki abban ül.
23 Горе вам, письменппки та Фарисеї, лицеміри! що даєте десятину з мяти, й кропу, й кмину, а залишили важнїще в законї: суд, і милость, і віру. Се повинні були робити, да й того не залишати.
Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert megdézsmáljátok a mentát, a kaprot és a köményt, és elhagyjátok azt, amik a legnehezebbek a törvényben: az ítéletet, az irgalmasságot és a hűséget; pedig ezeket kellene cselekedni, és azokat sem elhagyni.
24 Проводпрі слїпі, що відціджуєте комара, верблюда ж глитаєте.
Vak vezetők: kiszűritek a szúnyogot, a tevét pedig lenyelitek.
25 Горе вам, письменники та Фарисеї, лицеміри! що очищаєте зверху чашу й блюдо, у серединї ж повні вони здирства та неправди.
Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert megtisztítjátok a pohárnak és a tálnak a külsejét, belül pedig meg vannak rakva zsákmánnyal és mértéktelenséggel.
26 Фарисею слїпий, очисти перш середину чаші й блюда, щоб і верх їх став ся чистий.
Vak farizeus, tisztítsd meg először a pohár és tál belsejét, hogy külsejük is tiszta legyen.
27 Горе вам, письменники та Фарисеї, лицеміри! що подобитесь гробам побіляним, що зверху являють ся гарними, в середині ж повні кісток мертвих і всякої нечисти.
Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlóak vagytok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépnek tetszenek, belül pedig holtaknak csontjaival és minden undoksággal vannak teli.
28 Так і ви зверху являєтесь людям праведні, в серединї ж повні лицемірства та беззаконня.
Éppen így ti is, kívülről igazaknak látszotok ugyan, de belül tele vagytok képmutatással és törvénytelenséggel.
29 Горе вам, письменники та Фарисеї, лицеміри! що будуєте гроби пророків та украшаєте памятники праведників,
Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert építitek a próféták sírjait, és felékesítitek az igazak síremlékeit,
30 і мовляєте: Коли б ми були за часів батьків наших, не були б спільниками їх у крові пророків.
és ezt mondjátok: Ha atyáink korában éltünk volna, nem lettünk volna bűntársaik a próféták vére ontásában.
31 Сим же сьвідкуєте самі на себе, що ви сини тих, що вбивали пророків.
Így hát magatok ellen tesztek bizonyságot, hogy fiai vagytok azoknak, akik megölték a prófétákat.
32 І ви доповнюйте міру батьків ваших.
Töltsétek be ti is atyáitoknak mértékét!
33 Змії, кодло гадюче, як утїчете від суду пекельного? (Geenna g1067)
Kígyók, mérges kígyóknak fajzatai, hogyan kerülitek ki a gyehenna büntetését? (Geenna g1067)
34 Тим же то ось я посилаю до вас пророків, і мудрцїв, і письменників, і одних з них повбиваєте та порозпинаєте, а инших бити мете по школах ваших, та гонити мете від города в город:
Ezért íme, prófétákat, bölcseket és írástudókat küldök hozzátok: és ezek közül némelyeket megöltök és megfeszítetek, másokat ezek közül zsinagógáitokban megostoroztok, és városról városra üldöztök,
35 щоб упала на вас уся кров праведна, пролита на землї від крові Авеля праведного до крові Захарії, сина Варахіїного, що вбили ви між церквою й жертівнею.
hogy rátok szálljon minden igaz vér, amely kiömlött a földön, az igaz Ábelnak vérétől Zakariásnak, Barakiás fiának véréig, akit a templom és az oltár között megöltetek.
36 Істино глаголю вам: Все те прийде на кодло се.
Bizony mondom néktek, mindezek megtörténnek ezzel a nemzedékkel.
37 Єрусалиме, Єрусалиме, що повбивав єси пророків, і покаменував посланих до тебе! скільки раз хотів я зібрати дітей твоїх, як курка збирав курчат своїх під крила, й не схотїли!
„Jeruzsálem, Jeruzsálem, ki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek, hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, miképpen a tyúk egybegyűjti kiscsibéit szárnya alá, de te nem akartad.
38 Оце ж оставляєть ся вам дом ваш пустий.
Íme, elhagyott lesz a ti házatok.
39 Глаголю бо вам: Не побачите мене від нинї, аж поки скажете: Благословенyyy в імя Господнє!
Mert mondom néktek: Mostantól fogva nem láttok engem mindaddig, amíg ezt nem mondjátok: »Áldott, aki jön az Úr nevében!«“

< Від Матвія 23 >