< Від Івана 16 >
1 Се я глаголав вам, щоб ви не поблазнились.
Ezeket azért mondtam nektek, hogy meg ne botránkozzatok.
2 Вилучати муть вас із шкіл; ба прийде час, що всякий, хто вбиває вас, думати ме, що службу приносить Богу
A gyülekezetekből kirekesztenek titeket, sőt eljön idő, hogy aki megöl titeket, mind azt hiszi, hogy Istennek tetsző dolgot cselekszik.
3 І се робити муть вам, бо не знали нї Отця, нї мене.
És ezeket azért cselekszik veletek, mert nem ismerték meg az Atyát, sem engem.
4 Та се сказав я вам, щоб, як прийде час, згадали про се, що я глаголав вам; бо з вами був.
Ezeket pedig azért mondom nektek, hogy amikor eljön az az idő, megemlékezzetek rá: én megmondtam nektek.“„De ezeket kezdetben nem mondtam nektek, mivel veletek voltam.
5 Тепер же йду до Пославшого мене; й нїхто з вас не питає мене: Куди йдеш?
Most pedig elmegyek ahhoz, aki elküldött engem, és senki sem kérdezi tőlem közületek: Hová mégy?
6 Та що се сказав я вам, смуток сповнив ваше серце.
Hanem mivel ezeket mondom nektek, szomorúság töltötte el a szíveteket.
7 Тільки ж я правду глаголю вам: лучче вам, щоб я пійшов; як бо не дійду, Утішитель не прийде до вас; як же пійду, пришлю Його до вас.
De én az igazat mondom nektek: Jobb nektek, ha én elmegyek; mert ha nem megyek el, nem jön el hozzátok a Vigasztaló: ha pedig elmegyek, elküldöm őt hozzátok.
8 А Той прийшовши, докорить сьвітові за гріх, і за правду, і за суд:
És amikor eljön, megfeddi a világot a bűn, az igazság és az ítélet tekintetében:
9 за гріх бо не вірують у мене;
a bűn az, hogy nem hisznek énbennem;
10 за правду ж, бо я до Отця мого йду, й більш не побачите мене;
az igazság az, hogy én az én Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem;
11 за суд, бо князь сьвіта сього осуджений.
az ítélet pedig az, hogy e világ fejedelme megítéltetett.
12 Ще багато маю глаголати вам, та ви не можете носити нині.
Még sok mondanivalóm van hozzátok, de most nem tudjátok elhordozni.
13 Як же прийде той Дух правди, то проведе вас до всякої правди; бо глаголати ме не від себе, а все, що чути ме, буде глаголати, й що настане, звістить вам.
De mikor eljön ő, az igazság Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendőket jelenti ki nektek.
14 Той мене прославить: бо з мого прийме і звістить вам.
Ő engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és azt jelenti ki nektek.
15 Усе, що має Отець, - моє: тим я сказав, що з мого Він прийме, і звістить вам.
Mindaz, ami az Atyáé, az mind az enyém; ezért mondtam, hogy az enyémből vesz, és azt jelenti ki nektek.
16 Трохи, і не будете видїти мене; а знов трохи, і побачите мене; бо я йду до Отця.
„Egy kevés idő, és nem láttok engem, és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem: mert én az Atyához megyek.“
17 Казали тоді деякі з учеників Його між собою: Що се, що каже нам: Трохи, і не будете видїти мене, а знов трохи, і побачите мене, і: Бо я йду до Отця?
A tanítványai közül ezt mondták egymásnak: „Mi az, amit nekünk mond: Egy kevés idő, és nem láttok engem, és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem, és ez: Mert én az Atyához megyek?“
18 Казали ж: Що се, що каже: Трохи? Не знаємо, що Він каже.
Ezért ezt mondták: „Mi az a kevés idő, amiről szól? Nem tudjuk, mit mond.“
19 Знав же Ісус, що хотіли Його спитати, й рече їм: Про се розпитуєтесь між собою, що я сказав: Трохи, і не будете видїти мене, а знов: трохи, і побачите мене?
