< Від Івана 7 >

1 І ходив Ісус після сього по Галилеї; не хотів бо по Юдеї ходити, що шукали Його Жиди вбити.
És ezek után Galileát járta Jézus, mert nem akart Júdeában tartózkodni, mivel azon voltak a júdeabeliek, hogy őt megöljék.
2 Було ж близько Жидівське сьвято кучок.
Közel volt pedig a zsidók ünnepe, a sátoros ünnep.
3 Казали ж до Него брати Його: Зійди звідсїля, та й іди в Юдею, щоб і ученики Твої виділи діла Твої, що робиш.
Testvérei ekkor azt mondták neki: „Menj el innen, és térj Júdeába, hogy a tanítványaid is lássák azokat, amiket cselekszel.
4 Ніхто бо тайно нїчого не робить, шукаючи сам знаним бути. Коли таке робиш, то покажи себе сьвітові.
Mert senki sem cselekszik titokban semmit, aki maga ismeretté akar lenni. Ha ilyeneket cselekszel, mutasd meg magadat a világnak.“
5 Бо й брати Його не вірували в Него.
Mert az ő testvérei sem hittek benne.
6 Рече тодї їм Ісус: Пора моя ще не прийшла; ваша ж пора всякого часу готова.
Ekkor azt mondta nekik Jézus: „Az én időm még nincs itt, a ti időtök pedig mindig készen van.
7 Не може сьвіт ненавидіти вас, мене ж ненавидить; бо я сьвідкую про него, що діла його лихі.
Titeket nem gyűlölhet a világ, de engem gyűlöl, mert én bizonyságot teszek arról, hogy az ő cselekedetei gonoszak.
8 Ви йдїть на се сьвято; я ще не пійду на те сьвято, бо пора моя ще не сповнилась.
Ti menjetek fel erre az ünnepre: én még nem megyek fel erre az ünnepre, mert az én időm még nem jött el.“
9 Се сказавши їм, зіставсь у Галилеї.
Ezeket mondva nekik, ott maradt Galileában.
10 Як же пійшли брати Його, тодї й Він пійшов на сьвято, не явно, а якби потай.
Amint azonban felmentek az ő testvérei, akkor ő is felment az ünnepre, nem nyilvánosan, hanem mintegy titokban.
11 Жиди ж шукали Його в сьвято, й казали: Де Він?
A zsidók azért keresték őt az ünnepen, és ezt mondták: „Hol van ő?“
12 І було багато говірки про Него в народі: инші казали, що Він добрий; инші ж казали: Ні, а зводить народ.
És a sokaságban nagy zúgás volt őmiatta. Némelyek azt mondták, hogy jó ember, mások pedig azt mondták: „Nem, hanem a népnek hitetője.“
13 Та ніхто явно не говорив про Него задля страху перед Жидами.
Mindamellett senki sem beszélt nyíltan őróla a zsidóktól való félelem miatt.
14 Як же було в половинї сьвята, ввійшов Ісус у церкву, та й навчав.
Már-már az ünnep közepén azonban felment Jézus a templomba, és tanított.
15 І дивувались Жиди, кажучи: Як Він писання знає, не вчившись?
És csodálkoztak a zsidók, ezt mondva: „Honnan tudja ez az Írásokat, holott nem tanulta?!“
16 Озвав ся до них Ісус і рече: Моя наука не єсть моя, а Пославшого мене.
Jézus erre így felelt nekik: „Az én tudományom nem az enyém, hanem azé, aki elküldött engem.
17 Коли хто хоче волю Його чинити, знати ме про науку, чи від Бога вона, чи я від себе глаголи.
Ha valaki cselekedni akarja az ő akaratát, megismerheti e tudományról, vajon Istentől van-e, vagy én magamtól szólok?
18 Хто від себе говорить, слави своєї шукає; хто ж шукає слави Пославшого Його, Той правдивий, і неправди нема в Йому.
Aki magától szól, a maga dicsőségét keresi, aki pedig annak dicsőségét keresi, aki küldte őt, igaz az, és nincs abban hamisság.
19 Хиба не Мойсей дав вам закон? а ніхто з вас не чинить закону. Чого шукаєте мене вбити?
