Від Луки 12
1 Тим часом, як зібралась тьма народу, так що топтало одно одного, почав глаголати ученикам своїм: Перш усього остерегайтесь квасу Фарисейського, чи то лицемірства.
Miközben sok ezerből álló sokaság gyűlt össze úgy, hogy majd letaposták egymást, elkezdett beszélni tanítványaihoz: „Mindenekelőtt óvakodjatok a farizeusok kovászától, ami a képmutatás.
2 Нїчого бо нема закритого, що не відкриєть ся, анї захованого, що не виявить ся.
Mert nincs olyan rejtett dolog, amely napfényre ne jönne, és olyan titok, amely ki ne tudódnék.
3 Тим, що ви потемки промовили, повидну чути муть; і що на ухо казали ви в коморах, проповідувати меть ся на домах.
Amit sötétségbe mondtatok, azt a világosságban fogják meghallani. Amit fülbe súgva mondtatok rejtett helyen, azt a házak tetejéről fogják hirdetni.
4 Глаголю ж вам, другам моїм: Не лякайтесь тих, що вбивають тїло, а потім не можуть більш нічого заподїяти.
Mondom nektek, az én barátaimnak: Ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, és aztán többet nem árthatnak.
5 Я же покажу вам, кого лякатись: Лякайтесь того, хто, вбивши, власть має вкинути в пекло. Так, глаголю вам, того лякайтесь. (Geenna g1067)
De megmondom nektek, kitől féljetek: Féljetek attól, aki ha megöl, arra is van hatalma, hogy a gyehennára vessen. Bizony mondom nektek: Tőle féljetek! (Geenna g1067)
6 Хиба пятеро горобцїв не продають за два шаги? й один же з них не забутий перед Богом.
Ugye öt verebet meg lehet venni két fillérért? De azok közül egy sincs Istennél elfelejtve.
7 Тільки ж і волоссє на голові вашій усе полічене. Не лякайте ся ж оце: ви многих горобцїв дорожчі.
Nektek pedig még hajatok szálai is mind számon vannak tartva. Ne féljetek tehát: Ti sok verébnél értékesebbek vagytok.
8 Глаголю ж вам: Всякий, хто визнавати ме мене деред людьми, й Син чоловічий визнавати ме його перед ангелами Божими.
Mondom nektek: Ha valaki vallást tesz rólam az emberek előtt, az Emberfia is vallást tesz arról Isten angyalai előtt.
9 Хто ж відречеть ся мене перед людьми, того відречусь я перед ангелами Божими.
Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom Isten angyalai előtt.
10 І всякий, хто скаже слово на Сина чоловічого, простить ся йому; хто ж на сьвятого Духа хулив, не простить ся.
És ha valaki valamit mond az Emberfia ellen, bocsánatot nyer, de aki a Szentlelket káromolja, nem nyer bocsánatot.
11 Коли ж приведуть вас у школи, та до урядів, та до властей, не дбайте про те, як або чим боронити метесь, або що казати мете:
Amikor a zsinagógákba és a fejedelmek és hatalmasságok elé hurcolnak titeket, ne aggodalmaskodjatok, hogyan vagy mit szóljatok védelmetekre, vagy mit mondjatok.
12 бо сьвятий Дух учити ме вас тієї години, що треба говорити.
Mert a Szentlélek abban az órában megtanít titeket, hogy mit kell mondanotok.“
13 Каже ж Йому один з народу: Учителю, скажи братові моєму, щоб поділив ся зо мною наслїддєм.
Ekkor így szólt hozzá valaki a sokaságból: „Mester, mondd meg az én testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!“
14 Він же рече йому: Чоловіче, хто настановив мене суддею або дїлителем над вами?
Ő pedig így válaszolt: „Ember, ki tett engem bíróvá vagy végrehajtóvá közöttetek?“
15 Рече ж до них: Остерегайтесь і бережітесь зажерливості; бо не в тім комусь життє його, щоб надто мати з достатків своїх.
Azután ezt mondta nekik: „Vigyázzatok, és őrizkedjetek a telhetetlenségtől, mert nem a vagyonban való bővölködés jelenti az életet.“
16 Сказав же приповість до них, глаголючи: В одного багатого чоловіка вродила добре земля;
Mondott nekik egy példázatot: „Egy gazdag embernek bőségesen termett a földje
17 і думає він сам собі, говорячи: Що менї робити, що не маю куди звезти овощі мої?
ezért így okoskodott magában: Mit cselekedjem? Mert nincs hová betakarítanom termésemet.
18 І каже: От що зроблю: Розберу клунї мої та більші побудую, і звезу туди всі плоди мої і добро моє.
És ezt mondta: Ezt cselekszem: csűreimet lebontatom, és nagyobbakat építek, és azokba gyűjtöm be gabonámat és javaimat.
19 І скажу душі моїй: Душе, маєш багацько добра, зложеного на лїта многі; спочивай, їж, пий, весели ся.