Megértette azért Jézus, hogy őt akarják megkérdezni, és ezt mondta nekik: „Arról kérdezősködtök-e egymás között, hogy azt mondtam: Egy kevés idő, és nem láttok engem, és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem?
20 Істино, істино глаголю вам: Що плакати й ридати будете ви, сьвіт же веселитись; ви ж смуткувати мете, та смуток ваш на радощі обернеть ся.
Bizony, bizony mondom néktek, hogy ti sírni és jajgatni fogtok, a világ pedig örül; ti szomorkodtok, de szomorúságotok örömre fordul.
21 Жінка як роджає, смуток має, бо прийшла година її; скоро ж уродить дитину, вже не памятає муки з радощів, що народив ся чоловік на сьвіт.
Az asszony, amikor szül, szomorúságban van, mert eljött az ő órája: de mikor megszüli az ő gyermekét, nem emlékezik többé a kínra az öröm miatt, hogy ember született e világra.
22 І ви оце тепер смуток маєте; знов же побачу вас, і звеселить ся серце ваше, і радощів ваших піхта не візьме од вас.
Ti is azért most ugyan szomorúságban vagytok, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a ti szívetek, és senki el nem veszi tőletek a ti örömötöket.
23 І того дня в мене не питати мете. Істино, істино глаголю вам: Що чого нї попросите в Отпя імям моїм, дасть вам.
És azon a napon nem kérdeztek majd engem semmiről.“„Bizony, bizony mondom néktek, hogy amit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek.
24 Досі не просили ви нїчого в імя моє. Просіть, то й приймете, щоб радість ваша була певна.
Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömötök teljes legyen.
25 Оце приповістями глаголав вам; та прийде час, що більше вже приповістями не глаголати му вам, а явно про Отця звіщу вам.
Ezeket példázatokban mondtam nektek, de eljön az idő, mikor nem példázatokban beszélek majd nektek, hanem nyíltan beszélek nektek az Atyáról.
26 Того дня просити мете в імя моє, і не глаголю вам, що я просити му Отця за вас.
Azon a napon az én nevemben kértek majd: és nem azt mondom nektek, hogy én fogom kérni az Atyát érettetek,
27 Сам бо Отець любить вас; бо ви мене полюбили, й увірували, що я від Бога вийшов.
mert maga az Atya szeret titeket, mivel ti szerettetek engem, és elhittétek, hogy én az Istentől jöttem.
28 Я вийшов од Отця, і прийшов на сьвіт. Знов оставляю сьвіт і йду до Отця.
Én az Atyától jöttem, és eljöttem a világba; de most elhagyom e világot, és elmegyek az Atyához.“
29 Кажуть Йому ученики Його: Оттепер явно глаголеш, і приповісти ніякої не кажеш.
Tanítványai ekkor ezt mondták neki: „Íme, most nyíltan beszélsz, és nem példázatot mondasz.
30 Тепер знаємо, що знавш усе, і не треба, щоб хто питав Тебе. По сьому віруємо, що від Бога вийшов єси.
Most tudjuk, hogy te mindent tudsz, és nincs szükséged arra, hogy valaki téged megkérdezzen: ezért hisszük, hogy az Istentől jöttél.“
31 Відказав їм Ісус: Тепер віруєте?
Jézus így felelt: „Most hiszitek?
32 Ось прийде час, і нині прийшов, щоб ви розсипались кожен у свій бік, а мене самого зоставили; та я не сам, бо Отець зо мною.
Íme, eljön az óra, és immár el is jött, hogy elszéledjetek, ki-ki az övéihez, és engem egyedül hagyjatok, de nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van.
33 Се глаголав я вам, щоб у менї впокій мали. У сьвітї горе мати мете, тільки ж бодріть ся: я побідив сьвіт.
Ezeket azért mondom néktek, hogy békességetek legyen énbennem. E világon nyomorúságotok lesz, de bízzatok: én legyőztem a világot.“