Nem Mózes adta-e néktek a törvényt? Ám senki sem teljesíti közületek a törvényt. Miért akartok engem megölni?“
20 Озвавсь народ і каже: Біса маєш; хто шукає вбити Тебе?
A sokaság felelt, és ezt mondta: „Ördög van benned. Ki akar téged megölni?“
21 Відказав Ісус і рече їм: Одно діло зробив я, і всі дивуєтесь.
Jézus válaszolt, és ezt mondta nekik: „Egy dolgot tettem, és mindnyájan csodálkoztok.
22 Мойсей дав вам обрізаннє (не, що від Мойсея воно, а від батьків); то й у суботу обрізуєте чоловіка.
Mózes adta néktek a körülmetélkedést (nem mintha Mózestől való volna, hanem az atyáktól): és szombaton körülmetélitek az embert.
23 Коли обрізаннє приймає чоловік у суботу, щоб не був зламаний закон Мойсеїв, чого на мене ремствуєте, що всього чоловіка уздоровив у суботу?
Ha körülmetélhető az ember szombaton, hogy Mózes törvényét meg ne szegjék, akkor rám miért haragusztok, hogy egy embert teljesen meggyógyítottam szombaton?
24 Не судіть по виду, а праведний суд судїть.
Ne ítéljetek a látszat után, hanem igaz ítélettel ítéljetek!“
25 Казали тодї деякі з Єрусалимців: Чи не се Той, що шукають убити Його?
Ekkor némelyek a jeruzsálemiek közül ezt mondták: „Nem ez-e az, akit meg akarnak ölni?
26 ось явно говорить, і нїчого Йому не кажуть. Чи справді не взнали князі, що Він справді Христос?
És íme, nyíltan szól, és semmit sem szólnak neki. Talán bizony megismerték a főemberek, hogy bizony ez a Krisztus?
27 Тільки ж ми Його знаємо, звідкіля Він; Христос же, як прийде, ніхто не знати ме, звідкіля Він.
De róla jól tudjuk, honnan való, amikor pedig eljön a Krisztus, senki sem tudja, honnan való.“
28 Покликне тодї в церкві Ісус, навчаючи й глаголючи: І мене знаєте, й знаєте, звідкіля я! а від себе не прийшов я, єсть же правдивий Пославший мене, котрого ви не знаєте.
Jézus a templomban tanított, és kiáltva ezt mondta: „Ti ismertek engem, azt is tudjátok, honnan való vagyok, és én nem magamtól jöttem, de igaz az, aki engem elküldött, akit ti nem ismertek.
29 Я ж знаю Його, бо я від Него; й Той мене післав.
Én azonban ismerem őt, mert őtőle vagyok, és ő küldött engem.“
30 Шукали тодї, щоб схопити Його, та ніхто не зняв на Него руки, бо ще не прийшла година Його.
El akarták ezért őt fogni, de senki sem vetette rá a kezét, mert nem jött még el az ő órája.
31 Многі ж з народу увірували в Него, й казали: Що, як прийде Христос, чи більші сих ознак робити ме, які Сей зробив?
A sokaságból pedig sokan hittek benne, és ezt mondták: „A Krisztus, amikor eljön, tehet-e majd több csodát azoknál, amelyeket ez tett?“
32 Почули Фарисеї, що народ поговорював таке про Него, й післали Фарисеї та архиєреї слуги, щоб схопили Його.
Meghallották a farizeusok, amint a sokaság ezeket suttogta róla, és szolgákat küldtek a farizeusok és a főpapok, hogy fogják el őt.
33 Рече їм тодї Ісус: Ще малий час я з вами, й пійду до Пославшого мене.
Ekkor azt mondta nekik Jézus: „Egy kevés ideig még veletek vagyok, és majd elmegyek ahhoz, aki elküldött engem.
34 Шукати мете мене, та й не знайдете; й де я, ви не зможете прийти.
Kerestek majd engem, és nem találtok meg, ahol én vagyok, ti nem jöhettek oda.“
35 Казали тодї Жиди між собою: Куди Він хоче йти, що ми не знайдемо Його? Чи не між розсипаних Геленян хоче йти та навчати Геленян?