És ezt mondom lelkemnek: Én lelkem, sok javad van sok esztendőre eltéve, tedd magad kényelembe, egyél, igyál, és élvezd az életet!
20 Рече ж йому Бог: Безумний, сієї ночі душу твою візьмуть у тебе; що ж надбав єси, кому буде?
Isten ezt mondta neki: Bolond! Még az éjjel elkérik tőled a te lelkedet, akkor kié lesz mindaz, amit felhalmoztál?
21 Оттак, хто скарбує для себе, а не в Бога багатіє.
Így jár mindenki, aki kincset gyűjt magának, és nem Istenben gazdag.“
22 Рече ж до учеників своїх: Тим глаголю вам: Не журіть ся душею вашою, що їсти мете, анї тілом, чим з'одягнетесь.
Tanítványainak ezt mondta: „Ezért mondom nektek, ne aggodalmaskodjatok a ti életetek miatt, mit egyetek, se a testetek miatt, mibe öltözködjetek,
23 Душа більша їжі, а тїло одежі.
Mert az élet több, mint az eledel és a test, mint az öltözet.
24 Погляньте на круки: що не сїють і не жнуть; у них нї комори, нї клунї, а Бог годує їх; як же більше луччі ви птаства?
Nézzétek meg a hollókat! Nem vetnek és nem aratnak, nincs éléskamrájuk, sem csűrük, és Isten eltartja azokat. Mennyivel értékesebbek vagytok ti a madaraknál!
25 Хто ж з вас, журившись, може прибавити до зросту свого один локіть?
Ki az közületek, aki aggodalmaskodásával akár egy arasznyival is megnövelheti termetét?
26 Коли ж ви й найменьшого не можете, то чого про инше журитесь?
Ha pedig ilyen csekélységet sem tudtok megtenni, mit aggodalmaskodtok a többi miatt?
27 Погляньте на лилії, як вони ростуть: не працюють і не прядуть; глаголю ж вам, що й Соломон у всїй славі своїй не з'одягав ся, як одна з сих.
Nézzétek meg a liliomokat, hogyan növekednek! Nem szőnek és nem fonnak, de mondom nektek, Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint egy ezek közül.
28 Коли ж траву, що сьогоднї на полї, а завтра буде в піч вкинута, Бог так з'одягає; то як більше вас, маловіри?
Ha pedig a füvet, amely ma a mezőn van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti Isten, mennyivel inkább titeket, ti kicsinyhitűek!
29 І ви не шукайте що вам їсти, або що пити, й не несітесь (високо);
Ne kérdezzétek tehát: mit egyetek, vagy mit igyatok, és ne nyugtalankodjatok.
30 того бо всього народи сьвіту шукають; Отець же ваш знає, що треба вам сього.
Mindezeket a pogányok kérdezik. A ti Atyátok pedig tudja, hogy nektek szükségetek van ezekre.
31 Лучче шукайте царства Божого, а се все додасть ся вам.
Inkább keressétek Isten országát, és ezeket mind megkapjátok.
32 Не лякай ся, мале стадо: бо вподобалось Отцеві вашому дати вам царство.
Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!
33 Продавайте достатки ваші, і подавайте милостиню; робіть собі сакви, що не ветшають, скарб, що не вбавляєть ся на небесах, де злодій не приступає, анї міль не їсть.
„Adjátok el, amitek van, és adjátok oda alamizsnaként. Szerezzetek magatoknak erszényeket, amelyek nem avulnak el, kifogyhatatlan kincset a mennyországban, ahol a tolvaj nem fér hozzá, és a moly sem emészti meg.
34 Де бо скарб ваш, там і серце ваше буде.
Mert ahol a ti kincsetek, ott lesz a szívetek is.
35 Нехай будуть поясницї ваші підперезані, і сьвітильники позасьвічувані,
„Legyen derekatok felövezve, és lámpásotok meggyújtva.
36 і ви подобні людям, що дожидають пана свого, коли вертати меть ся з весілля, щоб, як прийде та постукає, зараз одчинити йому.
Ti pedig legyetek hasonlók az olyan emberekhez, akik várják, mikor jön meg uruk a menyegzőről, hogy amint megérkezik és zörget, azonnal ajtót nyissanak neki.
37 Блаженні слуги ті, котрих, прийшовши пан, знайде їх пильнуючих; істино глаголю вам, що піддережеть ся та й посадовить їх за стіл, і, приступивши, послугувати ме їм.
Boldogok azok a szolgák, akiket az úr, amikor hazamegy, ébren talál. Bizony mondom nektek, hogy felövezi magát, leülteti őket, hozzájuk megy, és felszolgál nekik.
38 І коли прийде о другій сторожі, або о третій сторожі прийде, і знайде так, блаженні слуги ті.
És ha a második vagy harmadik őrváltáskor jön meg, és úgy találja őket, boldogok azok a szolgák!
39 Се ж знайте, що коли б знав господар, о которій годинї злодій прийде, пильнував би, й не дав би підкопати господи своєї.
Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház gazdája, hogy mikor jön a tolvaj, vigyázna, és nem engedné, hogy házába törjön.
