< Nnwom 129 >
1 Ɔsoroforɔ dwom. “Wɔahyɛ me so pii firi me mmɔfraase, ma Israel nka.
Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.
2 “Wɔahyɛ me so pii firi me mmɔfraase, nanso wɔntumi nnii me so nkonim.
Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.
3 Fentemfoɔ afentem mʼakyi ayɛ wɔn nkofie atentene.
Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.
4 Nanso Awurade yɛ ɔteneneeni; Watwitwa amumuyɛfoɔ nhoma afiri me ho.”
Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.
5 Ma wɔn a wɔtan Sion nyinaa mfa animguaseɛ nsane wɔn akyi.
Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.
6 Ma wɔnyɛ sɛ ɛserɛ a ɛwɔ ɔdan atifi, ɛnnyini na ahye;
Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.
7 Ɛremma otwafoɔ nya biribi wɔ ne nsam, na deɛ ɔboaboa ano nso renya hwee nʼabasa so.
A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.
8 Mma wɔn a wɔtwam hɔ nnka sɛ, “Awurade nhyira mmra mo so; yɛhyira mo wɔ Awurade din mu.”
Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!