A zsidók maguk között ezt mondták: „Hová akar ez menni, hogy mi majd nem találjuk meg őt? Vajon a görögök közé szétszórtakhoz akar menni, és a görögöket tanítani?
36 Що се за слово, що каже: Шукати мете мене, та й не знайдете? і: Де я, ви не можете прийти?
Micsoda beszéd ez, amelyet mondott: Kerestek majd engem, és nem találtok meg, ahol én vagyok, ti nem jöhettek oda?“
37 В останній же великий день сьвята став Ісус, та й покликнув, глаголючи: Коли хто жаждує, нехай прийде до мене, та й пє.
Az ünnep utolsó nagy napján pedig felállt Jézus, és kiáltva ezt mondta: „Ha valaki szomjazik, jöjjön énhozzám, és igyon.
38 Хто вірує в мене, як рече писаннє, ріки води живої з черева його потечуть.
Aki hisz énbennem, amint az Írás mondta, annak belsejéből élő víznek folyamai ömlenek.“
39 Се ж глаголав про Духа, що мають прийняти віруючі в Него; ще бо не був (на них) Дух сьвятий, бо Ісус ще не прославив ся.
Ezt pedig a Lélekről mondta, akit a benne hívők fognak venni: mert még nem volt Szentlélek, mivelhogy Jézus még nem dicsőíttetett meg.
40 Многі ж з народу, почувши се слово, сказали: Се справді пророк,
Sokan azért a sokaság közül, amint hallották e beszédet, ezt mondták: „Bizonnyal ez a Próféta.“
41 инші казали: Чи з Галилеї ж Христу приходити?
Némelyek ezt mondták: „Ez a Krisztus.“Mások pedig azt mondták: „Csak nem Galileából jön el a Krisztus?
42 Чи не глаголе ж писаннє, що з насіння Давидового й з Витлеєма села, де був Давид, Христос прийде?
Nem az Írás mondta-e, hogy a Dávid magvából és Betlehemből, abból a városból jön el a Krisztus, ahol Dávid volt?“
43 Тодї повстало роздїленнє в народі через Него.
Ellentét támadt azért őmiatta a sokaságban.
44 Деякі ж з них хотіли схопити Його; тільки ж ніхто не зняв на Него рук.
Némelyek pedig közülük el akarták őt fogni, de senki sem vettette reá a kezét.
45 Прийшли тодї слуги до архиєреїв та Фарисеїв, і казали їм вони: Чом не привели Його?
Elmentek azért a szolgák a főpapokhoz és farizeusokhoz, és mondták azok nekik: „Miért nem hoztátok el őt?“
46 Відказали слуги: Ніколи так не говорив чоловік, як Сей чоловік.
A szolgák így feleltek: „Soha ember úgy nem szólott, mint ez az ember!“
47 Відказали тодї їм Фарисеї: Чи й вас не зведено?
A farizeusok így feleltek nekik: „Vajon ti is meg vagytok tévesztve?
48 Хиба хто з князїв увірував у Него, або з Фарисеїв?
Vajon a főemberek vagy a farizeusok közül hitt-e benne valaki?
49 А сей народ, що не знає закону, проклятий.
De ez a sokaság, amely nem ismeri a törvényt, átkozott!“
50 Каже Никодим до них, котрий приходив у ночі до Него, бувши один з них:
Ezt mondta nekik Nikodémus, aki éjjel ment őhozzá, és aki egy volt közülük:
51 Чи закон наш судить чоловіка, коли не вислухає його перше й не знає, що робить?
„Vajon a mi törvényünk elítéli-e az embert, ha előbb ki nem hallgatja, és nem tudja, hogy mit cselekszik?“
52 Озвались вони й казали йому: Чи й ти з Галилеї єси? Пошукай і подивись, що пророк з Галилеї не встає.
Azok így feleltek neki: „Vajon te is galileai vagy-e? Nézz utána, és lásd meg, hogy Galileából nem támadt próféta.“
53 пійшов кожен до дому свого.
És mindnyájan hazamentek.

< Від Івана 7 >