40 Тим і ви будьте готові; бо, котрої години не думаєте, Син чоловічий прийде.
Ti is legyetek tehát készen, mert amely órában nem is gondoljátok, abban jön el az Emberfia.“
41 Каже ж Йому Петр: Господи, чи до нас приповість сю глаголеш, чи до всїх?
Péter erre megkérdezte: „Uram, nekünk mondod ezt a példázatot vagy mindenkinek?“
42 Рече ж Господь: Хто єсть вірний і розумний дворецький, що поставить його пан над челяддю своєю, видавати у пору визначену харч?
Az Úr így válaszolt: „Kicsoda hát a hű és bölcs sáfár, akit az úr gondviselővé tett háza népén, hogy idejében adja ki nekik élelmüket?
43 Блажен слуга той, котрого, пан прийшовши, знайде, що робить так.
Boldog az a szolga, akit az ő ura, amikor hazajön, ilyen munkában talál!
44 По правдї глаголю вам, що над усїм достатком своїм поставить його.
Bizony mondom néktek, hogy egész vagyona gondviselőjévé teszi.
45 Коли ж слуга той скаже в серцї своїм: Барить ся пан мій прийти, та й зачне бити рабів і рабинь, їсти, та пити, та впиватись,
Ha pedig a szolga így szólna szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt, és verni kezdi a szolgákat és szolgálóleányokat, és elkezdene enni, és inni és részegeskedni,
46 прийде пан того слуги дня, котрого не сподїваєть ся, і години, котрої не знав, та й відлучить його, й долю його з невірними положить.
megjön annak a szolgának az ura, amely napon nem várja, és amely órában nem gondolja, és kettévágatja, és a hitetlenek sorsára juttatja.
47 Той же слуга, що знав волю пана свого, та й не приготовив ся, анї зробив по волї його, буде битий много.
Az a szolga, aki ismerte ura akaratát, és nem teljesítette, és nem cselekedett akarata szerint, sok verést kap.
48 Хто ж, не знавши, зробив достойне биття, буде битий мало. Від усякого бо, кому дано багато, багато вимагати меть ся від него; а кому прибавлено багато, більш спитаєть ся від него.
Aki pedig nem ismerte, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, az kevés verést kap. Akinek sokat adtak, attól sokat követelnek. Akire sokat bíztak, attól többet kívánnak.
49 Огонь прийшов я кинути на землю; і чого хочу? тільки щоб запалав уже.
Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a világra. Mennyire szeretném, ha már lángolna!
50 Хрещеннєм же маю хреститись, і як мені важко, доки се скінчить ся!
Keresztséggel kell még megkereszteltetnem, és mennyire szorongok, míg végbe nem megy.
51 Чи думаєте, що впокій прийшов я дати на землї? Нї, глаголю вам, а роздїленнє:
Azt gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre? Mondom nektek: egyáltalán nem, sőt inkább ellentétet.
52 буде бо від нинї пятеро в одній хаті розділених, троє проти двох, і двоє проти трох.
Mert mostantól fogva, ha öten lesznek egy házban, ellentétbe kerülnek egymással: három kettő ellen és kettő három ellen.
53 Стане батько різно проти сина, а син проти батька; мати проти дочки, а дочка проти матери; свекруха проти невістки своєї, і невістка проти свекрухи своєї.
Ellentétbe kerül az apa a fiával és a fiú az apjával és az anya a leányával és leány az anyjával, az anyós a menyével és a meny az anyósával.“
54 Рече ж і до народу: Як побачите хмару, що виступає від заходу, зараз кажете: Ливень буде, й буває так.
A sokaságnak ezt mondta: „Amikor látjátok, hogy napnyugatról felhő támad, azonnal ezt mondjátok: Záporeső jön, és úgy lesz.
55 А як вітер полуденний віє, кажете, що спека буде, й буває.
És amikor halljátok fújni a déli szelet, ezt mondjátok: Hőség lesz, és úgy lesz.
56 Лицеміри, лице землї і неба вмієте пізнавати, часу ж сього як не розпізнаєте?
Képmutatók! Az égnek és földnek jeleit felismeritek, ezt az időt pedig miért nem tudjátok felismerni?
57 Чом же й про себе не судите право?
„Miért nem ítélitek meg magatoktól is azt, hogy mi a helyes?
58 Як бо йдеш із противником твоїм перед князя, то в дорозЇ дбай, щоб збутись його; щоб не потяг тебе до судді, а суддя не передав тебе слузі, а слуга не вкинув тебе в темницю.
Amikor pedig ellenfeleddel a hatóság elé mégy, igyekezzél még az úton megszabadulni tőle, hogy ne hurcoljon a bíró elé, és a bíró át ne adjon a börtönőrnek, a börtönőr tömlöcbe ne vessen.
59 Глаголю тобі, не вийдеш звідтіля, доки й останнього мідяка не віддаси.
Mondom neked, hogy nem jössz ki onnan, amíg meg nem adod az utolsó fillért is.“
